Folyamatosan fényképezi Picasso műveit, műtermét, majd más művészeknél is készít portrékat, enteriőröket, melyek a Harper's Bazaar-nál jelennek meg 25 éven át. ( Életem művészei, 1978). A második világháborút Párizsban vészeli át, közben újra rajzol. 1943-ban Bistro Tabac címen könyvet ír a megszállt város életéről. A háború után díszletet tervez a Le Rendez-vous című darabhoz (szöveg: Jacques Prévert, zene: Joseph Kozma), majd más színdarabokhoz is tervez fotódíszleteket. 1948-ban megnősül, feleségül veszi Gilberte-Mercèdes Boyer-t. Brassai; Halász Gyula | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Szobrokat készít, melyekhez a Pireneusokban talált, lekerekített formájú kavicsokban talál ihletet. 1956-ban a Vincennes-i állatkertben forgatja Amíg lesznek állatok című filmjét, mely Cannes-ban elnyeri a legeredetibb filmnek járó díjat. Nagy visszhangot kelt a New York-i Museum of Modern Art-ban megrendezett Graffiti című kiállításával, melyen a párizsi falfirkákról, vésetekről készített fotóit mutatják be. 1984-ben bekövetkezett haláláig számos kiállításon mutatják be képzőművészeti és fotómunkáit.
Életrajz: fotóművész. Művészeti tanulmányait a bp. -i Képzőművészeti Főisk. -n kezdte, diplomáját Berlinben szerezte. 1923-tól Párizsban élt. A párizsi szürrealisták csoportjához csatlakozva festett, rajzolt, io évig újságírói tevékenységet is folytatott. Szülővárosa iránti szeretetből a Brassai művésznevet vette fel. Fotóművészeti pályáján André Kertész fotóművész segítségével indult el. Első albumával (Paris de nuit, 1933) világsikert aratott. A II. Gyula halasz brassai. világháború idején a francia nép életéről készített rajzokat, ezeket folyóiratokban publikálta. 1948-ban jelent meg a Les Sculptures de Picasso c. könyve, így került kapcsolatba Picassóval. Az 50-es években színpadi művekhez díszleteket tervezett; filmet forgatott, könyveket írt. Az állatkertről készített filmjével a Cannes-i filmfesztiválon díjat nyert (1956). Érdekes sorozatot készített a párizsi gyerekek falfirkáiról, mellyel új műfajt teremtett. Graffiti de Brassai (Paris, 1960) címmel könyve jelent meg, New Yorkban kiállítást mutatott be.
Művészi pályájának alakulásáról családtagjaihoz írott francia nyelvű levelekben számolt be. 1940 előtti levelezéséből A Hét közölt válogatást (1977. aug. –nov. ), majd 1980-ban a Kriterion Könyvkiadó jelentette meg a levelek gyűjteményét Előhívás cím alatt, a szerző jegyzeteivel és utószavával. Írók Brassaïról [ szerkesztés] Brassaïba a város ( Párizs – szerk. ) legváratlanabb helyén ütközött az ember. Arcán folyton ugyanaz a mosoly, szemében ugyanaz a vallató pillantás, ajkán folyton ugyanaz a készség a szóra, hogy az éppen akkor elkapott élményét azon frissiben átadja. Brassai,Halász Gyula: Margit - Festmény | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. Mintha folyton valamiféle őrségen lett volna, szüntelenül szimatolt, kutatott, fürkészte a távolt amögött is, akivel beszélt. Számára minden dolognak, de mindnek volt jelentősége. Soha nem bírált, ítéletet soha nem mondott a dolgokról vagy eseményekről. Egyszerűen csak számot adott arról, amit látott és hallott. – Henry Miller Különleges valaki. Senkihez sem hasonlítható fényképész: valójában festő, szobrász, aki a szobrászat és festészet helyett a fényképészetet választotta.
Élete ekkor már rég az elismert, világhírű művészé, akit számos díjjal jutalmaztak, köztük a Francia Becsületrenddel. A párizsi Montparnasse temetőben nyugszik. A párizsi Pompidou Központ által rendezett kiállítás teljes áttekintést ad Brassaï életművéről, témakörönként csoportosítva az összesen kétszázhúsz fényképet, illetve rajzot ( Éjszaka, Nappal, Minotaure, Rajzok, Transzmutációk, Graffiti). Brassaï retrospektív | Ludwig Múzeum. Brassaï életművét — bár a nyolcvanas évek közepén megindultak a tárgyalások egy lehetséges kiállításról — mindezidáig nem láthatta a magyar közönség, ezért különösen nagyjelentőségű ez a budapesti bemutató. A magyar nyelvű katalógus legjobb képeiből válogat, melyet Brassaïtól vett levélrészletek, idézetek kísérnek. A budapesti Brassaï kiállítás a Budapesti Francia Intézet és a Ludwig Múzeum Budapest — Kortárs Művészeti Múzeum közös szervezésében valósult meg, a Fondation Electricité de France támogatásával. A kiállítás kurátora Alain Sayag, a párizsi Pompidou Központ, a Modern Művészetek Nemzeti Múzeuma munkatársa.
