Megérné elkaszálni? A vasútfejlesztés révén hazai vonatkozásban tehát jelentős menetidő-csökkenéssel számolhat az utazóközönség, bekerülhet az ország környezetbarát közlekedési körforgásába Kunszentmiklós, Kiskőrös és Kiskunhalas vidéke, valamint Kelebia révén Szabadka, így a Délvidék magyarsága. A vasútfejlesztéssel megerősödik Magyarország azon szerepe, hogy a Balkánt Nyugat felé csatornázza be vasútvonalai révén, a tengeri összeköttetés pedig a már most is jelentős teherforgalom további növekedését fogja jelenteni. Összességében tehát egy több szempontból is ígéretes fejlesztésről beszélhetünk, amellyel továbbá 339 kilométernyi új vágány épül; akadálymentes be- és kiszállás lesz a magasperonokon; 13 állomásépület épül át, ebből 5 új, 8 korszerűsített lesz; 410 P+R és 440 B+R parkolót alakítanak ki; 91 szintbeli kereszteződést építenek át és egy külön szintű kereszteződést építenek; 188 ezer négyzetméternyi zajvédő falat telepítenek; 12 liftet és 12 gyalogos aluljárót építenek az állomásokon az akadálymentesítés érdekében; térfigyelő kamerákat telepítenek.
Az utóbbi öt évben a magyarok a péksüteményekből közel dupla annyit esznek, ami viszont nem igazán segíti az egészséges életmódot. Az egészségünk szempontjából hasznosabb lenne a péksütemények mérséklése és a teljes kiőrlésű pékáruk fogyasztása. Prevenció fontossága az egészségünkre A betegségek általános értelemben vett megelőzése, az egyik legfontosabb tényező. Ennek egyik legfőbb oka, hogy bizonyos kialakult betegségek egy részét sajnos már nem lehet gyógyítani, így ezeknek a megelőzése a cél. Prevenciós tevékenységek közé tartoznak: Táplálkozás-egészségügyi programok Mértéktelen alkoholfogyasztás elleni programok Dohányzás elleni programok Az egészséges életmód kora gyermekkori kialakítása A fizikai aktivitás növelése Szűrővizsgálatok A táplálkozáson túl kiemelkedik a listából a fizikai aktivitás növelése és az egészséges életmód kora gyermekkori kialakítása. Természetesen nyilvánvaló, hogy a többi is fontos, azonban a fizikai aktivitást talán érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni.
Nem csak a nagyobb városok lakói, hanem a kisebb falvak lakosainak számára is megnyílt a lehetőség, hogy utazhassanak, a megtermelt gabona, fa, és később nehézipari nyersanyagok, stb. nagy mennyiségben olcsóbban és gyorsabban jutottak célba még a nagyfolyókon közlekedő gőzhajóknál is. Így nem csoda, hogy a vasút nagymértékű gazdasági emelkedést jelentett minden érintett fél számára. Az összefüggő, használható közúthálózat kialakulásáig a vasút volt és maradt a legfontosabb (és szinte egyetlen) eszköz teherszállításra és személyszállításra egyaránt, ami egészen az 1950-es/60-as évekig tartott. A hatvanas évek politikája azonban már aránytalanul nagy hangsúlyt fektetett a közútra és annak fejlesztésére, miközben a vasutat talán szándékosan háttérbe szorította. A hazai vasúthálózat lemaradását nagy mértékben elősegítette, hogy a pályákon sok helyütt részben vagy teljes egészében mellőzték a karbantartást pénzhiányra hivatkozva, elszaporodtak a lassújelek, sok vasútvonalon fokozatosan csökkentették a megengedett legnagyobb menetsebességet.
208. paragrafusának (1) bekezdése alapján vezető állásúnak minősül, a munkaszerződés ezen rendelkezése és erre alapítottan a munkáltatói felmondás indokolásának mellőzésére vonatkozó kitétele jogszabályba ütköző, semmis (Mfv. I. 10. 559/2017. ). OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen kifejtjük, milyen szabályok mentén lehet megszüntetni a vezető állású munkavállalók munkaviszonyát! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Utóbbi kritériumnak az felel meg, akinek az alapbére eléri a mindenkori minimálbér hétszeresét és a felek a munkaszerződésben kifejezetten úgy állapodtak meg, hogy mindezen okok és feltételek fennállása miatt a munkavállaló minősüljön vezető állású munkavállalónak. Ezen harmadik vezetői kategória tehát minden esetben a vezetői státuszról való megállapodást igényli. Azt pedig, hogy mely munkakörök minősülnek kiemelkedő jelentőségűnek vagy fokozottan bizalmi jellegűnek, az adott munkáltató tevékenysége, szervezete ismeretében kell minden esetben eldönteni. A vezetők munkaszerződésében nagyobb a lehetőség az Mt-től eltérni, kivéve… Az Mt. a nem vezetők esetében úgy rendelkezik, hogy munkaszerződésük az Mt. második, munkaviszonyra vonatkozó részében foglalt rendelkezésektől – hacsak az Mt. kifejezetten másként nem rendelkezik – csak a munkavállaló javára, előnyére térhet el. Ezzel szemben a vezető állású munkavállalók esetében az Mt. lehetővé teszi, hogy a felek ettől sokkal szélesebb körben térjenek el a törvény szabályaitól.
