A Luxemburg grófja az operettirodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos vagy a Szívem szeret. 2018. december 12. 18:00 / Nagyszínpad
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - Budapesti Operettszínház - YouTube
Lehár Ferenc: LUXEMBURG GRÓFJA Sir Basil, Ugaranda kormányzója szerelmes az Opera ünnepelt énekesnőjébe, Didier Angèle-be. Feleségül is venné a nőt, de nem házasodhat rangján alul, nem engedi a pozíciója. Ellenben, ha Angèle, mondjuk, elvált grófnő lenne. Ehhez jön kapóra René, a szegény párizsi festő, aki hirtelen grófi rangot örököl, pénz nélkül. A két fiatalt hirtelen összeesketik, de úgy, hogy nem láthatják egymást. Három hónap múlva kellene elválniuk, de a véletlen, vagy az élet, egy este egymás mellé sodorja őket, s úgy szeretnek egymásba, hogy nem is tudják, hogy már házasok. Lehár Ferenc legmulatságosabb operettje arról szól, mi történik akkor, ha nem csak a pénz és a hatalom dominál, hanem felbukkan a mindent elsöprő szerelem is. A nagy kérdés, hogy pénzzel és hatalommal megvásárolható-e a szerelem – a válasz pedig természetesen: nem! Az előadás az UMPA Ügynökség jogközvetítésével kerül bemutatásra.
Szövegkönyvét Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner írták. Az operett ősbemutatójára 1909. november 12-én került sor a bécsi Theater an der Wienben. Budapesten először 1910. január 14-én mutatták be a Király Színházban. A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva. Mint minden remekmű, Lehár operettje is túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés örök témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő is lehet a különböző etnikumok békés egymás mellett élése. Előadják: Petress Zsuzsa Honthy Hanna Házy Erzsébet Zentai Anna Baksay Árpád Ilosfalvy Róbert Feleki Kamill Rátonyi Róbert Radnai György Operetta Theatre Orchestra of Budapest Hungarian State Opera Orchestra Vezényel: Breitner Tamás LUXEMBURG GRÓFJA Lehár Ferenc - A. M. Willner - R. Bodanzky - Gábor Andor Angele - Petress Zsuzsa Fleury - Honthy Hanna Juliette - Zentai Anna René - Baksay Árpád Basil - Feleki Kamill Armand - Rátonyi Róbert A Fővárosi Operettszínház Ének- és Zenekara Vezényel: Breitner Tamás 1.
Farsangi jelenet (énekkar) 4'17" 2. Angéle belépője 4'23" 3. Gyerünk tubicám - kettős (Juliette, Armand) 3'32" 4. René belépője (René, énekkar) 3'45" 5. Basil belépője 2'40" 6. Fleury belépője 318" 7. Polkatáncos - kettős (Fleury, Basil) 2'35" 8. Jobbra ön, balra én (Angéle, René) 3'51" 9. Angéle dala (Angéle, kórus) 3'52" 10. Várj, várj szép délibáb - kettős 6'50" 11. Gimbelem, gombolom - kettős (Juliette, Armand) 3'02" 12. Balettzene 3'42' CIGÁNYSZERELEM Lehár Ferenc - A. Bodanzky - Gábor Andor Dragotin - Radnai György Ilona / Zórika - Házy Erzsébet Jonel / Józsi - Ilosfalvy Róbert A Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Breitner Tamás 1. Kettős az első felvonásból (Zórika, Józsi) 3'40" 2. Csárdás (Ilona) 2'01" 3. Messze hív a láthatár (Józsi) 4'11" 4. Nézz rám (Zórika) 3'01" 5. Egy dal kísér (Ilona, Dragotin) 4'49" 6. Zórika, Zórika jöjj haza már (Zórika, Jonel) 6'42"
zeneszerző, szerző, író Született: 1870. április 30. (Magyarország, Komárom, Komárom-Esztergom) Meghalt: 1948. október 24. (Ausztria, Bad Ischl, Felső-Ausztria) Zeneszerző, operettkomponista. A Prágai Konzervatóriumban végzett, majd színházi hegedűsként kezdte zenei pályafutását. Ezt követően Bécsben édesapja asszisztenseként katonakarmester volt, 1890-től pedig különböző katonazenekarok karmestere lett. Így Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten és Bécsben. Színpadi szerzőként Lipcsében, 1896-ban, Kukuschka c. művével mutatkozott be. Igazi sikereit azonban operettszerzőként aratta. A népszerűséget első bécsi operettje, A víg özvegy (1905) hozta meg számára, melyet a világ több zenés színháza is műsorára tűzött. Legsikeresebb művei: Luxemburg grófja (Bécs, 1909); Cigányszerelem (Bécs, 1910); A drótostót (Bécs, 1902); Hercegkisasszony ( Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); A pacsirta (Budapest, 1918); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); A cárevics ( Berlin, 1927), A mosoly országa (Berlin, 1929); Giuditta (Bécs 1934); A garabonciás (Budapest, 1943); A vándordiák (1952).
