A pénzösszeget bírói letétbe kell helyezni, vagy felmutatni a megváltási összegnek megfelelő értékpapírokat vagy bankszámlaegyenleg-értesítőt. A bíróság a megváltási árat szakértői vélemény beszerzésével állapítja meg. Mindig a közös tulajdon megszüntetésekori értéket kell figyelembe venni. Ha a bennlakó tulajdonostárs váltja magához a tulajdoni illetőséget, a bennlakás értékcsökkentő hatását általában neki kell viselnie, kivéve, ha a többi tulajdonostárs akaratából és érdekében került a házba, vagy a többi tulajdonostársnak a lakás használatáért ellenértéket fizet, vagy a tulajdonostársakat is terhelő kötelezettséget: például szülők tartását kizárólag a bennlakó tulajdonostárs végzi. Amennyiben a nem bennlakó tulajdonostárs váltja magához a tulajdoni hányadot, úgy a bíróságnak a házingatlanban maradó volt tulajdonostárs helyzetét is rendeznie kell. A közös tulajdon megszüntetésével egyidejűleg a bennlakó volt tulajdonostárs nem kötelezhető a lakás kiürítésére, elhagyására, de rendelkezni kell a további lakáshasználata jogcíméről.
Ha egy ingatlannak kettő vagy több tulajdonosa van, közös tulajdonú ingatlanról beszélünk. Sajnos egyre többször problémát jelent az, hogy a közeli vagy távolabbi hozzátartozók (pl. közösen örökölt ingatlan esetében) a közös ingatlanukról közösen, egyetértésben gondoskodjanak vagy döntsenek. A polgári jog szabályai azonban többféle lehetőséget nyújtanak a közös tulajdon megszüntetésére. Mint minden más jogterületen, itt is célszerű a feleknek szerződés útján megegyezni, hogy a bonyolult, hosszú ideig tartó és költséges bírósági peres eljárást elkerüljék. Egy ügyvéd által megszerkesztett és a felek által aláírt okirat a földhivatali benyújtást követően rövid időn belül megoldást nyújthat a felmerült problémára.
Gyakran előfordul, hogy valamely dolognak – különösen ingatlannak – több tulajdonosa van. Közös tulajdon akár olyan személyek között is létrejöhet, akik nem ismerik egymást, és eredetileg nem is állt szándékukban tulajdonközösséget létrehozni. Ilyen helyzet állhat elő például öröklés esetén. A közös tulajdon megszüntetésének számos indoka lehet, például ha a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni a közös ingatlan használatában, a költségek viselésében stb. Mikor és hogyan lehetséges a közös tulajdon megszüntetése? Megtagadhatja-e a bíróság a közös tulajdon megszüntetését? Jog a közös tulajdon megszüntetésére Az ingatlant vagy más dolgot részben tulajdonoló személynek jogában áll az, hogy kérje a közös tulajdon megszüntetését, ez minden tulajdonostársnak alapvető joga. A közös tulajdon megszüntetése iránti igényt a tulajdonostársnak nem kell megindokolnia. E jogáról lemondani sem lehet, így nem érvényes az olyan nyilatkozat sem, amelyben a tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetésének jogáról – akár ingyenesen, akár ellenérték fejében – lemond.
A tulajdonostársak között vita alakulhat ki abban a tekintetben, hogy eladják-e a közös tulajdonban álló ingatlanukat, ha igen, akkor mennyiért adják el azt, illetve, hogy a közös tulajdon megszüntetése minden érintett számára alkalmas időre esik-e. A tulajdonosok megállapodásuk hiányában a bírósághoz fordulhatnak. A bíróság követi a Ptk-ban található sorrendet, így vizsgálja azt, hogy melyik megszüntetési mód alkalmazására kerülhet sor. A közös tulajdon bíróság általi megszüntetése tekintetében a következő relatív sorrendet alkalmazzák: a közös tulajdon természetbeni megosztása, a tulajdoni illetőség valamely tulajdonos által magához váltása, illetve tulajdonba adása a dolog értékesítése és a befolyt vételár felosztása, társasháztulajdonná átalakítás. Közös tulajdon árverés útján történő értékesítése A közös tulajdon megszüntetési módok közül kivételes esetben alkalmazható, ha árverés útján történő értékesítése a közös tulajdonban álló ingatlannak. Abban az esetben, ha más módon nem szüntethető meg a közös tulajdon, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, illetve gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdont árverési értékesítés folytán is megszüntethető, s az értékesítés költségeinek levonását követően fennmaradt vételárat a tulajdonostársak egymás között arányosan felosztják.
