Tihanyban rossz idő esetén sem lehet unatkozni, rengeteg program vár felfedezésre. Apátság, múzeum Tihany jelképe, a bencés apátság csaknem 1000 éve magasodik a Balaton fölé. 1055-ös alapító levele a legrégebbi fennmaradt magyar írásos emlék. Belépés után megtekinthető a díszes barokk templombelső, az altemplom I. András király kriptájával, és további kiállítások. 1/19
Visszatér a kánikula, ahogy a felhőtlen szórakozás is hétvégén a Plázsra. A programok már csütörtökön elkezdődnek Siófok homokos tengerpartján, hétvégén pedig Edda koncert, Dj Dominique, Ultra Color és a The Etiket csavarják fel a hangulatot. Lássuk mire számíthatunk július 14. és 17. között a Plázson. Dobd le magad idén nyáron is! Csütörtökönként – azaz "kispénteken" - DR BRS rendel a Plázs Music Teraszán, a Szerelem csütörtököt receptre kapják a bulizni vágyók a Balaton partján. Másnap az Edda Művek lép fel a Balaton nagyszínpadán. Pataky Attila és legendás zenekara elhozzák az Edda örökzöld himnuszait, a Körtől kezdve a Hűtlenig, így garantált az együtt éneklés. Látnivalók, programok Tihanyban, és környékén. Az after partyról Dj Dominique gondoskodik majd, az Arénában Metzker Viktória játszik Manuel társaságában, a Music Teraszon Habparty lesz, míg a Clubban most is az Octopus felel a techno muzsikáért. Vasárnap az Ultra Color Festiváltól lesz színes a Plázs. A legszínesebb éjszakán a változatos dallamokról többek között Bruno x Spacc, ValMar, Adam Ajkay, Jauri, Purebeat, Yamina, Daniel Nike és Elektra gondoskodnak majd.
A kiállítás a Kádár-kor magyar művészetének egy eddig kevéssé feltárt és méltányolt szeletét mutatja be. Az élet vize, a pálinka története kiállítás, Keszthely, 2021. Balatoni élmények - elmenybalaton.hu. március 19-ig A kiállítás során a múltból, a népi gyógyászat hagyományaiból indulnak, és végigjárhatod, hogyan változott a pálinka szerepe az életünkben. Pálinkakóstolókat, előadásokat, rendezvénysorozatokat is szerveznek. Nyitókép: Freepik
Agyi vérkeringési zavarok Az agyi vérkeringés rövid idejű károsodásakor is az oxigén- és tápanyaghiány miatt az idegsejtek sérülnek, illetve nagyon rövid idő alatt elpusztulnak. A 70 év feletti lakosság 0, 6%-t érinti a probléma. Kérdés: Az agyi keringési zavarok - vaszkuláris léziók - okozhatnak-e erős fejfájást? Valóban csak a gyógyszerek bevétele enyhítheti a fájdalmat? Látászavarok, feledékenység, végtagzsibbadások, szédülés lehetnek ennek következményei? | Házipatika. Évente 4, 5 millió ember hal meg agyi keringési betegségben. A cerebrovascularis betegségeket régen apoplexiának nevezték. Mai megnevezésük STROKE (magyarul: szélütés, gutaütés). Az agysejtek túlélési ideje… Ez a tartalom csak a(z) Professzionális masszázs, Mesterkurzusok, and 1 éves előfizetés tagok számára érhető el. Bejelentkezés Csatlakozás
Nem írja pontosan, a fej melyik részén van ez a fájdalom, ill. hogy ez állandóan megvan, vagy csak egy ideig okoz panaszt, és az sem egyértelmű, hogy az időnként előforduló zsibbadásérzés a fejtetőn és bal arcfélen kívül mit érint (a fej vagy az egész test bal oldalát? vagy csak a végtagokat? esetleg csak a nyak vagy törzs bal oldalát? ). Ez azért lényeges, mert pl. a test fél oldalát érintő, visszatérő zsibbadások jelezhetnek enyhébb tünetekkel járó agyi vérkeringési zavarokat, míg a csak arcfélre lokalizálódó zsibbadások elsősorban helyi ok szerepét vetik fel stb. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Azt javaslom, vegye fel a kapcsolatot az önt korábban gondozó neurológussal, és érdemes lenne néhány kiegészítő vizsgálatot is elvégeztetni (laborok, nyaki doppler stb. ). 2008-03-28 12:23:10 |
Ellenben jelentős mértékben be tudja szűkíteni az erek keresztmetszetét. Az a szerv, vagy szöveti terület, mely egy beszűkült éren keresztül silány vérellátáshoz jut, oxigén- és tápanyaghiányossá válik. A sokszínű tüneti megjelenés ennek a következménye. Az érfalak a védelmi rétegük kopása következtében érzékennyé tudnak válni, mely összehúzódásokra, vagy akár hirtelen ellazulásra késztetheti őket. Az összehúzódási hajlam nagyobb érrendszeri területre kiterjesztve emeli a vérnyomást. Amíg az érrendszer a koleszterin-lerakódásoktól nem szűkül be, nem merevedik el, addig ez az összehúzódás lehet ingadozó erősségű. Agyi vérellátási zavar. Ez egyben magyarázat arra is, hogy miért vannak köztünk olyanok, akiknek gyógyszeresen szinte lehetetlen beállítani a vérnyomását, mert hol magas, hol pedig nem. Az érrendszeri ellazulás pedig okozhat ájulásérzetet, szédülékenységet, alacsony vérnyomást, illetve ha a koponyatéren belül jelentkezik, az esetben migrén a következményes tünet. Az agyat ellátó artériás, azaz verőeres rendszer szűkülete rontja az agy vérellátását.
