10. Nagyon allergiásak Nagyon kicsi kutyák, és emiatt sokféle allergiában szenvednek. Ez azt jelenti, hogy a francia bulldog kutyád sokkal több időt tölthet el az állatorosnál, mint a többi kutya. Számos bőrallergiája van, és emiatt egyes kutyáknak egy nagyon specifikus étrendet kell követniük, amely megakadályozza, hogy az allergiás reakciók jelentkezzenek. Mivel hajlamosak a különböző bőr allergiára, gyakori, hogy az állatorvost kiütésekkel, puffadt szemmel keresik fel.
Az első szabványok 1898-tól léteztek, és a francia bulldogot a Société Centrale Canine független fajtának ismerte el. A fajta szabványait 1931/32-ben, 1948-ban, 1986-ban és 1994-ben frissítették. A francia bulldog egy francia kutyafajta, amelyet az FCI (Fédération Cynologique Internationale) elismert: FCI 9. csoport, 11. szakasz, 101. sz. A francia bulldog külső fajtajellemzői A francia bulldog várható élettartama 10–12 év. A hím körülbelül 35 centiméter magas, súlya legfeljebb 14 kilogramm. A nőstények általában két-három centiméterrel rövidebbek és egy kilóval kevesebbek. A bulldog súlyának meg kell lennie rendszeresen ellenőrzik mert a fajta hajlamos arra Elhízottság mutatja. Hosszú távon mindig túl sok fontot tegyen a bordájára Ízületi problémák önmagával. Továbbá a lélegző, amely a rövid pofa miatt már károsodott, nehézkesebbé válik, ha túlsúlyos. A francia bulldogra jellemző többek között a nagy, álló Denevérfül. Elöl nyitottaknak kell lenniük, bőrük vékony és nagyon puha. Bullys sötét ormány van rövid és guggol.
Álló francia bulldog-ot ábrázoló szobor 2 féle színben, vegyesen. Fekete és barna színben rendelhető. Anyaga: polyresin Ez a részletgazdag polyresin szobor a megszólalásig hasonlít az eredeti állathoz. Mutatósságának titka abban rejlik, hogy a szobor festését nagyon alaposan, kézzel végzik. Fagy és UV álló anyagból készült. Dekoratív mind beltéri, mind kültéri használatra. Méret: magasság: 33, 6 cm, szélesség: 14, 6 cm, mélység: 27, 1 cm Súly: 1, 432 kg Megrendeléskor kérem, hogy a megjegyzés rovatba írja be, hogy melyiket szeretné kérni, A vagy B?
Fotó: Vigh Levente Idén negyedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a Margó-díjat. Immár hagyománnyá vált, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Hargitai Miklós, Fekete Judit, Csutak Gabi, Mécs Anna, Frank Márton és Csepelyi Adrienn után most Juhász Tibor mesél az írást beindító távolságról, Salgótarjánról és az öntudatra kelő szereplőkről. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 18-án az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban. Az 500 ezer forinttal járó Margó-díj kiemelt támogatói a Bookline, a KKM Publishing Hungary Program és az Aegon Művészeti Díj. Juhász Tibor: Salgó blues Scolar Kiadó, 2018, 80 oldal, 2199 HUF Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első prózakötetig vezető alkotói folyamatban? A Salgó blues munkálatainak első időszakában próbáltam pontosan úgy megrajzolni a könyv cselekményének színhelyéül szolgáló Acélgyári utat, ahogyan az a szemlélő láthatja, aki eltévedve Salgótarján városában egyszer csak az utca elején lévő kolduspaloták árnyékában találja magát.