A bíróságnak kell állást kell foglalnia abban, hogy lehetséges-e illetve okszerű-e az átalakítás elrendelése, és annak költségeit melyik fél, milyen arányban köteles viselni. A főszabály e tekintetben is a tulajdoni hányadnak megfelelő költségmegosztás, ettől azonban az adott eset speciális körülményeire figyelemmel el lehet térni. Az ingatlan természetbeni megosztásához nem csak a dolog fizikai, de jogi értelemben való megoszthatóságát is vizsgálni kell, melyhez hatósági engedély szükséges. Föld vagy földön fennálló lakóház megosztásához telekalakítási engedély szükséges. Ennek hiányában az egyéb szempontok alapján megfelelőnek látszó megosztást sem lehet elrendelni. Erre tekintettel a bíróság akkor jár el helyesen, ha megfelelő határidő tűzése mellett kötelezi a feleket, hogy a hatósági engedélyt szerezzék be, s ennek megtörténtéig a per tárgyalását felfüggeszti. Ugyanannál az ingatlannál több megosztási mód is szóba kerülhet, ezért több megosztási módra is beszerezhető az engedély. A bíróságnak kell azt eldöntenie, hogy ezek közül az anyagi jog szabályai szerint melyik a legmegfelelőbb.
Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja. Az állam által biztosított nyugdíjrendszerek mellett azonban lehetőség van arra is, hogy aktív korban önkéntes alapú befizetések útján kiegészítsük a későbbi társadalombiztosítási nyugellátást. Ennek a lehetőségét az önkéntes nyugdíjpénztárak biztosítják. A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogú; és hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. Ügyintézés - Nyugdíj (Nyugellátás). A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: az öregségi nyugdíj. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi nyugdíj; az árvaellátás; a szülői nyugdíj; a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint özvegyi járadék. Ha jogszabály kivételt nem tesz, a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok sajátjogú növelt összegű járadékára az öregségi nyugdíjra, a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű járadékára a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Többek közt olyan javaslatok szerepelnek a dokumentumban, hogy "a külföldön élő magyarokat vonzzák haza letelepedési kölcsönökkel", vagy az, hogy alkosson a kormány új lakossági állampapír-stratégiát, amelyben a "mennyiségi mellett a minőségi célok" is legyenek, vagy fejlesszék a magyarországi vállalati és startup ökoszisztémát. Már konkrétabbnak hat az a javaslat, hogy a költségvetés kiadási oldalának "racionalizálása mellett egy új adóreform alapjait is le kell tenni" (11). "Az új adórendszer zöld, digitális és forgalmi fókuszú", olvashatjuk ugyanitt, amelyből a megszorításos politikát ("racionalizálás") és a fogyasztásra (s pl. nem a tőkejavakra) kivetett adózásra való további buzdításra következtethetünk. Az MNB elsőrendű célnak tekinti a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellensúlyozását és a munkapiaci tartalékok teljes kiaknázását is. Ennek érdekében javasolja, hogy "érdemes lenne a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam emelkedéséhez kapcsolni" (96), amit nehéz lenne másként értelmezni, mint hogy az MNB a kormánynak a nyugdíjkorhatár emelésére tesz javaslatot.
Grönland, 1724. Egede tiszteletes, a dán misszionárius magához veszi a grönlandi sámán fiát, hogy meggyógyítsa, ám a gyereket gyógyulása ut… | Movie posters, Poster