Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe! Teljes táv: 31 km Össz. emelkedő: 220 m Össz. lejtő: -210 m Magasság max. : 229 m Magasság min. : 159 m Lenti A Kerka völgyében fekvő Lenti három néprajzi táj találkozásánál található (Göcsej, Őrség, Hetés). A termálfürdő, az egykori vár, a római katolikus templom, a Kisvasúti Múzeum csak néhány azok közül a látnivalók közül, amelyekhez érdemes ellátogatni. Kistolmács Kistolmácson halad át a Dél-dunántúli Kéktúra, és innen indul a csodás tájakon átzakatoló erdei kisvasút is. A település népszerűségéhez nagyban hozzájárul az 1989-ben épült mesterséges tó is, amit strandolók és horgászok egyaránt szívesen használnak. Csömödéri erdei kisvasút Fotó: MTDMSz/Cartographia © A keskeny nyomtávú erdei kisvasút a legforgalmasabb kisvasút az országban, tekintve, hogy ez az egyetlen, ami máig a teherszállításból tartja fenn magát. Persze rengeteg turista is használja, mióta évtizedekkel ezelőtt megnyitották a vasutat az utazóközönség számára. Amellett, hogy évente több tízezer köbméter faanyagot szállít, legfőbb vonzereje, hogy a lenyűgöző zalai dombságon át zakatol, rengeteg érdekes látnivalót érintve.
Aqua Barbara Termálfürdő és Kemping Csömödéri erdei vasút A Csömödéri Erdei Vasúté a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer hossza 102, 9 kilométer. Érdekessége, hogy ennek mindössze a harmadán van személyszállítás, a forgalom nagy részét még ma is a fát szállító tehervonatok jelentik. Vonalai hangulatos településeken át haladnak, számos turisztikai látnivalót kötnek össze. Vonzó zalai tájak, dombok és erdőségek között kanyarog az a keskeny nyomsávú vasútvonal, amely az elmúlt időszakban a térség egyik legjelentősebb turisztikai vonzerejévé vált. A Zalaerdő Rt. Erdei Vasútüzeme által működtetett kisvonat igen kedvelt a kirándulóknak, túrázóknak. A zalai erdei vasút megépítése több mint száz évvel ezelőtt kezdődött meg, pusztán gazdasági szempontok miatt. Az agyagos talajú erdőből a felázott, s emiatt járhatatlanná vált földutakon problémát okozott a kitermelt faanyag szállítása. A XIX. század végén ezért épült meg az első keskeny nyomsávú vasútvonal.
Kezdetben két, egymástól független vonalon üzemelt: a Lenti- Zajda és a Csömödér- Kistolmács szárnyvonalon. Ahhoz, hogy a kisvasút személyszállításban és a faanyagszállításban is gazdaságosan üzemelhessen, meg kellett építeni az összekötő szárnyvonalat. A Lenti- Szilvágyi és a Csömödér- Kistolmácsi vonal összekötésére 1999 végén, 2000 elején került sor. A kisvasút a 2004-es évtől néhány újdonsággal is szolgál. Minden második vasárnap nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon. Külön megrendelésre az Erdélyből még 2000-ben Zalába importált Ábel nevű gőzös is az utazók rendelkezésére áll. A végállomás végén erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti tárlat várja az érdeklődőket. Ennek első terme kifejezetten a zalai erdei vasút múltját és jelenét tárja a látogatók elé. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Kerka völgyét, illetve a Zala megyei bükkrégiót, ezen belül a vétyemi erdőtömböt is. A vonatos kirándulás alkalmával nemcsak egerészölyvet láthatunk, de akár a fekete gólya is szemünk elé kerülhet.
3. Számlaellenőrzés és eredetiségvizsgálat Ebből a rovatból megtudhatjuk, hogy külföldről behozott autóról van-e szó, és ha igen, melyik országból hozták be Magyarországra. 4. Forgalomban tartás és forgalmazási korlátozások Itt ellenőrizhetjük, hogy tisztázott-e a jármű eredete, illetve jelenleg forgalomban van-e. 5. Az autó műszaki állapotára vonatkozó adatok Ebben a rovatban megnézhetjük, hogy meddig érvényes a jármű műszaki vizsgája. Ezután időrendi sorrendben következnek a műszaki vizsgálatok adatai, melyekből a szállítható személyek száma, a tengelyek száma és a váltó fokozatainak száma is kiderül. Sőt, az egyes vizsgálatok során az autóról készült fotókat is megnézhetjük. 6. Futásteljesítmény és km lekérdezés Kilométer lekérdezés, illetve kilométeróra lekérdezés végeredménye a JSZP felületén. Az autó lekérdezés rendszám alapján eredményei közül talán ez a legérdekesebb. A valós futásteljesítmény és rögzített óraállások révén ugyanis ellenőrizhetjük, hogy a jármű sebességmérőjének kilométer-számlálója a valós adatokat jelzi-e. (Ez tulajdonképpen a gépjármű lekérdezés egyik legnépszerűbb funkciója, amit a köznyelvben sokszor csak "km lekérdezés" vagy "kilométeróra lekérdezés" néven említenek. )
Használtautó-vásárlásnál az egyik legnagyobb csapda, amibe könnyű belefutni, hogy az adott jármű kilométerórája nem a valós adatokat mutatja. 2019. januárjától azonban elindult a Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP). Az online felületen egyszerű és gyors a gépjármű lekérdezés. Így például a valós kilométeróra állás mellett a forgalmi rendszám alapján a tulajdonos kiléte is ellenőrizhető. A Belügyminisztérium 2019 januárjától egyesítette az egyes hivatalokban párhuzamosan létező, több különböző gépjármű nyilvántartás adatait. Ennek köszönhetően használt autó vásárlását megelőzően számos, az autó előélete szempontjából fontos adat elérhető az ingyenes központi gépjárműadat lekérdezés szolgáltatás révén. Rendszám lekérdezés, gépjármű lekérdezés vagy autó lekérdezés ingyen – melyik a helyes kifejezés? A köznyelvben mindhárom kifejezés népszerű, de valójában egyik sem tökéletes. A rendszám lekérdezés például helyesen rendszám alapú lekérdezés – hiszen a rendszám megadásával kérhetjük le az autó adatait.
