Zenbook-parádé Az ASUS a Windows 8 tiszteletére kisebb-nagyobb mértékben felfrissítette Zenbook sorozatát is. Például a piacon lévő UX21A és UX31A típusok újonnan érkező Touch verziói Full HD vagy HD+ (1600x900) érintőkijelzőt kapnak, ami egyben 100 gramm pluszt jelent a mérlegelés során. Emellett, mint újdonság, megjelentek a 14"-es UX42VS és a 15, 6"-es UX52VS modellek is, valamint az IFA-n beharangozott U500VZ is most debütál hivatalosan. Asus zenbook ux31a teszt screen. ASUS Zenbook UX31A Az ASUS pontos technikai paramétereket nem közölt, csak a leglényegesebb információkkal láttak el bennünket. Ez alapján az UX42VS-ben Intel Ivy Bridge Core i3, i5 valamint i7 processzorokra számíthatunk 6 GB memóriával és 1 TB-os hibrid tárolóval. A grafikus vezérlő terén nem muszáj beérnünk az IGP-vel, ugyanis az Full HD érintőkijelzőt a közlemény szerint NVIDIA GeForce GT 645M is hajthatja, 1 GB-os dedikált memóriával. Az 1, 9 kg össztömegű notebook pontos méretei nem ismertek, de annyit elárultak, hogy legvékonyabb pontján 6 mm, tömege pedig 1, 9 kg.
Külföldi lapok azonban lefuttattak rajta egyet s mást, és arra jutottak, hogy a hasonló architektúrájú Macbook Air ha csak egy picivel is, de jobban teljesít grafika terén a ZenBook-nél, minden másban a ZenBook viszi a pálmát. A hangminőségről is kell ejtsek pár szót: a beépített Bang & Olufsen technológia nagyon jól teljesít: szépen, megfelelő hangerővel szól a gép, melynek hangszórója egyébként a kijelző és a tasztatúra között kapott helyet, ezáltal akusztikailag is megbolondítva az egész konstrukciót. Asus Zenbook UX31A és UX21A: változatlan külső mögött komoly újítások érkeznek - telefonteszt.hu. Mélyek ugyan nagyon nincsenek, de magas és középtartományban kiemelkedően szépen szól a ZenBook, az Air és a Series 9 ebben mindenképp alulmarad. Ahogyan az utóbbi processzorteljesítményben is, de állítólag idén az új S9-es már fel fogja venni a kesztyűt az i7-es családdal. A gyári Lithium Polymer akksi állítólag akár 9 nap késZenBooklétet is kibír, nekünk a teszt során 6 órát ment egy feltöltéssel, ami jó érték. A ZenBook ugyancsak veri a versenytársakat a kijelző felbontásban: az 1600 x 900-as felbontás azért sokkal emberibb 13 collon, mint a mindenki más által preferált 1366 x 768 pixel.
A tavaly év vége felé hivatalosan is elrajtolt Zenbook UX21 és UX31 Ultrabook párosból a kisebb példány tesztlaborunkban is vendégeskedett. Azóta alig telt el pár hónap, de az információk szerint az Asus máris gőzerővel dolgozik a következő változatokon, melyek természetesen az Intel Ivy Bridge platformra fognak épülni. A Zenbook UX21A és UX31A hasonló nevük ellenére elég komoly változáson esnek át, ezek nyomai azonban elsősorban a burkolat alatt keresendők. [+] A 11, 6 és 13, 3 hüvelykes modell alapból rendre 1366x768 és 1600x900 pixel felbontású kijelzővel érkeznek, melyek maximális fényereje 300 cd/m², viszont opcionálisan lehetőség van 1920x1080 pixeles, 350 cd/m² fényerejű IPS panel választására is, amely ráadásul matt felülettel rendelkezik. Asus zenbook ux31a teszt video. Ez a felbontás például 11, 6"-en már elég komoly pixelsűrűséget jelent, megközelítve a legújabb tabletek pengeéles képét. Mint már említettük, a középpontban a hamarosan debütáló Intel Ivy Bridge platform fog dübörögni. Az alacsony fogyasztású (17W TDP) kategóriából viszont mindhárom szintről válogathatunk: a lehetőségek között Core i3-3217U (1, 8 GHz, 3 MB L3), Core i5-3317U (2, 6 GHz, 3 MB L3) és Core i7-3517U (3 GHz, 4 MB L3) processzorok is szerepelnek majd.
