Vízóra csere ára: 4 db. ½" – es, (fél colos) mellékvízmérő cseréje:: Új ár: 35. 000-Ft / lakás régi ár: 38. 100. -Ft / lakás Néhány ingatlanban előfordulhat, hogy a beszerelési méret eltérő, azaz ¾"- os, ebben az esetben az árak br. 3. 850. - Ft-tal térhetnek el. Az ár tartalmazza: a munkavégzéshez szükséges segédanyagot vízórát szerelési munkadíjat kiszállást plombálás - műszaki átvétel 2 év teljes körű jótállást Az árainkat a leszerelt mérőóra beszámításával kalkuláltuk!
000 Ft Tervezés dija /ingatlanonként/: 10. 106 Ft. Üdvözölöm 1995 óta foglalkozom víz és csatornahálózat szereléssel, karbantartással, javítással. Szakmai ismereteimet fűtésszerelési szakmai tudással és szakmai tapasztalattal bővítettem, így teljes körű szolgáltatást biztosítok a lakossági és közületi ügyfelek részére egyaránt. tovább
Tégla lakás 1db mérőóra 58 000 Ft 2 db mérőóra/lakás 78 000 Ft 3 db db mérőóra/lakás 82 000 Ft Egyszeri üzembehelyezési adminisztrációs díj 0 Ft Az ár a következőket tartalmazza: a munkavégzéshez szükséges segédanyagot, vízórát szerelési munkadíjat, vízművekhez történő számlázásba vételhez szükséges dokumentáció elkészítését, kiszállást, ügyintézést, 2 év teljes körű jótállást Vízművek lakás-mellékvízmérő műszaki átvételét, (plombálási díjat) amit a cégünk a fővárosi vízművek szerződött partnereként a szereléssel egyidejűleg elvégez. Az ár a következőket tartalmazza: a munkavégzéshez szükséges segédanyagot vízórát szerelési munkadíjat tervezést (díj megbeszélés szerint) vízművek ügyviteli díját, tervjóváhagyási díj ( 3. 933. -Ft. /lakás, 60nm2 felett: 6. 800Ft) kiszállást ügyintézést 2 év teljes körű jótállást Vízművek lakás-mellékvízmérő műszaki átvételét, (plombálási díjat) amit a cégünk a fővárosi vízművek szerződött partnereként a szereléssel egyidejűleg elvégez. (8. 852. /lakás) Panel lakás 2 db mérőóra/lakás 78 000 Ft 4 db mérőóra/lakás 95 000 Ft Az ár a következőket tartalmazza: a munkavégzéshez szükséges segédanyagot vízórát szerelési munkadíjat vízművekhez történő számlázásba vételhez szükséges dokumentáció elkészítését kiszállást ügyintézést 2 év teljes körű jótállást Vízművek lakás-mellékvízmérő műszaki átvételét, (plombálási díjat) amit a cégünk a fővárosi vízművek szerződött partnereként a szereléssel egyidejűleg elvégez.
Kismegszakítók B, C és D kioldási karakterisztikája: A kioldási karakterisztika azt mutatja meg hogy a késleltetés nélküli elektromágneses kioldó a névleges áram hányszorosára van be állítva. Ez rendkívül fontos paramétere a kismegszakítóknak, a különböző karakterisztikák jelentős mértékben eltérnek egymástól. A késleltetett hőkioldó viszont a karakterisztikáktól teljesen független. A hő kioldás lefutási ideje megegyezik mind a három tárgyalt karakterisztika esetében. Kismegszakító b vagy c online. B kioldási karakterisztika: B karakterisztikával rendelkező túláramvédelmi készülék esetében a késleltetés nélküli elektromágneses gyors kioldó a névleges áram 3-5 szőrösére van állítva. Vagyis egy B10-es kismegszakító esetében azt fogja jelenteni, hogy a késleltetés nélküli pillanatkioldó 30A és 50A közötti tartományban fog megszólalni. Jellemzően ohm-os fogyasztók túláram védelmére alkalmazhatóak, mint például elektromos tűzhely, hőtárolós vízmelegítő vagy elektromos fűtőkészülékek stb. C kioldási karakterisztika: C karakterisztikával rendelkező kismegszakítók késleltetés nélküli gyors kioldója a névleges áram érték 5-10 szeresére van állítva.
