Nem törpe termetű testvéreik – Sarah, Leah és Arie – szintén elkísérték őket; a színpadi díszletek és jelmezek tervezésében segítették őket. Az előadásukért mindenki odavolt. Kivéve persze a nácikat. A társulat magyarországi turnéja épp a náci megszállás idejére esett. Világ: Élete végéig börtönbe kerülhet a halál angyala | hvg.hu. A német katonák foglyul ejtették őket. Ha nem lett volna elég, hogy a társulat tagjai egytől egyig zsidók voltak, a nácizmus filozófiája szerint a törpék értéktelenek voltak a születési fogyatékosságaik miatt. Egyenesen Auschwitzba kerültek, ahol az őrök némi tanácstalanság után különválasztották őket a többi bevagonírozott fogolytól, és értesítették Mengelét a törpék érkezéséről. Mengele hamar minimum bántalmazó, de inkább szadista kapcsolatba került az áldozatokkal. Bár kedvesen beszélt velük, a tudomány nevében végzett kísérleteiben semmi kedvesség nem volt. A nőgyógyászati kísérletek során mindenfélét a lányok méhébe injekciózott; vért vett tőlük, amíg el nem ájultak; tűvel szurkálta őket; és különböző mintákat gyűjtött be tőlük, gyakran érzéstelenítés nélkül.
Az ügyész 194 év börtönbüntetés kiszabását kérte, míg az ügyvéd – védence mentális zavaraira hivatkozva – húszévi, de nem börtönben letöltendő "felügyelet" kiszabását kérte.
1896, New York. A város egyik legnevesebb lélekbúvára a magyar származású Laszlo Kreizler. Amikor a rendőrséget vezető Theodore Roosevelt tudomást szerez egy borzalmas gyilkosságsorozatról – amelynek áldozatai fiatal gyerekek, főleg prostituáltak –, a város hatalmas urainak akarata ellenére Kreizler segítségével megindítja a nyomozást. De nem hivatalosan, hiszen azt sokan nem néznék jó szemmel, főleg Kreizler botrányosan modern felfogása miatt, mely szerint az ember személyiségét és tetteit csak összefüggéseiben lehet megismerni. A doktorhoz csatlakozik John Schuyler Moore, a New York Times újságírója, Sara Howard, a metropolisz rendőrségének első női alkalmazottja, valamint két detektív is, az Isaacson testvérpár. A csapat nyomozni kezd, a gyilkos azonban egyre-másra szedi áldozatait, akiket brutálisan gyilkol és csonkít meg. Csak Laszlo Kreizler képes megállítani őt, de a doktor ellenségei és a gyilkos semmit és senkit sem kímélnek. Caleb Carr kritikailag rendkívül méltatott regénye húsz évvel a megjelenése után sem veszített semmit az erényeiből, még ma is lebilincselő, izgalmas és okos thriller.
Olvasnivaló Ajánlók Írta: Galamb Zoltán | 2011. 08. 16. Ritkaságszámba megy, hogy egy kiváló író életrajzát egy hozzá hasonlóan jelentős pályatárs írja meg. Még érdekfeszítőbb lehet a biográfia, ha a két nagyság közötti kapcsolat nem pusztán irodalmi jellegű, hanem munkásságuk más területeire – például a politikára – is kiterjed. Mikszáth kálmán elite v2. Pontosan efféle helyzet alakult ki a 19. század legtermékenyebb írója, Jókai Mór és a századforduló legszórakoztatóbb elbeszélője, Mikszáth Kálmán esetében is, így az utóbbi tollából származó Jókai Mór élete és kora különösen tanulságos olvasmány lehet mind az irodalom, mind a történelem szerelmeseinek. Persze nem szabad elfeledni azt sem, hogy a túlzott közelség néha túlzott szubjektivitáshoz vezethet. Az Epilog-ban maga Mikszáth is egyértelműen utal arra, hogy részben kegyeleti okokból, részben illendőségből nem taglalja részletekbe menően a botrányos – mivel egy húsz esztendős, vagyis Jókainál hetvennégy évvel fiatalabb lánnyal kötött – második házassággal kapcsolatos eseményeket és véleményeket.
Thurzó Nagy László Miskolci lexikon című könyvében írta, hogy a város közönsége és a politikai pártok eleinte némi idegenkedéssel fogadták a Nógrádból érkező főispánt. Az ellenzéki pártok "különös ellenszenvvel viseltettek a kissé palócosan beszélő új főispánnal szemben, mert Bethlen Istvánt vallotta vezérlő csillagának. [… Ez] később lecsillapult, sőt bizonyos rokonszenv nyilvánult meg mellette, amikor a város lakossága látta és tapasztalta, hogy a főispán nem sajnálja a fáradságot, ha a város érdekeiről van szó, s hogy következetesen és energikusan munkálkodik Miskolc érdekében. Mikszáth kálmán élete zanza. […] Mikszáth Kálmán egyik érdeme, hogy papírra vetette, bevitte a köztudatba és a minisztériumok előtt is dokumentálta Nagy-Miskolc gondolatát és sürgette a gondolat megvalósítását. Főispáni működését korrektség, a törvények tisztelete és nem pártos alkalmazása jellemezte" – írta. Felesége, Földes Lívia Bernardine Klementina ( 1886 – 1970), [3] akitől született egy Antal nevű gyermeke, aki a második világháború után Párizsba emigrált.
Előbb Petőfi barátjaként buzdította forradalomra Budapest ifjúságát, majd a megtorlások idején bujdosott – és menekült meg a kivégzéstől vagy bebörtönzéstől már-már regénybeillő kegyből –, hogy aztán a kiegyezéshez vezető vitákban foglaljon állást, végül pedig újságíróként és parlamenti képviselőként szólhasson bele valamelyest az ország sorsába. És Jókainak még a némileg érthetetlen pálfordulás is megbocsátható, bármennyire furcsának tűnhet a volt márciusi ifjú későbbi lojalitása Ferenc Józsefhez. A maga nemében szerfelett szerencsés kombináció ez a kötet, hiszen a Jókai-regények ismerőinek és rajongóinak – és magától értetődően a magyartanároknak és az emelt szintű érettségire készülőknek – érdekes és felettébb hasznos háttérolvasmány és forrás lehet, míg a Mikszáth közvetlen stílusát és gyönyörű, ízes nyelvezetét kedvelőknek csupán az élvezeti értéke miatt is érdemes elolvasnia ezt a komoly irodalmi értékeket hordozó, a már jól ismert életrajzi adatokat is rácsodálkozást kiváltóan előadó, a maga nemében mintaértékű művet.