Ahogy minden évben megszokhattuk, ismét hamarosan óraátállításra kell készülni. Ez egy évben kétszer történik, mindig más időpontban, március és október egyik előre kijelölt vasárnapján. Nemsokára ismét aktuálissá válik a kérdés, hiszen 2022-ben március 27-én, vasárnap 2 óráról 3 órára állnak át automatikusan a digitális órák, az analóg készülékeket pedig ez alapján kell majd egy órával előretekerni, ezzel pedig elkezdődik a nyári időszámítás. Óraátállítás: egyelőre még velünk marad, talán 2024-ben várható döntés - Naptárak.com. Nagy vita övezi az óraátállítás szükségességét Magyarországon először a 20. század közepén, 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak. Fotó: Tanja Ivanova / Getty Images Hungary A 2000-es évektől kezdve viszont évről évre vita övezi, hogy valóban szükséges-e a változtatás, hiszen bár az egyórás változás tavasszal és egy óra télen nem tűnik soknak, mégis hatással van az emberi szervezetre.
(Borítókép: Leon Neal/Getty Images)
Az orosz téli éjszakában munkába járni kényszerülő lakosság tiltakozásának hatására az intézkedést visszavonták, és 2014-ben végleg visszatértek a téli időszámításhoz. Fónagy Zoltán, történész, az MTA történelemtudományi Intézetének munkatársa az InfoRádióban arra figyelmeztetett, hogy az órához való igazodás csak a modern, XX-XXI. századi ember számára törvényszerűség. Már az sem magától értetődő, hogy a nap 24 egyenlő órára van felosztva. A középkorban a nappal a napfelkeltével kezdődött és a napnyugtával ért véget, és a kettő közötti időt 12 egyenlő részre osztották fel. "Ma már az életünket az óra szigorúan szabályozza, ebbe születünk bele, objektív rendnek gondoljuk, mint a csillagok járást, pedig történelmi léptékben nagyon rövid idő telt el az óra használatának elterjedése óta" – mondta a történész. A nyári időszámítás is vélhetően a történelem része lesz Európában. Éles fordulatokat hozott az óraátállítás - Infostart.hu. Az Európai Bizottság 2018-as javaslata értelmében az Európai Unió területén az órák nyári időszámításra történő kötelező átállítására eredetileg 2019 tavaszán került volna sor, de végül az Európai Parlament 2019. március 26-i plenáris ülésén már úgy szavazták meg a javaslatot, hogy a céldátum 2021-re módosult.
Bár az EU tagállamai saját hatáskörben választhatnak a téli és a nyári idő között, a gyakorlatban azonban egységes uniós döntésre van szükség – a halogatásra nincs egyértelmű magyarázat, itt írtunk erről bővebben. A lényeg, hogy a téma legkorábban talán 2024-re kerül újra terítékre. Index - Tech-Tudomány - Itt az óraátállítás, és jobban fogjuk utálni, mint valaha. Elég beszédes a cseh kormány tavaly szeptemberi bejelentése, miszerint Csehország öt évig még biztosan folytatja a téli és nyári időszámítás váltogatását. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Mindenki szabadulna tőle, a papírforma szerint már meg kellett volna szűnnie, de az óraátállítás egyelőre elpusztíthatatlannak tűnik. Vasárnap újra kezdődhet az össznépi tekergetés. Március 27-én kezdődik a nyári időszámítás, vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát, azaz egy órával kevesebbet alhatunk. Később fog sötétedni, de a változás borítékolhatóan sokak alvásritmusát felborítja majd, ráadásul az óraátállítás egy szombati munkanap után jön, ami még jobban próbára tesz minket. Viccnek indult A nyári időszámítás bevezetését még 1784-ben vetette fel Benjamin Franklin, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kezdeményezője. A tudós-politikus az "Egy gazdaságos tervezet" című esszéjében javasolta megoldásként arra a problémára, hogy évszakonként változik a sötét és világos órák száma. Valójában csak egy szatirikus írásról volt szó, amely korábbi ébredésre buzdította az embereket. Az ötletből csak jóval később lett valóság, elsőként végül 1916. április 30-án vezették be a nyári időszámítást a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában.
