Bemutatkozás A betéti társaság 1989-ben alakult Baján, a Kossuth utcai üzletünkkel. A kezdetben idegen kültagok tulajdonrésze az évek folyamán családi tulajdonná alakult át. A név a francia konyhából ismert ételből származik. Az akkor épült konyha méretéből adódott, hogy csak nagyon egyszerű ételeket tudtunk készíteni. Így jött az ötlet, hogy a fondüt a vendég saját magának, az asztalnál készíti el. Természetesen evés közben jött meg az étvágy, és egyre szélesebb lett a választékunk. A kialakult törzsvendég kör igényeinek kielégítésére kezdtük el a napi menü főzését. Az ötlet jónak tűnt, ezt az évek folyamán növekvő forgalom igazolja. Lassan kinőttük az üzletet, új konyha után kellett nézni. Szerencsénkre a vasútállomáson öt éve üresen állt egy számunkra igen megfelelő méretű konyha. Rövid gondolkodás után jelentős lépésre szántuk el magunkat. Fondü menü bajaj. Bezártuk a Kossuth utcai üzletet és átköltöztünk. Hálásak vagyunk a vendégeinknek, akik fenntartás nélkül követtek bennünket. 2000. októbertől már csak a menüt főzzük.
Főoldal Szolgáltatásaink Aktuális étlapok Elérhetőségeink Rólunk Napi ebéd házhozszállítás: 06 70/ 3 614 613 Rendszeres ebéd házhozszállítás: 06 70/ 3 614 613 06 30/ 9 151515 Rendezvények: 06 30/ 9 151515
Kedvenc helyek Gyűjtse össze kedvenc vendéglátóhelyeit! Bejelentkezés Regisztráció Átlagos menü ára egy fő részére 1 pohár házi borral: € € € € € 10 000 Ft fölött € € € € 7-10 000 Ft € € € 4-7 000 Ft € € 2. 5-4 000 Ft € 2 500 Ft alatt Keddi menü a Fondüben: Csontleves cérnametélttel A: Tökfőzelék rántott sertés párizsival B: Sült csirkecomb jóasszony módra, petrezselymes újburgonyával C: Rántott cukkini franciasalátával... Sl: Betyár falatok Iluska káposztasalátájával Diabétesz: Zöldséges csontleves durum tésztával Tejfölös tökfőzelék fűszeres csirkemellel Fondü Fresh Prémium - grillezett csirkecombfilé cézár salátával Hideg joghurtos gyümölcsleves Napi házhozszállítást telefonon tudod leadni reggel 9 óráig: 70/3614-613 és 20/2100-360 Étlapunkat honlapunkon is megtalálod: Vigyázzunk egymásra! Fondü és Menü Étterem Baja Állomás utca - térképem.hu. Bemutatkozás A betéti társaság 1989-ben alakult Baján, a Kossuth utcai üzletünkkel. A kezdetben idegen kültagok tulajdonrésze az évek folyamán családi tulajdonná alakult át. A név a francia konyhából ismert ételből származik.
A Magyar Nemzeti Galéria kiállításán láthatunk végre Chirico-képet is – ha nem is a legjelentősebbek közül valót –, Délutáni melankólia címmel. Giorgio de Chirico a metafizikus festészet megálmodója volt. A szürrealisták egy időben példaképüknek tekintették. Két jól fejlett articsóka látható a kép központi helyén, a jellegzetes chiricói itáliai tájban, hosszú árnyékokkal övezve. A háttérben a hatalmas kémény mellett vonat robog, messze száll a gőzmozdony fehér füstje. Az ember nélküli sivár tájban a nézőt elfogja a magányosság érzése. Chirico képeinek legnagyobb része ilyen kietlennek ábrázolja az olasz tájakat. Később azonban a művész eltért a szürrealista iránytól, és 1923-ban a neoklasszicizmus értékeit hirdető Valori plastici nevű csoport tagja lett. Ezután klasszicizáló képeket festett ugyan, de témaválasztásában megmaradt a kihalt városi tájaknál és a tárgyak véletlenszerű találkozásainál. Joan Miró külön festői világot képvisel a szürrealisták társaságában. Absztrakt motívumokkal ékesített képei a lírai szürrealizmus jegyében születtek.
