Magánélete [ szerkesztés] Fia ifj. Kállai Kiss Ernő prímás. Díjai és kitüntetései [ szerkesztés] Liszt Ferenc-díj (1987, 1997) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2001) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006) Józsefváros díszpolgára (2019) [3] Budapest díszpolgára (2020) [4] Hivatkozások [ szerkesztés] ↑ a b Kállai Kiss Ernő. (Hozzáférés: 2020. november 6. ) ↑ Rekord (hu-HU nyelven). PIM Névtér. ) ↑ a b Önkormányzat, Józsefvárosi: Beszélgetés Kállai Kiss Ernő klarinétművésszel, Józsefváros díszpolgárával.. ) ↑ a b Budapest díszpolgára lett Béres Ilona és Kállai Kiss Ernő is (magyar nyelven). Papageno, 2019. június 19. ) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 161056616 LCCN: nr90017609 ISNI: 0000 0001 1093 8228 Zeneportál Művészetportál
Kállai Kiss Ernő és Családja - YouTube
Ifj. Kállai Kiss Ernő és Zenekara-Piros Pünkösd Napján - YouTube
Kállai Kiss Ernő Született 1939. augusztus 17. (82 éves) Budapest Állampolgársága magyar Gyermekei Ifj. Kállai Kiss Ernő Foglalkozása klarinétművész tárogatóművész Kitüntetései Liszt Ferenc-díj (1987) Liszt Ferenc-díj (1997) Kossuth-díj (2003) Kállai Kiss Ernő ( Budapest, 1939. augusztus 17. [1] [2] –) Kossuth - és Liszt Ferenc-díjas magyar klarinét - és tárogatóművész. Tartalomjegyzék 1 Életpályája 1. 1 Magánélete 2 Díjai és kitüntetései 3 Hivatkozások Életpályája [ szerkesztés] 1939-ben született Budapesten roma családban. Már általános iskolás korában bekerült a fúvózenekarba. [3] A Zeneakadémián Váczi Károly klarinétművésznél tanult. Később a Magyar Rádió Népi Zenekarának és a Magyar Állami Népi Együttes klarinét szólistája lett. Külföldi vendégszereplései által szinte az egész világot bejárta. [1] 1996-ban pedig a magyar cigányzenészek "hivatalosan" is királyukká választották, a Gellért Szálló halljában tételesen megkoronázták őt. [4] 1998-ban az MDF színeiben indult az országgyűlési választásokon.
A nagy földrajzi felfedezések feltétetelei: Új találmányok felfedezések megjelenése: - caravella (portugál hajótípus; több árbócos, hátsó kormánylapátos) Magas építésű hajó, ki lehetett hajózni vele az óceánra Eddig: óceánon nem mertek hajózni, max. partvidékeken caravella alkalmas erre a nehéz feladatra - iránytű (kínaiak sok száz éve ismerték, de ekkoriban jutott csak Európába arab közvetítéssel) lehetővé tette a nyílt tengeren való tájékozódást - szextáns (tájékozódást segítő eszköz) felmerült a hit, miszerint a Föld lehetséges, hogy nem lapos, hanem gömbölyű (ókorban Ptolemaiosz már rájött erre, de ez elfelejtődött a sötét középkor idején) - reneszánsz emberek felkutatták a tudományos eredményeket: Toscanelli (humanista tudós) 3. Felfedezők és felfedezett területeik: 1. PPT - A nagy földrajzi felfedezések következményei PowerPoint Presentation - ID:1380970. ) Portugál felfedezések 1471 egyenlítő átlépése 1487 Bartholoneo Diaz: Jóreménység-foka 1498 Vasco da Gama: Afrika megkerülésével eljut Indiába (portugálok létrehozzák első kereskedő telepeiket (Calcutta), sok csatát vívtak az arabokkal az Arabtengeren 2. )
Világ első felosztása a spanyolok és portugálok között: - 1494 tordesaillasi - szerződés: délkörtől keletre portugál, nyugatra spanyol - 1529-es zaragozai – szerződés: a felfedezett világot a két ország között először egy, majd két hosszúsági kör mentén kettéosztotta. Nyugatra portugál, keletre spanyol 5.