A Mini-Magyarország Makettpark Kisbéren A Bakony Fővárosaként emlegetett Kisbér igazán különleges látnivalót kínál a makettparkban: több mint 40 magyarországi nevezetességet tekinthetünk itt meg minimakett formában. Az épületek kidolgozásakor minden apró részletre figyeltek, így azok megszólalásik hasonlítanak "nagy" eredetijükre. Megtalálható Komárom-Esztergom megyéből a tatabányai Turul és az esztergomi bazilika, de az országot is "bejárhatjuk", hiszen a váci diadalív, a kecskeméti Cifra Palota, az Országház vagy a hortobágyi kilenclyukú híd mása is itt áll. Kisbéri lakcímkártyával a belépés ingyenes, de anélkül is mindössze párszáz forintot kóstál a tikett, érdemes hát beruházni! És ha már a kis dolgoknál járunk, a Kisbérrel szomszédos Ászár miniskanzenjét sem szabad kihagyni. A Dunántúl népi építészetét bemutató skanzen 22 épületet foglal magába. Minden házikó egy adott időszakot és építészeti stílust örökít meg. A Miniskanzen október 15-ig látogatható (részletes nyitvatartás a települési honlapon), ingyenesen.
Tata Fényes Tanösvény Tata, Fényes Fasor 1363/95 hrsz. A hazánkban egyedülálló tatai ökoturisztikai tanösvény egész napos, interaktív szórakozást kínál. Ismerd meg a Fényes-fürdő term... Bővebben útitervbe ~18 km innen: Komárom Agostyáni Arborétum Tata, Hrsz. : 01134 (Agostyán) A Gerecse Tájvédelmi körzet gyöngyszeme, a hegység egyik páratlan szépségű völgyében a Bocsájtó-völgyben, Tatától néhány kilométe... Bővebben Angolkert és Műromok Tata, Erzsébet királyné tér 10. (a Cseke-tó mellett) A vizek városaként emlegetett Tatán járva nemcsak az Öreg-tóhoz, hanem a Cseke-tóhoz is érdemes ellátogatnunk. Utóbbi többek köz... Bővebben Fellner Jakab Kilátó Tata, Fazekas u. (Kálváriadomb) A kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi. Rengeteg általa tervez... Bővebben Nyilvántartó szoftver egyesületek és más társadalmi szervezetek részére Bővebb információ » Kálvária-domb Tata, Kocsi u. (Szent István hegy) Kálvária-domb a 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja.
Mini skanzen Ászáron A várakat, várromokat kedvelő turistáknak ajánlani tudjuk Súr 25 km-es vonzáskörzetében a következő várakat, várromokat: Veszprém megyében Cseszneken található a több mint 700 éves Cseszneki vár pazar szépségű romja, Várpalotán a 2011-ben felújított Thury vár, Csetényben a műemlékjellegű, egykori barokk Holitscher kastély. Ellentétes irányban, de szintén ilyen távolságban található Fejér megyében a Csókakői várrom, melynek első írásos említése 1299-ből maradt ránk, illetve Fehérvárcsurgón a Károlyi kastély, melynek építése Henrich Koch tervei alapján történt. A cseszneki várrom A Thury vár Várpalotán A felújított csetényi kastély A csókakői várrom a hegy lábától nézve Károlyi kastély angolparkkal Fehérvárcsurgón Aki pedig csak pihenésre vágyik, barangoljon a Bakony erdeiben, csobogó patakjai mentén és garantáltan nem fog csalódni! Jellegzetes bakonyi táj: A Gaja völgye és a Cuha patak folyása Szélmalom a Tési fensíkon( látogatható) A Poos vizimalom Jásdon