Ezt el kell mesélni nekik. Bodó Viktor el is meséli: sőt, aligha van erre alkalmasabb magyar színdarab a Liliomnál. Az előadás egésze mondja el a darab valóságát; persze nemcsak realista részletezéssel, hanem, hogy csak egy példát említsek, a burleszket mint Molnár korára utaló kabarédivatot az előadás anyagába beledolgozva. A darab adta szerkezet szerint az előadás először szépen leíró; a színészekre bizalommal építve (mindezt gazdagon átszövi persze Bodó játékossága, így pók szaladgál a falon, mennydörgés csattan, amikor Muskátné visszacsalogatná Liliomot, a majd később meg is jelenő fekete macska csörömpölve lever futtában kisebb edényeket, és sorolhatnám még hosszan), aztán ég és föld összeér, sőt lift jár a kettő között alkalmasint, illetve? odafent? minden ugyanúgy folytatódik, ott is ugyanaz vár. Molnár elképesztő színházi mutatványos: még abban a nézőben is egészen a végéig él az értelmet elhessegető reménykedés, aki ismeri a történetet. Tényleg a remény hal meg utoljára? - Óbudai Evangélikus Egyházközség. Bodó Viktor kivételesen bátor rendező (pontosabban alapos vagány).
Itt sem fél már az első pillanattól fogva a szokásosnál jóval hosszabb zenei bevezetőt játszatni a sötét nézőtéren még leeresztett függönnyel, nem fél kiemelt pillanatokban pár magyar szót, félmondatot elmondatni? nemcsak a magyar színésznővel, Pető Katával (akiért ezek után már több nép rajong, teljesen megalapozottan)? amivel úgy lép ki a játékból, hogy jelzi, hol vagyunk, kik vagyunk, mit nézünk. A remény hal meg utoljára angolul. A zeneszerző, Klaus von Heydenaber muzsikája (amelyet egy markáns csapat közvetített érzékenyen? a cimbalom, a zongora, a harmonika és a hegedű rengeteg kombinációban szól) annyi színt, hangulatot, érzést, történetet jelenített meg, ahányszor megszólal, a straussos hangulatú zenéből néha komorabb futamok szorítják össze a nézői szíveket, a drámát pontosan építi ez is. A zene és a zajok, utóbbi Keresztes Gábor munkája, nemcsak árnyalják az előadást, de egyben tartják a színdarabot, a játszókat és a közönséget. Amiről a legkevesebb biztos tudásom van, az a szöveg, de a német szöveg, amelyet Alfred Polgar készített, és amellyel aztán a dramaturgok, Veress Anna és Andreas Karlaganis is dolgoztak (nyilván nem is keveset, mert az eredeti fordítás 1912-es), szikárabbnak tűnt, amitől elemeltebb lett az előadás?
Az egymást túllicitáló választási ígéretek alapján a pártoknak sikerült olyan szituációt teremteniük, amelyből igazából nincs kiút. A probléma azonban az, hogy jelen esetben nem csupán egyszerű választási ígéretekről van szó, hanem gazdaságpolitikai alapvetésekről, törekvésekről, amelyekről megfeledkezni aligha lehet súlyos politikai bizalomvesztés, kiábrándulás nélkül. A remény hal meg utoljára latinul. Megítélésem szerint, miután kölcsönösen sikerült patthelyzetet teremteni a választások utáni időszakra, rejtve marad a meghatározó politikai pártok elitjének az a ki nem mondott meggyőződése, hogy nem is olyan sürgős és fontos az euróövezethez való csatlakozás erőltetése, mert ezáltal a mindenkori kormányzat által sajátosan értelmezett "nemzeti gazdaságpolitika" érvényesítésének lehetősége, mozgástere látványosan beszűkül. Nyersebben fogalmazva: a rövid távú, politikai indíttatású gazdaságpolitikai rögtönzések ideje lejár. Ebben az összefüggésben az euróhoz való csatlakozásunk legfőbb hozadéka abban nyilvánulhat majd meg, hogy a "nemzeti politika" égisze alatt megjelenített rövid távú pártpolitikai érdekek elhalványulnak és remélhetőleg kiszorulnak a gazdasági szféra érdekrendszeréből.
1901 -re épült fel a tér központi részén a Rózsák tere arculatát ma is meghatározó Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom. A tér mai elnevezését csak Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján, 1932 -ben kapta meg (Szent Erzsébet attribútumai a rózsák). Jeles épületei [ szerkesztés] Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom ( Steindl Imre, neogótikus, 1901). Rózsák tere 1. Volt Protestáns Országos Árvaház, ma a Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiuma ( Kolbenheyer Ferenc, 1878). Rózsák tere 2. Volt szegényház, ma Erzsébet kórház ( Hild József, klasszicista, 1856). Az eredetileg egyetlen szárnyból álló épületet 1877-ben és 1882-ben Czigler Győző tervei alapján oldalszárnyakkal bővítették. Rózsák tere 6–7. Volt Óvónőképző Intézet, ma egy kisebb részében a Gróf Brunszvik Teréz Óvoda, nagyobb részében pedig a Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium működik ( Ybl Miklós és Pucher József, neoreneszánsz, 1875). Rozsak tere templom. 1887 -ben újabb szárnnyal bővült az épület.
Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom Vallás kereszténység Felekezet katolicizmus Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye Védőszent Szent Erzsébet Építési adatok Építése 1895 – 1901 Rekonstrukciók évei 1995 – 2007 Stílus neogótika Tervezője Steindl Imre Védettség műemlék Alapadatok Befogadóképesség 2600 fő Hosszúság 62 m Magasság 76 m Szélesség 21, 6 m Elérhetőség Település Budapest VII. kerülete Hely 1074 Budapest, Rózsák tere 8. Elhelyezkedése Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 30′ 05″, k. Istenszülő oltalma templom (Rózsák tere) – Wikipédia. h. 19° 04′ 34″ Koordináták: é. 19° 04′ 34″ A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom témájú médiaállományokat. Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy más néven Erzsébetvárosi plébániatemplom Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban a Rákóczi út közelében, a Rózsák terén található római katolikus templom. Az épületet 1895 és 1901 között építették Steindl Imre [1] neogótikus tervei alapján, és méreteit tekintve a kerület második legnagyobb temploma és egyik legjelentősebb nevezetessége.
A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15, 3 méter. A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb. ) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot. Belső tér [ szerkesztés] A Szent Erzsébet-templom belső terét puritánság jellemzi. Rózsák tere görög katolikus templom. A hármas templomhajó boltozatát két sorban díszes fejezetű oszlopok támasztják, a neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik. A főhajó festett ablaküvegei a második világháborúban elpusztultak. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A kereszthajókban lévő aranyozott faoltárokat Hölzel Mór készítette, a rajtuk látható bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula és Zubriczky Lóránt festette.