A munkáltató vezetőjének helyettese a vezetővel azonos jogállásúnak minősül. Ha a gazdasági igazgatóhelyettes minősül az ügyvezető helyettesének, annak távolléte és akadályoztatása esetén az ügyvezető teljes jogkörében járhat el, és a hatáskörénél, feladatainál fogva meghatározó befolyással rendelkezik a munkáltató működésére. Ha a munkavállaló a munkáltató tudta és ezáltal engedélye nélkül olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek részben tulajdonosává is válik, és a gazdasági társaság tevékenysége sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, a munkáltató jogszerűen él a rendkívüli felmondás jogával. A tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősül. Erről a körülményről a munkavállalót a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell. A Munka törvénykönyve harmadik részének X. fejezete tartalmazza a vezető állású munkavállalókra vonatkozó különös szabályokat, de sok esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy kulcspozícióban lévő személyekre is indokolt kiterjeszteni a vezetőkre vonatkozó szigorúbb felelősségi szabályokat.
A vezető állású munkavállalókra tehát speciális, bizonyos szempontból rugalmasabb, ám szigorúbb szabályok vonatkoznak. Sok esetben ugyanakkor fény derülhet arra is, hogy akit vezető állású munkavállalónak hiszünk, az nem is felel meg a jogszabályi feltételeknek. A munkáltatók feladata tehát az, hogy megfelelően felmérjék saját munkaszervezetükben azokat a munkavállalókat, akik vezető állásúnak minősülhetnek – mondta el végezetül dr. Bálint Boglárka.
Ki számít vezetőnek? A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 208. §-ában foglaltak alapján a vezető állású munkavállalóknak két csoportját különböztethetjük meg aszerint, hogy a törvény erejénél fogva, vagy a munkaszerződésükben foglaltak alapján minősülnek vezető állású munkavállalónak. A munkáltató vezetője, illetve az annak közvetlen irányítása alatt álló és helyettesítésére jogosult munkavállaló, munkakörüknél fogva, az Mt. 208. § (1) bekezdése alapján minősülnek vezető állásúnak, függetlenül attól, hogy ez megemlítésre kerül-e a munkaszerződésükben vagy sem. Egy ügyvezető, vezérigazgató vagy önálló képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tag széles, a cég tevékenysége szempontjából meghatározó döntési jogkörének köszönhetően automatikusan vezető állású. A társaságok azonban dönthetnek úgy is, hogy további vezető állású munkavállalókat jelölnek ki a szervezetükben, akikre az irányadó speciális szabályozást szintén alkalmazni rendelik. A vezetői státuszt azonban nem lehet korlátlanul "osztogatni".
A munkaszerződés megfelelő rendelkezésével is csupán az minősíthető vezető állásúvá, aki a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. § (2) bekezdés]. Ez az összeg 2019-ben a havi bruttó 1 043 000 forintot [a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról szóló 324/2018. (XII. 30. ) Korm. rendelet]. Ebben a tekintetben a munkaszerződés megkötésének idején irányadó minimálbér összege az irányadó, ha a felek korábban kötöttek egymással munkaszerződést, a munkavállaló ettől alacsonyabb havi bérrel is vezető állásúnak minősülhet. Nem tekinthetnek el azonban a felek a munkáltató szempontjából kiemelt jelentőségű feladatok ellátásától, e feltétel többek között akkor teljesül, ha a munkavállaló munkakörének jellegénél fogva jogosult pl. nagyobb összegű kiadásokról, beruházásokról önállóan dönteni vagy olyan munkavállalók személyét illetően határozni, akik nagy horderejű döntéseket jogosultak meghozni.
Forrás: A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét. Mit mond a Munka törvénykönyve? A Munka törvénykönyve indoklása alapján egy munkakör kiemelkedő jelentőségű voltának megállapítása érdekében, elsősorban az érintett munkavállalót megillető jogkört kell figyelembe venni. Ugyanakkor lényeges szempont az is, hogy az adott munkavállaló milyen munkavállalói kör irányítására jogosult – húzta alá dr. Fekete Klaudia. Ettől függetlenül is kiemelkedőnek minősülhet az olyan tevékenység, amely a munkavállaló kivételes szakértelme miatt lényeges a munkáltató működése szempontjából. A "fokozottan bizalmi jellegű munkakör" kapcsán a törvény indoklása akként rendelkezik, hogy az a munkakör tekinthető fokozott bizalmi jellegűnek, amelynek teljesítése az átlagoshoz képest jóval nagyobb megbízhatóságot feltételez.