Két vérszomjas tigris hatalmasat ugrik a levegőben egy alvó nő fölött. Egy gránátalmából kirobbanó, nem éppen szelíd hal szájából jönnek elő a vadállatok: az egyik szuronyos puskával szúrja meg Galát, Dalí alvó feleségét, hátha felébred. A háttérben egy visítozó elefánt rohan rendkívül hosszú lábakon teljesen más irányba. Fantasztikus tengerparti tájban, sziklákon fekszik a nő, tőle balra egy méhecskét láthatunk, amint éppen megbirizgálja a gránátalmát, ami később a kép bal felső sarkában robban majd szét. A festmény alján két vízcsepp bizonytalanul lebeg a sziklák fölött. Ezt a rendkívüli történetet sikerült kiolvasni az Álom, melyet a gránátalma körül repkedő méh váltott ki egy pillanatra ébredés előtt című Dalí-képből, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállításán láthatunk. És tényleg valóságon túli, amit megfestett Salvador Dalí, a szürrealisták vezéralakja. Hiszen a szó, szürrealizmus, azt jelenti: realizmus feletti; vagyis a látott, a tapasztalati világot meghaladó művészeti irányzatról van szó.
63 közönséges, bármelyik szekrényben megtalálható ruhafogasból áll Man Ray 1920-ban készült műve, az Akadály. Lehet-e egy (vagy akár 63) fogas művészeti alkotás? Megváltozik a fogas attól, ha a gardróbból egy múzemba kerül? Más lesz egy kalaptartó, ha művész, mondjuk Marcel Duchamp mellétesz még egy palackszárítót és egy biciklikereket? És ha ugyanő kiállít 50 köbcenti párizsi levegőt? Többek között ezek a kérdések merülnek fel, és ezek a művek láthatóak a Magyar Nemzeti Galéria szerdán nyíló kiállításán, ami a lényegretörő Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí címet kapta. A 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatát magyarországi tárlaton még ilyen teljességgel nem mutatták be. 19 James S. Snyder, a jeruzsálemi Izrael Múzeum igazgatója Renée Magritte Kastély a Pireneusokban című, 1959-ben készült festménye előtt Galéria: Átrendezett valóság Fotó: Ajpek Orsi A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából származó válogatás nemcsak bemutatja többek között Marcel Duchamp, Max Ernst, Man Ray, Joan Miró, Kurt Schwitters, René Magritte és Salvador Dalí műveit, de megpróbál átfogó képet adni a dada és a szürrealizmus nagyhatású alakjairól, eseményeiről, dokumentumairól az 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig.
A dadaisták a síron túl is provokálnak minket, csúfolódnak velünk, eszmei offenzívájuk reagálásra kényszerít bennünket. Marcel Duchamp, Max Ernst, Jean Arp, Joan Miró, Man Ray és megannyi kiváló külföldi és hazai művész ejt rabul bennünket kreativitásukkal, bátorságukkal és radikális megoldásaikkal. A tradicionális művészet köntöse lehull, a Mona Lisára arcszőrzet kerül, új értelmet nyer a fali piszoár, a biciklikerék, és még a mindennap használatos ruhafogas is. A dadaisták nagy felhajtással járó propagandája sokak számára nem feltétlenül szimpatikus, de a mozgalom nem is kereste a rokonszenvet, sőt, extravagáns dogmarombolásuk miatt gyakran rajongóikkal is összetűzésbe keveredtek. A dada irányzattól egyáltalán nem volt elragadtatva Faludy György sem, aki CLXV. szonettjében fogalmazza meg éles kritikáját a dadaista értékeket firtatva: …kollázs-csirizelők, mit mond a kollázs? Dadaisták, mit dadadogtatok? Kísérletezők, hol van az eredmény, mit izzadtan kikísérleteztetek? Ellenköltők, kultúránk temetésén búcsúztatót ropogó alfelek, Olvasatlan s olvashatatlan népség, ti hoztátok ránk, hogy a vers halott, szürrealisták, hol a szürreális?
Az utolsó egységben a kurátor a dadaista és szürrealista nőkép ambivalenciájának bemutatására vállalkozik: a Vágy: múzsa és áldozat című szekcióba olyan munkák kerültek, melyekben az alkotók a vágy tárgyát jelenítik meg – itt található például Man Ray Vad szűz e vagy Duchamp L. H. O. Q. -ja. Az itt helyet kapott figurák hol végtelenül misztifikáltak, hol pedig az erőszak passzív elszenvedőinek látszó, szétroncsolt, összetört alakok. A következő terem már egyfajta átvezetés az Átrendezett valóság című tárlatba: itt szerepelnek vitrinekben a dadaizmus és szürrealizmus legfontosabb dokumentumai és kiadványai, míg a falak a dadaista szellemben alkotó Kassák-kör művészeinek munkásságát mutatják be. Ám, még mielőtt szó esne a kiállítás magyar vonatkozású részéről, meg kell említeni, hogy Adina Kamien-Kazhdan ötletes rendezési megoldásának köszönhető, hogy a nemzetközi anyag egy szépen installált helyen mutatkozhatott be. Egy szürke térben mozog a látogató, amelyben az egyenes haladást a kurátor különféle eszközökkel meg-megtöri – intim tereket, kulisszákat alakít ki, ahol egy fontosabb képre irányíthatja a figyelmet (pl.