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyének díjátadóján a kiemelkedő pályamunkákat is bemutatták. A bírálóbizottság 3 első, 3 második és 4 harmadik díjat ítélt oda, 12 pályázatot kiemelt dicséretben, további 27 pályázatot pedig dicséretben részesített. A 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen első díjat kapott Kovács Viktória és Tóth Regina, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulóinak új rákdiagnosztikai eszközfejlesztése, Barna Benedek László, a Budapesti Szent István Gimnázium diákja élettani és gyógyszertudományi kutatása, valamint Kovács Nóra Anna, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjának Rusty névre keresztelt robotja, Kovács Nóra Anna a Magyar Innovációs Szövetség legjobb határontúli fiatal pályázónak járó ösztöndíját is megnyerte. Az első helyezettek képviselik Magyarországot 2022. szeptember 13-18. között a Leidenben megrendezésre kerülő 33. EU Contest for Young Scientists európai döntőben.
A Magyar Innovációs Nagydíjat a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alapította 1991-ben. A kiíró Magyar Innovációs Alapítvány kuratóriuma első ízben 1993. január 21-én hirdette meg az Innovációs Nagydíjat az 1992. évre vonatkozólag. Ezt követően a pályázat minden évben kiírásra került. Célja [ szerkesztés] A Nagydíjat az a Magyarországon bejegyzett társaság kapja, amely a díjátadást megelőző évben nagy jelentőségű technológiai innovációt valósított meg, és ennek révén kiemelkedő üzleti hasznot ért el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet. Az eddigi huszonkilenc pályázati felhívásra összesen beérkezett, 1344 pályaműből 1171 volt megvalósult, sikeres innováció, és ezek közül 227 kapott különböző innovációs díjat. Az év legjelentősebb innovációját elismerő Innovációs Nagydíj mellett, a kiemelkedő innovációs teljesítményekért további innovációs díjak kerülnek átadásra, úgymint: Agrár Innovációs Díj, Környezetvédelmi Innovációs Díj, Ipari Innovációs Díj, Informatikai Innovációs Díj, a Szellemi Tulajdon Nemzet Hivatala Innovációs Díja, a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs legjobb startup vállalkozás Különdíja.
A Magyar Innovációs Szövetség delegáltjaként Magyarországot Molnár Áron, a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első helyezettje képviselte a 2017. dec. 4. és 11. között megrendezett Stockholm International Youth Science Seminar-on, az azt lezáró Nobel-díj kiosztási ceremónián és a banketten. A Nobel-hét keretében a fiatalok részt vehettek meghallgathatták az idei Nobel-díjasok előadásait: így Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne fizika Nobel-díjasok előadását a gravitációs hullámokat észlelő LIGO múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kémia Nobel-díjasok előadását a nagy felbontású mikroszkópukról. Valamint Kazuo Ishiguro irodalmi Nobel-díjas előadását életének legfontosabb mozzanatairól. A tudósnövendékek 1300 svéd diák előtt prezentálhatták munkájukat, majd posztereiket kiállítva beszélgethettek kutatásukról, látogatást tehettek az AstraZeneca cég svéd gyárában, ahol együtt ebédeltek a cég vezérigazgatójával.
Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetség a versenyen a kreatív fiatalokat keresi, a résztevők maguk határozzák meg az innováció témáját. Kollár László, a rendezvénynek helyet adó Magyar Tudományos Akadémia főtitkára felhívta a figyelmet az akadémia középiskolásoknak indított programjára, amelyben a tudományos gondolkodást népszerűsítik. Jakab László, a BME professzora, a bírálóbizottság elnöke színvonalasnak értékelte a beérkezett munkákat, és elmondta, hogy a verseny egyben nemzeti válogató is, itt választják ki a tudományos és innovációs nemzetközi ifjúsági versenyeken induló magyar fiatalokat. György László innovációért felelős államtitkár a felkészítő tanárok és a legeredményesebb innovatív középiskolák díjazása kapcsán a pedagógusok és az intézmények szerepét hangsúlyozta a közösségek kialakulásában, a tudásvagyon fejlesztésében. Szabó Gábor, a MISZ elnöke a szellemi tulajdon védelmének fontosságára, a tanulás szükségességére, a kitartásra hívta fel a fiatalok figyelmet.