Az Alzheimer-kór hátterében álló okokat jelenleg még nem teljesen ismerik, az azonban egyértelmű, hogy a kórban szenvedőknél az agy bizonyos helyen lévő idegsejtjei károsodnak. Az Alzheimer-kór hátterében álló okokat jelenleg még nem teljesen ismerik, azonban a betegség egyértelműen az agyat érinti. Az Alzheimer-kór károsítja és megöli az agy idegsejtjeit. Az Alzheimer-kór az elnevezését egy német neurológusról, Dr. Alois Alzheimerről kapta. 1906-ban egy progresszív demenciában meghalt nőbeteg agyában rendellenes plakkokat (lerakódásokat) és fibrillumokat (kötegeket) talált, melyek az Alzheimer-kór a fő szövettani jellegzetességei. Plakkok és kötegek az Alzheimer-kór hátterében A plakkok és kötegek vizsgálata során felmerült, hogy az Alzheimer-kór tüneteinek létrehozásában ezek a szerkezetek többféle szerepet játszhatnak. Alzheimer kór okai quotes. A plakkok lehetséges szerepe. A plakkok normális esetben teljesen ártalmatlan fehérjéből állnak, amit beta-amyloid-nak neveznek. Bár az Alzheimer kórban az idegsejtek pusztulásának okát nem tudjuk megmondani, felvetődött, hogy a beta-amyloid egy bizonyos formája okozhatja.
Ez arra utal, hogy a kognitív aktivitás inkább az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatát okozza, mint fordítva. Nyitókép: Unsplash
Amyloid prekurzor (előalak, képző) fehérje, valamint a preszenilin 1 és preszenilin 2 fehérjék bizonyos genetikai mutációi (a gén örökíthető megváltozásai) korai kezdetű Alzheimer betegséghez vezethetnek. Ezek a mutációk amyloid plakkok kialakulását eredményezik. Ez a három genetikai mutáció felelős az Alzheimeres esetek 10%-áért. A kötegek lehetséges szerepe. Az agyban található idegsejtek megtámasztása egy tau nevű fehérje megfelelő működésétől függ. Az Alzheimer-kór okai. Az Alzheimer-kóros betegeknél a tau fehérje kötegei olyan módosuláson esnek át, amelynek eredményeként megcsavarodnak. Számos kutató véleménye szerint ez károsítja, majd elpusztítja az idegsejteket. A gyulladásos reakció, mint közös útvonal Számos kutató megfigyelte, hogy az Alzheimer-kóros betegek agyában gyulladásos folyamatok zajlanak. A gyulladás a szervezet válasza sérülésre vagy fertőzésre, a természetes gyógyulási folyamat része. Ahogy a beta-amyloid plakkok felhalmozódnak az idegsejtek közötti területeken, az immunsejtek azon dolgoznak, hogy az elpusztult sejteket és más szövettörmeléket eltakarítsák.
6. Dohányzás A demenciával és az Alzheimer-kórral kapcsolatos rizikófaktorok között a dohányzást is megemlíti az Egészségügyi Világszervezet. Kézremegés oka: ebből tudhatja, hogy pszichés vagy szervi baj okozza - EgészségKalauz. A tüdőrák és az időskori elbutulás kockázatát egyaránt csökkenteni képes leszokás mellett többek között az egészséges étrend, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és az aktív szociális élet is csökkentheti a kór kialakulásának esélyét, léteznek tehát olyan faktorok is, amelyek kedvezően befolyásolhatják az esélyeinket. Forrás:
Mi az Alzheimer-kór? A kórkép klinikai és patológiai jellemzőit elsőként 1906-ban Alois Alzheimer ismertette. A leírójáról elnevezett betegség a demenciák, azaz elbutulással járó tünetegyüttesek leggyakoribb (50-70 százalék) oka. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége. Általában 40 éves kor felett jelentkezik, pszichés és viselkedési tünetekkel járó, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás. Tünetek Az Alzheimer-kór előfordulása Az Alzheimer-típusú elbutulás igen gyakori betegség - világszerte körülbelül 18 millió embert érint. 10 hétköznapi dolog, ami Alzheimer-kórt okozhat: téged is érint? - Egészség | Femina. A 65 éves lakosság körében körülbelül 1 százalékos az előfordulása, sajnos e kor felett ötévente megduplázódik az érintettek száma. A nők gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban. Egyes koponyasérülések, pajzsmirigybetegségek, depresszió és a keringés rendellenességei (érelmeszesedés, magas vérnyomás) fokozhatják a kockázatot. Sokan - hibásan! - az öregedés velejárójának tekintik a romló szellemi képességet.
