16. Gyakran összevon vagy kihagy bizonyos étkezéseket? 17. Érzelmileg labilis? 18. Sokszor érzi, hogy ennyi stresszt már nem tud feldolgozni? Értékelés: Ha az igen válaszok száma kevesebb, mint 5: Ön szerencsés, hiszen ritkán és nem túl erősen fáj a feje. Legfeljebb a frontváltozások, a kevés folyadékfogyasztás, a biológiai óra elállítódása okozhat problémát. Igyekezzen továbbra is kiegyensúlyozott életet élni. Ha az igen válaszok száma 6–12 között van: Önnek rendszeresen van fejfájása, és ennek hátterében a helytelen életmód állhat, illetve más probléma, amelynek ez a kísérő tünete (például látásromlás, krónikus fáradtság stb. Nyilalló fejfájás hátul – Dokumentumok. ). Változtasson életmódján, keresse fel háziorvosát egy teljes körű állapotfelmérés céljából. Ha az igen válaszok száma több mint 12: Önnek nagy esélye van arra, hogy migrénnel küzd. Féloldali nyilalló fejfájás Videó készítése Ikea konyha összeszerelés table Petőfi az alföld műfaja Állvány
Milyen szövődményei lehetnek a migrénnek? Ilyenkor a legtöbb esetben aligha használnak a fejfájásnál bevált házi praktikák, ezért a legjobb, amit tehet, hogy felkeres egy neurológus szakorvost, akinek a segítségével kideríthető, mi áll a háttérben, és mi az önnek legmegfelelőbb kezelési mód. Érdekli a koffeines fájdalomcsillapító? Itt tudhat meg többet, kattintson! Fáj a feje? Ezt a 10 fontos kérdést tegye fel magának! Meg sem tudnánk számolni, milyen sokszor fogjuk a fejünket nyilalló, hasító vagy tompa fájdalom miatt. Migrénes rohamoknál öngyógyítás helyett ajánlott neurológus segítségét kérni! Ám ha orvoshoz fordulunk, fontos, hogy pontos képet adjunk a bajunkról. Ehhez érdemes az alábbi tíz kérdésre, már előtte megkeresni és leírni a válaszokat. Mennyi ideje fáj a fejünk? A fájdalom milyen gyakori? Milyen napszakban jellemző? Milyen jellegű (pl. nyomó, hasító, lüktető)? Nyugalmi állapotban (pl. alvás) is előfordul? Gyanítunk-e valami kiváltó okot (pl. megváltozott élethelyzet, betegség stb.
számos antiepileptikum. Tüneti fejfájások Ezeket röviden tárgyaljuk csak itt, mivel a szekunder jellegű fejfájások valamely egyéb szerv- szervrendszer betegségének kísérőtüneteként jelentkeznek. Pl. fül-orr-gégészeti betegség, szemészeti (zöldhályog), fogászati problémák, belgyógyászati betegségek. Ezekben az esetekben az alapbetegségre irányuló oki kezelés a lényeges. Forrás: PHARMINDEX – Fájdalom kötet 2007., Dr. Káposzta Zoltán fejezete a fejfájásokról, Forrás: EgészségKalauz Kutatások kimutatták, hogy háttérzajban különösen nehéz így megérteni a beszédet. Ugyanolyan erősségű háttérzajban a féloldali siketek a beszélgetésnek csak nagyjából a harmadát, 30-35%-át tudták megérteni. [4] Több erőfeszítésbe kerül nekik a kommunikáció. [5] Ha nem tudják kompenzálni hátrányukat helyezkedéssel vagy szájról olvasással, akkor nehezen követik a csoportos beszélgetéseket, és a dinamikus odafigyelést igénylő helyzeteket is nehezebben követik. [6] Ez az állapot azzal is megnehezíti a hallást, hogy rontja a hang forrásának térbeli meghatározásának lehetőségét akár az irányról, akár a távolságról volt szó.
A hellenizmus óriási szellemi világában, majd a római birodalom idején minden tanult ember elsorolta a világ hét csodáját – szinte mindenki másként -, általában azután öt gigászi épület és építmény, valamint két kolosszus, vagyis óriási szobor rögzült a kollektív tudatban. Élt az időszámításunk előtti 2. században, valamikor 200 és 100 között egy Antipatrosz nevű szidóniai költő, akinek epigrammája a hét csoda első ismert forrása. Valamiként így hangzik: Ló és harci szekér robogott falain Babülonnak, éliszi tájon állt Phídiász műve: Zeusz. Függőkertek amott s dőlt kolosszusa Éeliosznak, fáraók gúlái s Mauszlólosz sírja meg itt. Mindezt enszemeim látták s én egyre, egyre csodáltam, mígnem elém tárult Artemisz temploma is, felhőkbe mártva fejét. Kérdeztem én hangosan akkor: olümpi oromról látja-é mindezt a Nap? Az ókori világ hét csodája, fent balról indulva: Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Artemisz-templom, Zeusz-szobor, halikarnasszoszi mauzóleum, rodoszi kolosszus, pharoszi világítótorony Gondos elemzés után aztán nyilvánvaló: az Antipatrosz listáján felsorolt egyik csodával gondok vannak; mintha nem egészen ugyanígy találnánk meg a csodák listáját a lexikonban.
Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők, a Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz Olümpiai Zeusz-szobra, a Halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és az alexandriai világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a Gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Halikarnasszoszi Mauzóleum A Halikarnasszoszi Mauzóleum i. 353-350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Miután meghalt, felesége és egyben nővére, Artemiszia (szokás volt a pénzt és a hatalmat a családban tartani) úgy döntött, épít számára egy fényűző sírt, egy olyan híres szerkezetet, hogy napjainkban is Mauszólosz nevét viseli az összes nagy sír mauzóleum néven. Az építmény annyira lenyűgöző és egyedülálló lett, hogy Szidóni Antipáter felvette a világ csodái közé.
A torony feljegyzések szerint a 140 méteres magasságot is elérhette, ezzel a világ második legmagasabb építményévé válva – hiszen a legmagasabb a már említett, akkor még 147 méter magas gízai nagy piramis volt –, és a legendák szerint a fényét 50 kilométeres távolságból is látni lehetett. Ám ahogy a fent említett rodoszi kolosszus, a világítótorony is földrengések áldozatává vált, és szépen lassan amortizálódott le az évszázadok során, míg a XV. századra teljesen megsemmisült. Maradványaira 1994-ben találtak rá a víz alatt. 5. A halikarnasszoszi mauzóleum Az Óperzsa Birodalom egyik tartományának vezetője Halikarnasszoszban építtetett magának és nejének fényűző fővárost. A pompát magától nem sajnáló Mauszólosz halála után felesége a gyászát egy gigantikus síremlék megépíttetésébe fojtotta. Természetesen a mauzóleum nem tagadta meg az uralkodó szellemiségét, csak az alsó szint húsz méter magas volt, a második szinten harminchat görög oszlop díszelgett, a négy oldalát pedig görög művészek csinosították ki szobrokkal.
Nagy, világos színű tömbökből épült a háromszintes világítótorony: az alsó négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú. 120-140 m-es magasságával sok évszázadon át a Föld egyik legmagasabb épülete volt. A világítótornyot több földrengés is súlyosan megrongálta, míg 1480-ban teljesen eltűnt, amikor Egyiptom szultánja egy erődöt épített a helyére, felhasználva a világítótorony maradványait is. A sziget neve, ahol épült, Pharos, a világítótorony latin elnevezéséből ered. Artemisz-temploma Artemisz temploma Epheszoszban egy görög templom volt, melyet Artemisznek, a vadászat, a vadállatok és számos egyéb dolog istennőjének szenteltek. 120 éven át építették, míg végül i. 550 körül elkészült. A márványból épült templom Szidóni Antipáter egyik legkedvesebb épülete volt a csodák között. Egy fiatalember, Herosztrausz felgyújtotta a templomot i. 356. július 21-én, hogy hírnevet szerezzen magának. A felháborodott epheszosziak halálra ítélték Herosztratuszt és megtiltották nevének kiejtését.
Artemiszia csupán két évet élt férje halála után. Hamvait a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot egy 15. századi földrengés romba döntötte. Maradványait a bodrumi vár építéséhez használták fel. Olümpiai Zeusz szobor Az olümpiai Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i. 432 környékén. Az ülő szobor 12 m magas, olyan nagy, hogy úgy tartották, "ha Zeusz felállna, elérné a templom tetejét". A szobor egy hatalmas, cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült trónon ül. Zeusz jobb kezében található a koronás Niké, a győzelem istennőjének alakja, bal kezében egy arany jogar, melynek tetején egy sas gubbasztott. Elpusztulásának körülményei nagy vitákat váltottak ki, egyesek szerint elhurcolták Konstantinápolyba, ahol egy tűzben 475-ben megsemmisült, mások szerint a szobor a templommal együtt pusztult el a 425-ös tűzvészben. Alexandriai Világítótorony Az Alexandriai Világítótorony i. 280-247 között épült egy szigeten Alexandriában, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé.
3. század Alexandria, Egyiptom 1303 – 1480 földrengés