– F. m. Operettek: Drótostót (Bécs, 1902); Víg özvegy (Bécs, 1905); Luxemburg grófja (Bécs, 1909); Cigányszerelem (Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); A mosoly országa (Berlin, 1929); Giuditta (Bécs, 1934); Garabonciás (a Cigányszerelem átdolgozása, Bp., 1943); továbbá zenekari művek, keringők, indulók, dalok. – Irod. Ernst Decsey: F. L. (München, 1924); Maria von Peteani: F. Seine Musik, sein Leben (Wien, 1950). – Szi. Zsigray Julianna: Tragikus keringő (Bp., 1959).
Vad síkokon s zord ormokon át Járjuk a búknak e földi honát: Ma s holnap is újra, sok árva nomád, S tán éveken át visz ez az út, Ám mikor immár csügged a szív, S törve, gyötörve bús ere vív, Eljut a helyre, hol hullani hív Könnyet a Könnyvizü Kút. Drága, szelíd hely ez, űli homály, S mind csupa bús, aki erre talál, Már neki mindegy a lét s a halál, S gondja, reménye lehullt -, Itt ciprusos árnyak ezüst raja leng, Bús szobrok alakja fájva dereng, De csengve a csendbe, mely erre mereng, Csillog a Könnyvizü Kút. És árad s nem fárad a halk szavu zaj, És zengve is enyhe a gyenge moraj: Ha hallja, kit űz vala szívbeli baj, Már innen válni se tud, Már szóra se rezdül a gége, Térdre parancsol a béke, S bomlik a búk puha féke, Mert itt ez a Könnyvizü Kút. S jobban a víz ive csobban, Égre zenél magasodtan, Vissza lehullva azonban Hangja a szívbe lefut -, Áldva e kút csodaképpen: Túl sikon és meredélyen Sírni hajolsz le te mélyen, S arcod a vízre borult. Ám amig itt leborulva heversz S halni se mersz, és élni se mersz, S terveket, álmokat őröl a perc, S minden a semmibe fúlt -, Hajh, száll azalatt és illan a lét, S nem fordul a zord nép arca feléd, Nem bánja, hogy útadat eltereléd, S hogy szörnyű nehéz az az út... Ám te ne adj a közönyre!
Ár: 2. 990 Ft Kedvezmény: 688 Ft 23% Cikkszám: 134063 ISBN: 9789636438647 Központi raktár: Előjegyezhető (6-12 munkanap) Boltjainkban: Ingyenes szállítás 10. 000 Ft feletti rendelés esetén Kisker vásárlóknak INGYENES szállítás 18 000 Ft-tól. Nagyker vásárlóknak INGYENES szállítás 80 000 Ft felett. Tartalom és részletes adatok Termék tartalma: Igen kalandos, ám bűnökkel és megbánással teli élet Charlie Finné. Olybá tűnik, a tehetséges és intelligens férfinak mindene megvan, még sincs semmije. Kamaszkorában árvává lesz, és hamar megtanulja, miként boldoguljon egyedül a világban. A Harvard ösztöndíjasaként egyenes út vezet számára az üzleti életbe, ahol igen jövedelmező, ám annál veszélyesebb ügyletekbe kezd, mígnem a sorstól kegyetlen leckét kap, és döntéseiért súlyos árat kell fizetnie. Nemcsak az általa olyannyira szeretett emberek kerülnek veszélybe, hanem ő maga is. Közép-Amerikába utazik, ahol szembesülnie kell korábbi tettei következményeivel. Fájó szembesítés ez, sok sebet feltépő.