(non REM alvás) – Ez az a szakasz, amikor még tudatában vagy a külvilágnak, de már egy mélyebb pihenési fázisba léptél. A szerencsésebbeknél ez akár rögtön lefekvés után bekövetkezik. (non REM alvás) – Felületes alvás, a test regenerálódni kezd. (non REM alvás) – A légzés és a szívverés fokozatosan lassul, áttérünk a mély alvás állapotába. (non REM alvás) – Folytatódik a 3. fázis egy még mélyebb pihenéssel. A test teljesen mozdulatlan, az izmok elernyednek, testünk, sejtjeink, szöveteink regenerálódnak. (REM alvás) – A mély alvás állapotából kilépve erősödik az agyi aktivitás. Ahogy az éjszaka folyamán ismétlődnek az alvási ciklusok, úgy váltakozik az egyes ciklusok hossza. Míg kezdetben a 3. és 4. Milyen alvási fázisaink vannak? | Napialvás. fázisból van szükségünk többre, amint testünk kellőképp regenerálódott, a rem alvásból kapunk hosszabb szakaszokat, egészen addig, míg végül fel nem ébredünk, frissen, kipihenten, készen egy újabb napra. Mi történik a REM alvás alatt? Ahogy ébrenlétből az alvás fázisain át eljutsz a REM alvás állapotába, a szívritmus és a légzésszám is fokozatosan csökken.
Az éjszaka előrehaladtával a mély NREM fázisok hossza csökken, a REM fázisok hossza növekszik. Az egyes fázisok jellemzői: NREM fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, az álmosságérzet fokozódik. Az agyhullámok és az izmok aktivitása lassul. NREM fázis: könnyű alvási periódus, mely alatt a szemmozgás abbamarad, az agyhullámok tovább lassulnak, a szívritmus és a testhőmérséklet csökken. NREM fázis: rendkívül lassú agyhullámok jellemzik. A vérnyomás csökken, a légzés lassul. NREM fázis: a legmélyebb alvás fázisa, az agy a leglassabb hullámokat állítja elő. Szemmozgás nincs, de a végtagizmok még képesek a mozgásra. Ebben a fázisban a legnehezebb felébreszteni valakit. A 3. REM alvás: másfajta alvás. és 4. fázis alapvető a test energiájának helyreállításában, és ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is. REM fázis: erős agyi aktivitás jellemzi, ekkor álmodunk. A mozgatóizmok átmenetileg lebénulnak. Egy alvási cikluson belül a fázisok sorrendje szigorúan kötött, és a következőképpen alakul: 1-2-3-4-3-2-1-5, majd kezdődhet a következő ciklus.
Ugyanez vonatkozik más készségekre is. Evolúció az egész életciklus alatt Az élet során a bioritmusaink és alvási ciklusaink rendkívül változatosak. Életünk első évében nem ugyanúgy alszunk, mint harminc évesen, sőt kevesebbet, mint nyolcvan évesen. Az újszülöttek például a nap nagy részét alvással töltik, ennek az időnek kb. 50% -a REM szakaszban van. A negyedik hónaptól kezdve ez a százalék 40% -ra csökken, és a nem REM alvás előzi meg. A gyermek növekedésével nő az ébren töltött idő és csökken az alvás mennyisége. Körülbelül hat éves korban az alvási szokások és a ciklusok stabilizálódnak, hasonlítva a felnőttek alvására. Felnőttkorban a REM alvás hozzávetőleges aránya 20%, a többi nem REM alvás. Az életkor előrehaladtával a teljes alvási idő csökken és széttöredezett, különösen akkor, ha elérjük a harmadik életkorot, rengeteg éjszakai ébredéssel. Az alvás mennyisége drámai módon csökken, beleértve a REM alvást is. Az alvás 5 fázisa: a lassú hullámoktól a REM-ig. Ennek ellenére a REM alvás alacsonyabb késleltetése figyelhető meg (kevesebb időbe telik a megjelenés).
