Akár 35 ezer forintos támogatást is kaphatnak azok a 35 év alattiak, akik 2018-ban szerzik meg első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájukat, nem mindegy azonban, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat és feltételeket. Nyelvvizsga támogatás 2010 qui me suit. © Fazekas István Az augusztusban megjelent kormányhatározatból úgy tűnik, a kormány növekvő nyelvvizsgaszámot vár: 2018-ban 2, 8 milliárd, 2019-ben már több mint 3 milliárd, 2020-ban pedig 3, 37 milliárd forintot szánnak a támogatásra. Nem véletlenül: a nyelvvizsgahiány miatt most még "csak" a végzős egyetemisták, főiskolások vannak bajban: az Oktatási Hivatal az Eduline-nal azt közölte, 17-20 százalékuk a nyelvvizsga miatt nem szerzi meg diplomáját, ők abszolutóriummal kénytelenek munkát keresni. 2020-tól azonban már a végzős középiskolások is ráfázhatnak, ha nincs nyelvvizsgájuk, attól az évtől ugyanis csak azok kerülhetnek be a felsőoktatásba, akiknek legalább B2-es, vagyis középfokú nyelvtudásuk van, és erről bizonyítványuk - nyelvvizsgájuk vagy emelt szintű érettségijük - is van.
(Forrás: Magyar Közlöny 2017. évi 129. száma) Letölthető teljes kormányrendelet Mely nyelvekre vehető igénybe a támogatás? - angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvekből, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti nemzetiségek által használt nyelv ként elismert nyelvből tett vizsga, amennyiben az adott idegen nyelvből az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga tehető; - latin nyelv; - portugál nyelv, arab nyelv, héber nyelv, japán nyelv, kínai nyelv, holland nyelv, finn nyelv. (Forrás: 423/2012. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról Hogyan váltja ki az érettségi a nyelvvizsgát? Nyelvvizsgadíj visszaigénylése - jogosultságok és lehetőségek. Sikeresen teljesített emelt szintű érettségi írásbeli és szóbeli vizsga a) legalább 60%-os eredmény esetén, középfokú (B2) komplex típusú, b) 40 - 59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Ha a két részvizsga egyesíthető, akkor csak a szóbelire/írásbelire is meg lehet kapni a támogatást, sőt honosított nyelvvizsgára is. Sőt az emelt szintű nyelvi érettségire is. Veszélyhelyzet: mikor igényelhető vissza a nyelvvizsga díj és a KRESZ vizsga díja? - Adó Online. Ha a nyelvtanulónak már fizetnie kellene az emelt szintű nyelvi érettségiért (mert már nem középiskolás, korábban megszerezte az érettségi bizonyítványt), visszakaphatja a vizsga díját, amely 2018-ban 35 ezer forint lesz. Nem elég átmenni a vizsgán a támogatás megszerzéséhez, legalább 60 százalékos eredményt kell elérni, ugyanis csak az egyenértékű a középfokú (B2-es) komplex nyelvvizsgával. Mennyi pénzt lehet visszakapni? A támogatás mértéke a nyelvvizsga vagy az emelt szintű nyelvi érettségi díja, de legfeljebb az adott évben érvényes minimálbér 25 százaléka - a minimálbér jövőre 138 ezer forint lesz, ennek a negyede, vagyis 34 500 forint jár vissza a nyelvvizsga díjából. Ez az összeg valamivel magasabb a legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontok vizsgadíjainál: a TELC-nél a komplex B2-es 32 ezer, az ECL-nél 28 ezer, az Euroexamnél 31 ezer forint.
Ezek ugyanis több tekintetben kiterjesztik a pótbefizetés lehetőségét: egyrészt a jövőben már zrt-nél is előírható a pótbefizetési kötelezettség, másrészt megszűnik az a kritérium, hogy a pótbefizetést vissza kell fizetni, ha az nem szükséges a veszteség pótlásához. Ráadásul, egyszemélyes társaságnál a pótbefizetés adminisztratív feltételei is végtelenül leegyszerűsödnek. "Pótbefizetés innentől kezdve viszonylag rugalmasan nyújtható, arról nem is beszélve, hogy a társaságok társasági szerződéseikben a jogszabály által nyújtott keretfeltételektől akár el is térhetnek. A pótbefizetésre nem kell kamatot előírni, annak visszaszolgáltatása flexibilissé tehető, ráadásul végelszámolásnál sem kérdezi meg senki, hogy mit keres a pótbefizetés a finanszírozott társaság mérlegében. Nem lenne meglepő, ha hamarosan a tagi kölcsönöket széleskörben felváltaná a pótbefizetés " – foglalja össze a Jalsovszky szakértője. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője:
Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 25-én (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3361 […] felszámolási eljárás nincs folyamatban. A tagi kölcsönt a társaságnál a taggal szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Ezen kötelezettségébe a társaság beszámíthatja a taggal szembeni követelését, ha van ilyen követelése. Lehet a társaságnak a taggal szemben követelése akkor, ha például a társaság a tagnak anyagot, árut, készterméket értékesített, esetleg szolgáltatást nyújtott. Kérdésként merülhet fel, hogy az anyagot, az árut, a készterméket milyen értéken kell értékesíteni, a szolgáltatásnyújtás milyen értéken történjen. Erre választ ad az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja. A hivatkozott előírás szerint: az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a kötelezettségek teljesítésére átadott vásárolt és saját termelésű készletek - áfát nem tartalmazó - számlázott értékét (T 311 - K 91-92, 467). A kérdéshez kapcsolódóan […]