A Salgó blues című kötetben kötetben a szerző néhol mint szorgos és kíváncsi, háttérbe húzódó riporter jelenik meg, türelmesen gyűjtve megírni való anyagait forrásaitól, akik jórészt kisemmizett, kiégett, perspektívátlan salgótarjániak, néhol pedig egészen expliciten tárja fel magát és disszonanciáit – ez legkonkrétabban a kötetzáró novellában jelenik meg, ahol maga az írás aktusa is megrázó önreflexió tárgyává válik. Juhász Tibor művészete egyedülálló, első kötetében, a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában megjelent Ez nem az a környék ben már egyértelművé vált ez az unikalitás: a kortárs magyar lírában szokatlannak tűnő, és ezzel együtt egyedinek ható költői állásfoglalással találkozunk. Elsősorban nem a saját, "magánéleti" problémáit manifesztálja szövegeibe (persze ezek is megjelennek), hanem a szubjektum által tapasztalt – sajátosan kelet-magyarországi – nyomor megrázó képeit villantja fel, mindezt hihetetlen empátiával és emberséggel. Pedig ez a társadalmi felelősségvállalás nem tekinthető hagyománytalannak a magyar líratörténetben; a József Attila-i örökség evidenciaként adja magát.
A fiatalkori emlékek és rögzített interjúk mozaikkockáiból összeálló történetek egy idegenségében is ismerős világot tárnak elénk, felvillantva Salgótarján múltját és jelenét, anekdotáit, magán-hiedelemvilágát, esendőségükben is szerethető arcait. "Arra gondoltunk, hogy veszünk mi is egyet, összedobjuk a pénzt, sorsolással eldöntjük, kinél lesz először, aztán kitaláljuk a sorrendet. Egyenlő esélyekkel indulunk, négyen vagyunk, négyfelé osztjuk az árát. Egy év alatt megismer minket, és eldöntheti, melyikünk legyen a férje. Mi a véleményed. Először azt hittem, viccelnek, de olyan kíváncsian várták a válaszom, hogy rádöbbentem, komolyan gondolják. Igenis lehetséges, mondták, Imre most rendelt, ha ő ki tudja fizetni egy keleti virágszál árát, akkor ők sem fognak asszony nélkül maradni. A többiek mit szólnak ehhez, érdeklődtem. Krissz és Gibbon most hozzák Imrét, válaszolták, ki akarjuk kérdezni, nehogy gond legyen az átutalásnál. Ti most komolyan egy iráni hercegnőt akartok rendelni a netről, kérdeztem. "
(részlet)
Még ekkor sem tartottam irodalomnak azt, amit csináltam, de tudnom kellett, hogy annak tarthatom-e. Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért? Azt hiszem, Kálmán Gábor Nova című prózakötetét említeném meg. 2011-ben jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. Én 2013-ban szereztem be. Megvettem, hazavittem, leültem és elolvastam. Egy percre sem tettem le a kötetet. Nagyon tetszett a műfajisága, az az eldönthetetlenség, hogy most akkor regényről vagy elbeszélésfüzérről van-e szó. A kötet cselekményének színhelyéül szolgáló fiktív szlovákiai település, Jasná Horka tragikomikus atmoszférája az első bekezdések után beszippantott, a mesterien formált karakterek elevensége, az ábrázolt mikroközösség bonyolult, mégis áttekinthető rendszere nagyon emlékezetes maradt a számomra. Sokat tanultam ebből a könyvből. Olvass bele a könyvbe: Salgo Blues Reszletek by konyvesblog on Scribd
Próbáltam visszaírni a kötetbe, de nem ment, nem engedte a szöveg. Az alkotófolyamatban ez volt a legmeglepőbb, látni, ahogy a már célzatos terepmunka dacára öntudatra kelnek a szereplőim, ahogy önállóan kezd szerveződni a tér, függetlenül tőlem, elszakadva a munkatervemtől. Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? A szikrát talán a Salgótarjántól való eltávolodásom adta. A Debreceni Egyetem hallgatójaként rengeteg változás történt bennem, olvasmányélményeim és tanulmányaim alapjaiban változtatták meg az irodalom- és nyelvszemléletemet, az új környezet pedig az identitásomat. Korábban, azaz egyetemi tanulmányaim előtt nem nagyon mozdultam ki Salgótarjánból. Sosem volt miért. Egy dohányboltban dolgoztam éppen, amikor felnéztem az internetre, és láttam, hogy az Ez nem az a környék című verseskötetem kézirata megnyerte az Apokrif folyóirat induló könyvsorozatának pályázatát. Ezért jelentkeztem egyetemre, ha már verseskötetem lesz, gondoltam, megpróbálok diplomát szerezni hozzá.