Ha nem, akkor az ellenkezője. Hogy melyek a megfelelő tápanyagok, és azokat milyen módon, milyen összetételben ajánlott alkalmazni, kérjen segítséget itt. Fordítsunk a tendencián közösen! Alapozzuk meg az Ön jó egészségét az érrendszer belső burkolatának felépítésével, élettani állapotának javításával. Ha velünk tart és megszívleli a tanácsainkat, elégedett lesz szervezete állapotával. Jó egészséget kívánva, Dr. Czinege László orvos – természetgyógyász
Az agyvérzés, vagy stroke az egyik leggyakoribb halálozási ok hazánkban és világszinten is. A szív és érrendszeri betegségek és a rákos elváltozások után közvetlenül a harmadik helyen áll. Pedig akár meg is előzhető! A Globális Betegségek, Sérülések és Kockázati tényezők 2015-ös tanulmánya szerint, abban az évben 6, 33 millió haláleset történt az agyvérzés miatt és 42, 43 millió agyvérzés hatásaitól szenvedő beteg volt a világon. Ez az idegrendszeri betegség a vérkeringési zavar miatt alakul ki és az esetek többségében maradandó agykárosodást okoz. Lássuk mik lehetnek a kockázati tényezők és hogyan lehet tenni ellenük>>> Mi is az az agyvérzés? A köznyelv ezt az agyi érkatasztrófát agyvérzés néven ismeri, de az elnevezés nem pontos. A stroke ugyanis közel 80%-ban nem igazi vérzést jelent, hanem az agyba jutó csökkent oxigén és tápanyagellátás miatt alakul ki. A valódi vérzéssel járó agyvérzés esetén az agyszövetbe jutó vér okoz károsodást. A vér- és tápanyagellátás csökkenésével járó agyvérzéses tünetek viszont valamelyik ér szűkület e, illetve vérrög okozta elzáródása miatt alakulnak ki.
Az erek falának belső rétegét endotelnek, vagy érbelhártyának hívjuk egységesen, az egész érrendszerben. Ha az endotelt elektronmikroszkóppal megvizsgáljuk, a felszínén láthatóvá válik egy vékonyka réteg, melyet a tudomány glikokalyx néven ismer. Pontosabban nem ismer, vagy nem foglalkozik vele a jelentőségéhez – fontosságához méltó figyelemmel. Ennek a rétegnek számos szerepe van. Például védi az érfalat a véráramlás nyíró-feszültségével szemben. Ha valaki besétált már egy hegyi folyóba, vagy a Dunába, akkor megérezhette, hogy az áramló víznek milyen sodrása van. A vér is súrlódik az érfalakon, és ezt hivatott csökkenteni az a réteg, amely kinél előbb, kinél később megkopik, és ekkor az érfali sejtek védtelenné válnak a vér súrlódásának kitéve. Ezt a szervezet érzékeli, és pl. a jól ismert koleszterinnel igyekszik egy az eredetit pótló védő réteget kiépíteni, csakhogy az utóbbi védő réteg ellenünk tud fordulni. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a koleszterinszint növekedése, és a koleszterin érfali lerakódása pusztán következmény, védelmi reakció.
Aszerint, hogy egy lassú lefolyás mentén fokozatosan alakul ki az agyi oxigén- és tápanyaghiány, vagy egy érszakasz hirtelen elzáródása folytán gyorsan, változatos a tüneti megjelenés. A homályos gondolkodás, zavartság, romló koncentráció, szótalálási nehézségek, memóriazavar, járási bizonytalanság, romló mozgáskészség a lassú lefolyású folyamatra jellemzők, a sztróknak nevezett hirtelen üzemzavar pedig a gyors lefolyásra utal. A lerakódások helyett az érfalak érzékenysége és következményes összehúzódása pedig átmeneti, de markáns tüneteket eredményez. Pl. hirtelen erős fejfájást, vagy intenzív szédülést, átmeneti beszédzavart. Sok esetben nehéz a sztróktól elkülöníteni és csak a lefolyása különbözteti meg a kettőt. A TIÁ-nak nevezett átmeneti keringészavar legvalószínűbb hátterét is ez képezi. Meglátásom szerint az érfalak glykoprotein-burkolatát kell pótolni, melynek a "glyko", azaz szénhidrát összetevőit nélkülözzük a jelenleg általánosan hozzáférhető élelmiszerek fogyasztása mellett.