Téma: portré Technika: olaj Stílus: modern Hordozó: vászon Legnagyobb méret: közepes (80 cm-ig) Szignó: szignózott Állapot: korának megfelelő Eredetiség: ismeretlen Angol fordítás elérhető Brassai, Halász Gyula (Brassó, 1899 – Nizza, Franciaország, 1984): Margit Olaj, vászon kartonon, 46 x 37 cm, jelzés balra lent: Brassay Hátoldalon cédula: Halász Gyula: "Margit" Fotókon látható szép, tisztított állapotban. Számlát adunk, szállítás előtt gondosan csomagolunk! Művészkeretben, falra akasztható állapotban. A festményt Brassai (Halász) Gyula munkájának tulajdonítjuk. A híres fotóművész a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt 1918-1919-ben, festett olajképeket, de nincs tudomásunk arról, hogy közgyűjteményben, múzeumban, magántulajdonban lenne fennmaradt festmény, grafika a későbbi világhírű fotóművésztől. Talán ez az első... a portré fényei, "műterem" jellegű megvilágítása esetleg már a későbbi fotóművész képességeit sejtetik... kérdés persze, valóban ő festette? Izgalmas, további kutatásra váró darab.
Mi van a halál után: Mi van a halál után? Ezekből a szavakból, világosan tűnik ki, hogy van halál előtti és halál utáni élet! Ennek igazi ismerője pedig nem más, mint maga az élet és halál Ura, Jézus Krisztus! Mert Ő, mint Isten, öröktől fogva létezik. De az Isten által alkotott ember, bűnös bukása miatt, a halál: választóvonalként került, az örökké tartó életbe. Azóta létezik halál előtti, és halál utáni élet. Az első emberpár, még a halál előtti életben látta meg a napvilágot, ott: Édenben. Ámde, ez az ártatlan istengyermeki állapot, csak rövid ideig tarthatott, a Biblia hiteles tanítása szerint. Mert az ember, engedetlensége miatt, bűnbe esett, és lelkileg, megvakult. Így csak a halál előtti testi életre nyíltak meg, testi szemei. Isten megengedte látnia, teremtett világának szépségeit, testi halála percéig. És bár a halála előtti élete is, rejt titkokat, de a halála utáni életére nézve, Isten még sokkal több titkot rejtett el, az ember szemei elől. Az ember a Bibliából ismeri, a teremtés történetét.
A kutató ugyanakkor kizárta azt a vélekedést, hogy a halál szupererőt adna elménknek. "Ilyen csak a hollywoodi filmekben lehetséges" – tette hozzá. Génműködés a halál után Azt viszont már most is tudjuk, hogy nagyon különös dolgok játszódnak le a halál pillanatában, és utána is. Két 2016-os tanulmányból kiderült, hogy a halál beállta után 48 órával számos gén működőképes maradt, sőt aktivitásuk fokozódott. Az eredmények a szervátültetéseken átesettek számára is fontosak lehetnek, emellett a halál fogalmának újragondolására sarkallhatnak. (A cikk részben a Live Science tudományos portál írása alapján készült. )
Semmi. Olyan mint az alvás, csak ebből nem kelsz fel. Attól függően, hogy hogyan halsz meg feltételezem, hogy az agyad érzékeli valahogy, hogy most vége lesz. Ha hirtelen, vagy rövid halálod lesz, akkor nem lesz ideje az agyadnak átérezni ezt, tehát azt mondanám ez a legjobb opció. Ha viszont mondjuk valami súlyos betegséggel fekszel el hónapokig, akkor az szívás, de nyugtasson meg a tudat, hogy egyszer ez a fájdalom is elmúlik. Szerintem mindenféle hit a túlvilági "továbbélésről" csak egy megküzdési mechanizmus. Amivel nincs semmi baj. A lényeg, hogy fogadjuk el, hogy véges az itt töltött időnk. Nem csak nekünk, hanem szeretteinknek is. Ezért is fontos kihasználni minden percet, órát, napot, mert egyszer elfogynak, nem is olyan soká. Személtetésképp.
Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye? Diák: Igen, Uram. Prof: Tehát, ki teremtette mindezeket? Diák: (a diák nem felel) Prof: A tudomány állítása szerint 5 érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent? Diák: Nem, Uram. Prof: Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet? Diák: Nem, Uram. Prof: Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről? Diák: Nem, Uram, attól tartok nem. Prof: És mégis hiszel benne? Diák: Igen. Prof: A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a Te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam? Diák: Semmit. Nekem csak a hitem van. Prof: Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak. Diák: Professzor, létezik-e a hő? Prof: Igen. Diák: És létezik-e a hideg?