Az alvás biológiai szükségesség. A legtöbb élő lény számára elengedhetetlen, hogy a REM-fázisban elmozdítsuk agyunkat, elmélyítsük és megszerezzük az irányítást. Továbbá tudjuk, hogy mindannyian általában 4-9 alvási ciklusunk van, amelyek mindegyike 5 fázisra oszlik. Az utolsóak a REM terület, ahol ez a paradox álom nyugodt pihenést biztosít, és az agyunk elengedhetetlen feladatokat lát el.. Az is ismert, hogy az újszülöttek és a fiatalabb gyerekek alvási ciklusuk nagy részét a REM-szakaszban töltik, Ily módon jobban integrálják az egyes tapasztalatokat a fejlődésük legfontosabb fázisába. 6 év után azonban ez a szakasz jelentősen csökken, és ugyanolyan hosszúságú, mint egy felnőttnél. Másrészt, amint azt Una de Karni és BS Rubenstein tudósai magyarázzák a magazinban közzétett tanulmányban Sciencie, A REM alvás kulcsfontosságú a felfogásunk és a figyelem szempontjából, reagálni az ingerekre, tanulni a környezetünkből és túlélni benne. Ugyanígy tudjuk ezt is mind az emlősök, mind a madarak, az álom és a REM fázisuk.
Biztos mindenkinek volt már módja megfigyelni a REM alvás bénultságát, például amikor a család kutyája lép ebbe a szakaszba. (Igen, az állatoknak is van REM fázisa. ) Amikor a kutya elképzelhetetlen gyönyörűséggel álmodik a nyúlról, apró nyüszítő hangot ad ki, esetleg egyik mancsa remegni kezd, orra elfintorodik, és ha gondosan megfigyeljük, a szemhéja alatt a szeme ide-oda cikázik, követve saját mozifilmjének hangjait és látványát. Az álmok szférája Ha felébresztenénk valakit néhány percnyi REM alvás után, akkor feltehetően el tudna mesélni részleteket az álomból. Igaz ugyan, hogy egyesek "álmodnak" a szürkületi zónában vagy a mély alvás szakaszában, de ezek az álmok többnyire egyetlen érzésből vagy helyzetből állnak, míg a REM alvás idején mindenki egy hollywoodi filmet megszégyenítő őrületesen mozgalmas akciót él át. Mi mindannyian minden éjszaka álmodunk (mindaddig, amíg a REM szakaszban vagyunk), bár álmainkra csak ritkán emlékszünk másnap reggel. Az álmokban gyakran érzünk frusztrációt amiatt, hogy képtelenek vagyunk mozdulni.
Ezzel szemben a következő ciklusokat alvásfeltöltésnek vagy opcionális alvásnak nevezzük. Elaludni (N1 szakasz) Az elalvás fázisában az alvás nagyon könnyű, és az izmok még mindig bizonyos mértékű feszültséget mutatnak. Lassú, gördülő szemmozgások láthatók az alvóban. Az EEG-ben mérhető agyi aktivitás az ébrenléti fázis úgynevezett alfa hullámairól a lassabb frekvenciájú theta hullámokra változik. Könnyű alvás (N2 szakasz) Ebben a szakaszban az izmok ellazulnak, a végtagok megnehezülnek, a pulzus és a légzés stabil, és a testhőmérséklet csökken. Nincs több kimutatható szemmozgás. A theta hullámok mellett más agyhullámok is láthatók az EEG-ben, amelyek alvási orsóknak és K-komplexeknek nevezhetők. Mély alvás (N3 stádium) A mély alvás fázisában az izmok még lazábbak és a szemek nagyon nyugodtak. A szívverés és a légzés lelassul, a vérnyomás pedig csökken. Alvajárás vagy fogcsikorgatás is előfordulhat ebben a szakaszban. Az EEG-ben különösen a nagyon lassú delta hullámok a mély alvás jelei.