Ellátott települések Fürged, Pári, Regöly, Tamási
Ez az együttes színvilágában teljesen elüt az előző két boltszakasztól, klasszicizáló jellegű kép. Ezután egy csehboltozatos, szinte kupolaszerű rész következik. A mennyezeten Jézus mennybemenetelét látjuk, a sarkokon a Trianonban elcsatolt négy székesegyház (Kassa, Pozsony, Gyulafehérvár, Nagyvárad) allegorikus képével. Ennek az együttesnek lehetünk biztosak az alkotójában, az 1928-as renoválás alkalmával, Groh István iparművészeti tanár vezetésével készült helyreállításkor kerültek ezek a helyükre. A következő boltszakaszon az Utolsó ítélet Krisztusát látjuk, a sarkokon angyalokkal, majd végezetül két angyal következik, a kórus felett. Ezek az angyalok nívótlan alkotások szintén 1928-ból, A falképek alkotóinak a pontos meghatározása komoly nehézségekbe ütközik. A helytörténeti irodalomból csak annyit tudunk meg, hogy a Feltámadás jelenetét Durlach festette 1857-ben. Tamási Katolikus Plébánia – Madeelousi. 1925-ben leég a templom tetőszerkezete és tornya. A tűz és az oltás során sérülnek a falképek is, ezt követi a Groh-féle helyreállítás, ami után a templom már közel áll a mai állapotokhoz.
- Lakói 1840: 2856 r. k., 1 ev., 14 ref., 20 izr., 206 egyéb vall., össz. 3097; 1910: 4733 r. k., 1 g. k., 5, 394 ev., 84 ref., 2 unit., 309 izr., össz. 5528; 1940: 6587 r. k., 13 g. k., 4, 237 ev., 177 ref., 187 izr., 17 egyéb vall., össz. 7222; 1983: 6000 r. k., össz. 8631. - 1948: r. k. ált. isk-ja volt. - 2000. XI: ~hoz tartozik a 603. sz. Csaplár Ignác és a 680. Vas Gereben cserkészcsapat. ** Gerecze II:899. (a tp. 1740: épült) - Schem. Qu. 1914:131; 1981:239. - Patay 1982. - MKH 1995:823. - MKA 2000:280. Tamási (eredetileg Tamás) Áron (Farkaslaka, Udvarhely vm., 1897. szept. 20. -Bp., 1966. máj. 26. ): író. - 1904-10: falujában járt elemi isk-ba, 1917-: a székelyudvarhelyi kat. főgimn. tanulója, 1917: hadiérettségit tett. 1918: az olasz fronton szolgált, őszi szabadságáról már nem tért vissza, 1918. XI-: a kolozsvári jogi egy-re, 1921-: a Keresk. Akad-ra járt, ahol 1922: kapott okl-et. Kolozsvári és brassói bankokban dolg., első novellája 1922: jelent meg. 1923-26: az USA-ban alkalmi munkás, tisztviselő, írásait hazaküldte.
Ezek az első nekifutások a tanulást, mint tisztán kognitív (gondolkodásbeli) és emlékezeti teljesítményt fogják fel, míg a spontán, elsősorban még a mozgásos, utánzásos, szabad játékban realizálódó érzéki, érzelmi, kreatív, szociális és gyakorlati tanulást elhanyagolják. (Németországban a szülők kiharcolták az óvodákban az olvasástanítást, Lückert könyve nyomán, és ezután hívják fel a gyermekorvosok a figyelmet arra, hogy a kisgyerekkor megrontása és iskolásítása milyen káros következményekkel járt. "A gyerekeket újra meg kell tanítani írni!" - Felelős Szülők Iskolája. ) A kisgyerek spontán módon, tanítás nélkül, "magától" hihetetlenül sokat és intenzíven tanul; egy egész nyelvet megtanul például két-három év alatt, anyanyelvi szinten. A gyerekek mindig nagyon örülnek, ha együtt lehetnek a számukra fontos felnőttekkel, és átélhetik anyjuknak vagy apjuknak koncentráltan csak rájuk irányított figyelmét. (Ez akkor is örömteli lehet, ha akár "olvasni" tanítja őket az erre felkészített anya vagy apa. ) Az együttlét a fontos itt és a személyes figyelem. Igen, ennek a fontossága már akár az anyaméhtől megvan (sok vizsgálat mutatja, hogy már a magzattal is lehet kommunikálni).