Alapvetően milyen célt szolgál a kismegszakítók alkalmazása? A kismegszakító a háztartások, illetve ipari épületek elektromos hálózatának szerves részét képezi, sokan egyszerűen csak biztosítóként emlegetik. Az elsődleges feladata áramvédelemmel, illetve a zárlat elleni védelemmel ellátni a lakás vagy ház elektromos rendszerét. Mindezek mellett a kismegszakítóval szemben jogos elvárás, hogy a hálózatra kapcsolt elektromos eszközöket is megvédje. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a kismegszakító a működtetése közben a névlegesnél nagyobb áram esetén lekapcsol. Kismegszakító B Vagy C. Mi a kismegszakítók működésének az alapja? Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kismegszakító a tartós túlterhelés esetén a hőkioldás elvén szakítja meg az áramkört. Hogy a kioldás mikor következik be, az annak függvényében alakul, hogy az átfolyó áram nagysága pontosan mekkora. Hogyha az átfolyó áram az előírtnál magasabb értékű, az fel fogja melegíteni az ikerfémet. Ennek hatására az ikerfém kimozdul az eredeti állapotából, így pedig a kismegszakítót is le fogja kapcsolni.
Ugyan ez az áram C és D kioldási karakterisztika esetén még csak túlterhelésnek minősül, tehát a kismegszakító lekapcsolása később fog megtörténni. Látható, jelentős különbségek jelentkeznek a B, C és a D típusú kismegszakítók között! Hatással van a berendezés védelmére, üzembiztonságra, valamint az energiaellátás folytonosságára. C Vagy B Kismegszakító. A helytelenül megválasztott kioldási karakterisztikával rendelkező túláramvédelmi eszköz, indokolatlan megszólaláshoz vezet, vagy éppen ellenkezőleg, az indokolt lekapcsolás később következik be, mint kellene. Általánosságban talán kijelenthető, hogy a háztartási, illetve a szórakoztató elektronikai készülékek gyártói igyekeznek egyre kisebb áram felvételű, és kis indulási áramot felvevő fogyasztókat gyártani. Háztartások fixen kötött fogyasztói többnyire ohm-os jellegűek. Ezeknek a fogyasztóknak a vezeték védelmére B kioldási karakterisztikával rendelkező védelmi készülékek a legmegfelelőbbek. Egy újonnan kiépített, és kellő áramkörrel rendelkező berendezés vezetékvédelmére tapasztalataink szerint bőven elegendő C kioldási jelleggörbével rendelkező kismegszakító 10A névleges árammal, ritkább esetben C13-as kismegszakító.
Voltam már olyan lakásnál ahol a terv szerint felszerelt megszakító kicsi lett, mert a tulaj mégsem akkora teljesítményû berendezést vett, mint amirõl eredetileg szó volt. Sõt, Olaszországból hozatta meg a berendezéseket. Akkor ilyen esetben "C" helyett legyen "D"? Az a baj hogy a nem hozzáértés miatt a tisztességes szakembert is egy kalap alá veszik a kontár nem törõdöm emberekkel. Nagy az Isten állatkertje, de hová tûnt a kerítés?! Nem igazán értem a problémát. Kismegszakító b vagy c para. Segítsetek, hogy megértsem. Én nem beszéltem 2, 5-ös vezetékrõl, hanem másfelesrõl (2, 5-ös vezetéket azért nem húznék mindenhova... ). Érintésvédelem szempontjából (ami ugye már nem "érintésvédelem"... ) mi a probléma az áramvédõ kapcsolóval? Tetszik vagy nem, dugaljra nem illik (1, 5mm2 vezetékrõl beszélek még mindíg) 10B kismegszakítót tenni, általános esetben. Ezt tervezõk is elismerik. A túláramvédelmet a kismegszakító megoldja egy jól méretezett hálózaton akkor is, általános és nem extrém esetrõl beszélek. (Volt rá példa, hogy 250m-en keresztül vonszoltak egy 3*1, 5mm2-es kábelt, az elején meg egy 16-os kismegszakító figyelt.