A mai magyar költészet koronázatlan királyának az egyik legfontosabb versgyűjteménye a 2001-ben megjelent Aztán kész, amelyben A tényleges terek című vers is szerepel. A kötetet a kritika egyöntetű elismeréssel fogadta és Év könyve díjat is kapott. Tandori Dezső Kossuth- és József Attila-díjas írótól, költő Budapesten született 1938. december 8-án és Budapesten hunyt el 2019. Tandoori dezső versek restaurant. február 13-án. TANDORI DEZSŐ: A TÉNYLEGES TEREK "A tragédia még ezúttal is elmarad…" S a tényleges terek, Nem az emlékeké egy sem, így, mind tovább, ahogy ajtó fehérlik – egy él – egy lebegésre. Most még kikerüli, akit magadhoz engedtél, könnyelmű, Totyi, két könnyelmű tudatlan, de egyiké a bűn, ha a szárny rosszul veszi s tényleges teret, és az emlékeké lesz, ami nem lehet többé tied, amit – ajtó fehérlik, egy él – kibírni nem lehet, él, ahogy már halott, egy lebegés, soha nem kerülsz ki belőle. S valóban? Élsz tovább, és minden ugyanaz lesz, Tehát minden, ami elrontható, ha egy Magasabb Rendelés nyomán nem romlik el, felment a végtelen engedékenység örök-halálú, örök-éltű bűnének megvalósult Lehetője alól.
Új versciklus került elő a Tandori-hagyatékból! A 70-es években a magyar lírát egymagában megújító író, költő, műfordító hagyatékában fedezték fel a "Korántsem farsangi tőrmellékek" című, eddig sosem látott, hat versből álló ciklust, amelynek különlegessége, hogy részben ma élő kortársához, Mesterházy Balázshoz írta. Tandori Dezső - Versek - ketezer.hu– ketezer.hu. Tandori életművében egyéb, kortárs verses kritika nem ismert. Az egyébként is termékeny író 2019-ben bekövetkezett halála óta zajlik hatalmas hagyatékának feldolgozása, így nem csoda, hogy csak most került elő a még soha nem látott, a szerző életművéhez képest több különlegességgel is bíró versciklus 2006-ból. Tandori életművében egyáltalán nem volt jellemző, hogy verses kritikát írt volna bárkiről, főként nem kortárs szerzőről. Sőt, egy 2004-es írásában megfogadta: élő költőről többé nem ír kritikát. Mesterházy Balázs azonban olyan nagy hatást gyakorolt rá a 2006-ban megjelent, Szélen balzsam című kötetével, hogy Tandori verses levélben köszönte meg pályatársának munkáját és bátorságát a könyv neki történő megküldése és a merész szövegek kapcsán.
Ajánlott cikk tippek a biztonságos okostelefonos nyaraláshoz Az otthon felejtett telefonnál csak az ottfelejtett a rosszabb Már dübörög a nyaralós szezon, és …
SZENT IVÁN NAPI TŰZUGRÁS A Szent Iván napi szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célja volt. Az e napi tűzugrásról a magyar nyelvterület különböző pontjairól vannak adatok. A szokás az északi ( Nyitra, Hont és Bars, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és a déli peremvidékeken maradt fenn legtovább. Legszebb változatait Kodály Zoltán gyűjtötte a 20. század elején Zobor alján. A tűzrevaló zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is lehetett, melyet néhol a lányok gyűjtötték, és a tüzet is ők gyújtották meg. A tűz meggyújtásának és átugrásának szertartásos módjai voltak. Csallóközben egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény ugyancsak háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta. A szokás lényeges része a szerelemvarázslás: a tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek. Gyakran igen hosszúak ezek az énekek, erre utal a közismert szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének". Egyrészt a falu összes fiatalját összeénekelték, másrészt néhol már az ünnepet megelőző vasárnapokon is gyújtottak tüzet.
A hagyomány szerint június 29-e a hagyomány szerinti az aratás kezdete. Tilos volt e napon munkát végezni, így sokszor csak egy-egy kaszasuhintással jelezték az aratás megkezdését. A legkorábban érő kalászosok, az őszi és a tavaszi árpa betakarítása Szent Iván nap környékén kezdődik. A rozs, a búza Péter Pál nap környékén válik vágáséretté. A zab aratására ezt követően kerülhet sor. Szent Iván napján, június 24-én tartják a kalászszemlét, a búza ekkor kezdi el hányni a kalászát. A néphit szerint Péter Pál napján a búza töve megszakad, a gazdák ilyenkor tartják érettnek, így elkezdődhet a betakarítás. A munka végeztével pedig megkezdődik az aratóünnep.
Keresztelő Szent János az utolsó próféta és Jézus előfutára, ő kereszteli meg Jézust. Az ő személye kapcsolja össze az Újszövetséget az Ószövetséggel. Magyarországon a Szent Iván név terjedt el. Egyes vidékeken Virágos Szent Jánosnak vagy Búzavágó Szent Jánosnak is nevezik. Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, ekkor legrövidebb az éjszaka. A szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja, melynek célja megőrizni a fényt, segíteni a Nap évenkénti újjászületését. Az egyház már az V. században beépítette a liturgiába és megszentelte a Szent Iván napi tüzet. A tűznek tisztító hatása van, nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is tisztítja. A faluvégen, erdőszélen rakott tüzeknek varázserőt tulajdonítanak: megvédenek a boszorkányoktól, a rovaroktól, rágcsálóktól, betegségektől, elsősorban a pestistől, a termést pedig védik a jégveréssel szemben. Szokás különféle gyógynövényeket, illatos növényeket égetni, füstölni, hogy a gonoszt távol tartsák. A tűz körül a fiatalok termékenység- és szerelemvarázsló dalokat énekelnek, körülállják, körültáncolják a tüzet.
Szent Iván-napi Hagyományőrző nap Isaszegen. KEDVES LÁTOGATÓ! Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az e-mail címen kérhet vagy küldhet.
A Cimbaliband koncertje ismét a színpad elé hívta a közönséget, a cimbalom Chuck Berry-jeként emlegetett Unger Balázs vezetésével pillanatok alatt bebizonyította, miért is kedvelik olyan sokan a bandát. Egy órás koncertjük alatt egyre többen pattantak fel a helyükről és táncoltak. A Phlox Tűzzsonglőr trió varázslatot hozott. Dzsenifer, Máté és Bence játéka a tűzzel sokszor hihetetlennek tűnt a publikum számára. A zene, a mozgás, és a fények játéka után nem volt véletlen a taps és az ováció. A T-Band igazi bulizenekar, amely folyamatosan bővülő repertoárral örvendezteti meg a közönséget. Az idén tíz esztendős együttes hajnalig tartotta életben Szent Iván nap jelképét, a tüzet a színpad előtt táncolókban. További képek itt. Már negyedik alkalommal rendezte meg a Halasi Média és Kultúra Kft. További képek itt