2. Beszélgessünk az iskoláról reálisan! Sok szülő azzal próbálja felkelteni gyermeke érdeklődését az iskola iránt, hogy az mondja neki: "De jó lesz ott neked, majd meglátod, megtanulsz írni, olvasni, és sok barátod lesz. " Aztán mikor a gyermek elkezdi az iskolát, rájön, hogy alig ismer valakit, és csalódottan jön haza, hogy se olvasni, se írni nem tanulnak, csak hetekig betűelemeket, azaz vonalakat húzgálnak. Közben észlelik, hogy minimálisra csökkent a játékkal tölthető idő. Bizony nehéz időszak ez a gyermek számára. Hogyan Tanítsuk A Gyereket Olvasni - Óvodás Gyereket Tanítsuk Vagy Ne Tanítsuk Irni Olvasni?. Azért, hogy lelkesedését, motivációját ne veszítse el, a jó pedagógusok mindent megtesznek. Azzal segíthetünk gyermekünknek, ha beszélgetünk a napirend megváltozásáról és a feladatokról, amik várnak rá. A türelemről, kitartásról, meg hogy mi úgy látjuk, hogy ügyes, és mi pedig segítünk neki, amiben és amikor kell. 3. Ne mi fejlesszük a gyermekünket! Tévhit az, hogy az óvodás gyermeknek mindenféle fejlesztő füzeteket kell otthon hétről-hétre kitöltenie. Sokan úgy gondolják, gyakoroltatni kell a gyermeket, mert akkor nem tanul majd meg például szépen írni.
Szerintem az a helyes, ha hancúroznak az apjukkal; szerintem nem kell idegen nyelvet tanulniuk az óvodában, nem kell részt venniük a fizetős foglalkozásokon, de más vélekedések szerint (ezek ötévenként többnyire Amerikából induló "tudományos" divatok, melyeknek kiinduló pontja a következő öt évben megcáfolódik) igen. És a szülő dönt. Ami engem illet: én nem vinném gyerekemet ilyen fejlesztésre, én nem próbálkoznék korai (olvasás-) tanítással.
5. Tanítsd meg kitekinteni a világra! Természetes, hogy a gyereket elssorban a barátai és az osztálytársai érdeklik, ezzel a felnttek sincsenek másképp. Fontos azonban tudatosítani bennük, hogy a bels körön kívül is van élet. Foglalkozzanak az osztályba érkezett új gyerekkel éppúgy, mint az általuk nem ismert, de valamilyen szükséget szenved emberekkel – akár más országok lakóival is. Beszélgessetek arról, hogy vannak szegény emberek, szegény országok, esetleg beteg gyerekek – senki nem lesz lelki sérült attól, ha ezekkel a dolgokkal tisztába kerül, viszont megtanulja, hogy a világ nem annyiból áll, amennyit maga körül lát. A gyerekkor feladata, hogy kialakuljon a teljes személyiség. Hiába az iskola és egyéb közösségi terek, erre a folyamatra akkor is a szüli ház van a legnagyobb hatással. "Hogyan kezdjek bele otthon a játékos angolozásba, ha még kicsi a gyerekem? " Többször kaptam már ezt a kérdést Tőletek, szülőktől. Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, érdemes először tisztázni, hogy hogyan tanulnak nyelvet a gyerekek.
Ezeket olvastad már? Az olvasói kérdés és válasz A szülő kérdez, a pszichológus válaszol című könyvből származik, a könyvet megvásárolható az Animusnál. Előfordulhat ugyanis, hogy olyan rosszul tanítunk meg neki leírni egy betűt, hogy utána hónapokig szenved majd az iskolában azért, hogy megtanulja annak, és a többi hasonló formának a helyes kapcsolását, azaz a segítségünkkel sokkal többet ártottunk, mint használtunk neki. Mivel jellemzően hónapokkal az iskolakezdés előtt már tudni lehet, hogy ki lesz a kiválasztott iskolában a leendő osztályfőnök, ezért érdemes lehet felkeresni a problémánkkal, méghozzá azért, mert ő biztosan megfelelő tanácsokkal, pedagógiai tippekkel lát majd el minket azért, hogy gyermekünk helyesen sajátíthassa el az alapokat. Megtudhatjuk majd, hogy mire kell odafigyelnünk, hogy miként érdemes kezdenünk az otthoni oktatást, hogy melyek azok a tényezők, melyek probléma-, illetve hibaforrásként értelmezhetők, ezáltal biztos, hogy segítünk, és nem ártunk majd a picinek.
Viszont túlzásokba ezzel kapcsolatban se essünk, nem szabad, hogy a radírozást kudarcként éljék – éljük – meg, inkább tudatosítsuk bennük és magunkban, hogy a radír egy egyszerű önellenőrzési folyamat eszköze. Jutalmazzuk a gyerekeket a jó munkáért? Büntessük őket a hanyag feladatmegoldásért? – A dicséret és a jutalmazás nagyon fontos! Az, hogy maradunk-e az iskolában bevált módszernél, vagy saját értékelési rendszert állítunk fel, lényegtelen. Csillag, piros pont, nyomda, ötös, matrica, ölelés… sok a lehetőség a jutalmazásra és a dicséretre, de fontos tudnunk, hogy erre minden életkorban szükség van! A büntetéssel viszont épp ellenkezőleg gondolom. Csúnya munkáért sose adjunk büntetést, mert ez mindig valaminek a jele: talán a fáradtságé, vagy a motiválatlanságé… Ha ilyen munkát látunk, akkor egy időre inkább hagyjuk abba a tanulást, hadd pihenjen és játsszon a kisgyerek, csak aztán folytassuk tovább a feladatokat. Mi, szülők, elronthatunk bármit a nem hozzáértő tanításunkkal? – A hátralévő időszakban egy elsős szülő semmit sem tud elrontani!