- A reformáció polgári irányzata, a kálvinizmus elősegítette a polgári mentalitás elterjedését (pl. : predestináció tana). Az ismeretek gyors áramlását a könyvnyomtatás biztosította. - Az öntudatosodás a polgári forradalmak sorozatához vezetett, pl. A nagy földrajzi felfedezések és következményei tétel. : németalföldi szabadságharc, angol polgári forradalom. - A katolicizmus visszaszorult, a tekintélyelv helyét a kritikus gondolkodás vette át, pl. : Kopernikusz, Galilei, Newton felfedezései.
A portugálok nem törekedtek a felfedezett területek leigázására. Megelégedtek védett kereskedőtelepek létesítésével. Lisszabon Európa egyik legforgalmasabb kikötőjévé vált. Azt a tervet, hogy az Atlanti-óceánon nyugat felé hajózva el lehet jutni Indiába, egy itálilai tengerész, Kolombusz Kristóf látta megvalósíthatónak. A portugál királynál jelentkező Kolombuszt a kockáztatásra hivatkozva elutasították. A spanyol királynő három hajó kiállításásval támogatta, s 1492. augusztusában indult el Palosból. 150 fős legénységgel, 1492. október 12-én érkezett a mai Bahama szigetekhez tartozó egyik sziget partjához, San Salvadorhoz. Felfedezte Kubát, és Haitit. Kolombusz élete végéig úgy hitte, hogy India területére jutott el. Az új világrész későbbi első leírója, Amerigo Vespucci neve után kapta az Amerika elnevezést. Kolombusz már a bennszülöttekkel való találkozás második napján az arany- és drágakőlelőhelyek iránt érdeklődött. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik | doksi.net. A nyomába érkezett spanyolokat is az aranyláz kerítette hatalmába.
A felfedezések menete: - 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát (Jóreménység-foka) - 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát - 1499-1507 között Amerigo Vespucci feltérképezte Dél- Amerika keleti partvonalát - Újvilág - 1498-ban Afrika körülhajózásával Vasco da Gama eljutott Indiába - 1519-22 között Magellán expedíciója körbe hajózta a Földet. A felfedezések következményei: - A közép és dél-Amerikában talált birodalmakat (maja, azték, inka) elpusztították. - Az őslakosság nagy része a járványok és a nehéz munka hatására kihalt, ezért Afrikából négereket hurcoltak be Amerikába rabszolgának. - Új növényfajták jelentek meg Európában, pl. : kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília, ananász. A nagy földrajzi felfedezések és következményei, a tőkés gazdálkodás kialakulása és jellemzői | doksi.net. - Amerikában megkezdődött az ültetvényes gazdálkodás: gyapot, cukornád, dohány. - A portugálok és a spanyolok gyarmatbirodalmat hoztak létre az Újvilágban (Eldorádó="az ígéret földje"). Gazdasági hatások: - Az Újvilág nemesfémbányáiból nagy mennyiségű nemesfém áramlott Európába, ezért "árrobbanás" ment végbe → nőtt a pénz mennyisége és csökkent az értéke→megnőttek az árak→ infláció keletkezett.
Az akkori világ meghatározó gazdasági tényezője: fejlődtek a manufaktúrák, a technika, erősödtek a tőkés vállalkozások és felgyorsult a városiasodás (pl. Észak-Itália, Franciaország, Németalföld). Az akkori világ meghatározó gazdasági tényezője: fejlődtek a manufaktúrák, a technika, erősödtek a tőkés vállalkozások és felgyorsult a városiasodás (pl. Észak-Itália, Franciaország, Németalföld).