A legtöbb országban a minimálbért nagyjából 20 százalékos levonás illeti, míg nálunk ez 33, 5 százalék. Így a nettó minimálbér 300 euró, a nettó kötelező bérminimum pedig, ha a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, 400 euró. A leggazdagabbaknál pedig, ahol általában 20 százalék körüli a levonás, 1200 euró, így két minimálbérünk esetében a különbség négyszeres, illetve háromszoros. Mekkora minimálbér-emelés lehet a következő években?. Ez meglehetősen nagy különbség, azt szoktuk vélelmezni, hogy a munkaerő elvándorlás akkor szűnik meg, ha a bérek elérik a célországokban tapasztalható szint felét, ugyanez vonatkozik a minimálbérre is. A valóságban ugyanakkor tényleges minimálbért alig kap valaki: még mindig jelentős a szürkegazdaság aránya, vagyis a hivatalosan bejelentett fizetésen felül zsebbe fizetett összegeké. Ez utóbbi tény önmagában is indokolja az erőteljes emelést (az elmúlt két év ezt vissza is igazolta: a vártnál nagyobb mértékben nőttek a munkabérekhez kapcsolódó adó-, és járulékbevételek). Miután most a kétféle minimálbér és az átlagbér hányadosa megfelel az uniós átlagnak, vélelmezhető, hogy ez meg is marad, így a minimálbér emelése a várható növekedése a tervezett átlagos béremelkedés szintjének megfelelő lesz.
- Ez az összeg még csak 571, 33 eurós bruttó szintet jelentene, ami nem közelítene érdemben a 642 eurós litván szintet, vagy a közel 1000 eurós EU-átlagot. Az EU-s vita és a magyar tervek miatt a és a Pulzus Kutató közös, a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérésében arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egységes EU-s szabályozást akarnak, vagy inkább tagállami hatáskörben hagynák a minimálbérről szóló döntést, illetve, hogy mennyire legyen egyetemes az államszövetségben az EP által kidolgozandó javaslat. Európai minimálbérek 2018 chevy. Ennek eredményei alapján a magyarok legnagyobb része, 48 százalék egységes minimálbérre szavaz az EU-ban, míg 38 százalék támogatja az egységes szabályozást, de nem ért egyet azzal, ha minden tagállamra azonos minimálbérszintet határoznak meg. Meglepően kevesen, mindössze a lakosság 12 százaléka tartaná tagállami hatáskörben a kérdést, és összesen 2 százalékra rúg azok aránya, akik szerint a minimálbért, mint intézményt ki kellene vezetni. Kép: Pulzus Némi megosztottság látszik a férfiak és a nők között: az előbbiek 42 százaléka egységes szabályozást, de külön szinteket vezetne be, 47 százalékuk viszont teljesen univerzális megoldást várna az Európai Parlamenttől.
Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek. Nálunk nincsenek soha véget nem érő körmondatok, latin kifejezések érthetetlen szakszavak. Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link
A javaslat nem kötelezi a tagállamokat kötelező minimálbér bevezetésére és nem is határoz meg egy közös uniós minimálbér-szintet - hangsúlyozta a javaslat bemutatásán Valdis Dombrovskis a testület ügyvezető alelnöke és Nicolas Schmit munkaügyi és szociális jogokért felelős uniós biztos. Utóbbi azt is hangsúlyozta, hogy ez felelőtlen és lehetetlen is lenne. Akkor miről is szól ez a bejelentés? Európai minimálbérek 2018 earnings conference call. Az elmúlt években a gazdasági növekedésből az alacsonyabb keresetűek nem igazán profitálhattak. Ezzel a javaslattal az Európai Bizottság szeretné biztosítani, hogy a munkavállalók tisztességes munkabért keressenek akárhol is dolgoznak az EU-ban.
Az ágazati kollektív megállapodások ráadásul azokra is vonatkoznak, akik nem szakszervezeti tagok. Az északi tagállamok képviselői azonban attól tartanak, hogy az uniós szabályozás alapján a munkaadók megpróbálnának az ágazati szinten garantált minimálbérek alá menni. "A dán modell előfeltétele a munkavállalók és a munkaadók biztos támogatása, és a bérstatisztikák bizonyítják, hogy a modell garantálni tudja, hogy a munkavállalók korrekt szinten meg tudjanak élni a bérükből. Egy párhuzamos, kötelező minimálbért előíró rendszer nem biztosítja ezt. Európai minimálbérek 2015 cpanel. A Dán Szakszervezetek Konföderációja ezért attól tart, hogy a kötelező minimálbér gyengítené a dán modellt"- mondta Lizette Risgaard, a Dán Szakszervezetek Konföderációjának elnöke a Guardiannek. Schmit, az uniós munkaügyi biztos szóban ígéretet tett a dán munkaügyi miniszternek, hogy nincs veszélyben a dán modell, azonban a dán kormány írásba foglalt garanciákat várt az Európai Bizottságtól a héten kezdődő tárgyalásokat megelőzően. Nem tudtak dűlőre jutni a keleti és az északi szakszervezetek "Az Európai Szakszervezeti Szövetségben nagy vita volt a déli és keleti, valamint az északi tagállamok szakszervezetei között az Európai Bizottság tervéről, de ennek ellenére a lényegi kérdésekben mégis egyetértés van" – mesélte Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a kérdésére a tárgyalásokról.
Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája 2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor A nyugati civilizáció a reneszánsz óta változatlan csodálattal tekint az ókorra, a rómaiak, a görögök, az egyiptomiak és a mezopotámiai államok által elért, az újkoréit meglepően sok szempontból tükröző vívmányokra. Az ókori fejlettség talán legismertebb szimbólumai a világ hét csodájaként ismert építmények: a gízai nagy piramis (az egyetlen, napjainkban is létező csoda), a halikarnasszoszi mauzóleum, az olümpiai Zeusz-szobor, Szemiramisz függőkertje, a pharoszi világítótorony, az epheszoszi Artemisz-templom és a rodoszi kolosszus. A lista, bár meglehetősen rövid életű volt – a legkésőbb épült tagja, a rodoszi kolosszus mindössze 60 éven át állt –, a korabeli és a mai emberek fantáziáját is megragadta, és arra emlékeztet ma is, hogy az emberiség a lehetetlen elérésére is képes. Kevesebb szó esik azonban arról, mi is történt e csodák nagy részével. A gízai nagy piramis Valószínűleg a legismertebb ókori csoda az egyetlen, amely napjainkban is létezik: a Kheopsz- (vagy Hufu-) piramis, a gízai piramisok legnagyobbika.
A rodoszi kolosszus A Rodoszi Kolosszus, a Héliosz görög istent ábrázoló hatalmas szobor Rodosz városa fölé emelkedett. 292-280 között építették bronzból és vasból. Több mint 30 méteres magasságával az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt. A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i. 226-ban. Egyiptom fáraója felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a Delphi jósda ezt nem javasolta. Mivel attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, végül nem engedték újjáépíteni. A pharoszi világítótorony Az egyiptomi Alexandria város melletti Pharos sziget világítótoronya i. 280-247 között épült, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé. Hatalmas világosszínű tömbökből építették 120-140 méter magasra, háromszintesre. Az alsó szint négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú volt. Több földrengés is súlyosan megrongálta, még végül az utolsó 1480-ban teljesen lerombolta. A világítótorony maradványait felhasználva egy erődöt építettek a helyére.
Ugyanazon az éjszakán született meg Nagy Sándor. A templomot újjáépítették, majd a gótok lerombolták, ezután újra felépítették. 401-ben a templom végleg megsemmisült, a konstantinápolyi érsek által vezetett csőcselék rombolta le. Szemirámisz Függőkertje A függőkertek Babilonban a hét csoda között a legrejtélyesebbek. Néhány történész még mindig vitatja, hogy a Függőkerteket előzetes tervek alapján vagy anélkül építették, hiszen a babiloni történelemben nem találtak ehhez kapcsolódó írásos forrásokat. Feltehetően a babiloni király, II. Nabukodonozor alatt építették, i. 600 körül. A feleségének építette, aki a hazájában, Perzsiában található fák és növények után vágyódott. Diodorus Siculus írásai szerint a többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot és öntözőrendszerrel voltak ellátva. A kerteket földrengések rombolták le az i. században. Rodoszi Kolosszus I. 292-280 között építették a Rodoszi Kolosszus t, az görög isten, Héliosz hatalmas szobrát, mely Rodosz városa fölé emelkedik. A Kolosszus bronzból és vasból készült, több mint 30 m magas, ezzel az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy a szobrot az ötödik században a templomban keletkezett tűzvész pusztította el. Mások úgy vélik, hogy a szobrot a templomból egy konstantinápolyi palotába szállították, ahol a tűz körül elpusztult. 462. év. Az efezusi Artemis-templom Kr. 550 körül épült Cherisphron építész által az efezusi nagy márványtemplom (a mai Törökországban található) Artemisz, a vadászat és termékenység görög istennőjének tiszteletére épült. A lenyűgöző márványszerkezetet 127 jón oszlop vette körül. amely 60 láb magasságig ért. A templom homlokzatát bronzszobrok díszítették, amelyeket a korszak számos szakértő szobrászának tulajdonítottak, és figyelmen kívül hagyták az udvart, amely piacként szolgált a közelről és környékéről érkező emberek számára. messze van az áruk kereskedelme. Kr. 256. július 21-én, Nagy Sándor születésének éjszakáján egy Herostatus nevű férfi földig égette a főépületet, remélve, hogy halhatatlanná teszi nevét. templomot a helyszínen rekonstruálták, de a gótok 262-ben elpusztították.
Az alapba és a Királyi Kamrába beépített gránit kövek súlya 25 és 80 tonna között mozgott. Ezeket Asszuánból hozták a Níluson hajóval. A világ legnagyobb piramisa 147 méteres magasságával közel négyezer évig a világ legmagasabb épülete is volt egyben. Nem csoda hát, hogy az elsők között, már 1979-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára is. Szemiramisz függőkertje Babilon híres függőkertjeit vélhetően a babiloni király, II. Nabukodonozor uralkodása alatt építették, i. 600 körül. A kertet Szemiramisz kedvére létesítették, nagyon vágyódott a hazájában, Perzsiában található fák és növények után. A többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot és öntözőrendszerrel biztosították a vízellátást. A kerteket földrengések rombolták le az i. században. Az asszír-babiloni királynő, Szemiramisz függőkertje világszerte nagy hatással volt a művészetre és a kultúrára. Babilon jelentőségét mutatja, hogy 2019-ben Babilon maradványait fevették az UNESCO világörökségi listájára. Az epheszoszi Artemisz-templom A mai Törökország területén található Epheszoszban 120 évig építették a görög templomot, amelyet Artemisznek, a vadászat és a vadállatok istennőjének szenteltek.