Az Autoszkóp lehetővé teszi egy gépjármű hatósági nyilvántartásban szereplő adatainak, valamint a műszaki vizsgák időpontjainak és az azokhoz tartozó kilométeróra-állásainak együttes lekérdezését rendszám alapján díjfizetés ellenében, a TotalCar Népítéletének díjmentes lekérdezését a gépjármű gyártmánya és típusa alapján, valamint ugyancsak díjfizetés ellenében a gépjármű Eurotax értékbecslését. Ha nem is azonnal, de könnyen lehet, hogy bevezetik Magyarországon a területi rendszámot. Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik szerint a közvélemény gumicsontot kapott a területi rendszám hazai bevezetésének bedobásával, vagy legalábbis azoknak, akik szerint nem ez most az ország legfőbb problémája. A készülő kormányzati szándékról a számolt be, akkor úgy tűnt, egyszeri, gyors csere lesz, amiért sokat kell fizetniük az autósoknak, sőt tulajdonképpen ez az állami bevétel a cél. Szögezzük le: egy rendszámcserét nemcsak így lehet végrehajtani, hanem fokozatosan, pénzzel és idővel takarékoskodva is, az új autók újat kapnak, a régiekét meg csak akkor cserélik, ha amúgy is kapcsolatba kerül az autó a hatóságokkal, célszerűen a műszaki vizsgáztatás alkalmával.
Nem ez a helyzet azonban a belső hibákkal, amiket egy laikus egy egyszerű szemlével nem tud észrevenni, és csak későn, menet közben derül ki, hogy valami nincs rendben. Ennek kivizsgálása és javíttatása is komoly összegeket emészhet fel, ráadásul könnyen lehet, hogy egy idő után a kocsi használhatatlanná válik emiatt. Éppen ezért ne bízzuk a véletlenre az autóvásárlást! Ellenőrizzük alvázszám alapján, hogy milyen rejtett hibái vannak, hogy ne pocsékoljuk el a pénzünket és az időnket egy rossz vásárra! Hogyan működik? Használata roppant egyszerű, mindössze a kiválasztott autó alvázszámára van szükség, amit megtalálunk a jármű karosszériáján, valamint a dokumentumaiban is. Ezt az azonosítószámot írd be oldalunk keresőjébe, néhány pillanat múlva pedig szinte minden elérhető információt megkaphatsz a kocsiról. Ez annak köszönhető, hogy az autó történetének minden adata mentésre kerül különféle adatbázisokban, a VIN dekóder pedig ezekből az adatbázisokból gyűjt össze mindent, amit aztán a tudomásunkra hoz.
Online átváltó kalkulátorunk segítségével egyszerűen átszámolhatja a lóerőt (LE) kilowattra (kW) és fordítva. A legördülő menüből kiválaszthatja az átváltás irányát. Teljes autó kártörténet lekérdezése rendszám/alvázszám alapján! kW lóerő átváltó kalkulátor Kötelező, írja be a jármű teljesítményét! Minimum 1 LE vagy kW! Türelem, dolgozunk Az email kiküldése folyamatban Eredmény elküldése emailben Az emailt kiküldtük! Kötelező, írja be a nevét! Kötelező, írja be az e-mail címét! A lóerő elavult mértékegység, 1980 óta pedig kerülni kellene a használatát, hiszen immár több mint három évtizede bevezették hazánkban az SI-mértékegységrendszert. Azonban ha valaki az autója teljesítményét szeretné megadni (netán fényezni), akkor bizonyosan nem azt mondja, hogy "200 kilowattos a kocsim", mert ez úgy hangzik, mintha egy gigantikus hajszárítóról beszélne. A közbeszédben tehát a mai napig is lóerőben mérjük a járművek teljesítményét, és a gyártók is feltüntetik ezt az értéket. Egy lóerő egyébként valóban egy ló becsült erejével egyenlő, és a mértékegység sokkal korábbi, mint az Otto-motoros járművek: James Watt találta ki, aki az által készített gőzgép teljesítményét akarta meghatározni a korban (1800 körül) közérthető mértékegység segítségével.