Az égett ruhát ilyenkor azért nem szabad levenni a sebesültről, mert az beleéghetett a bőrbe, a ruha eltávolításával pedig felszakíthatjuk a sebet, további sérüléseket okozva. Ha valaki égési sérülést szenved, jobb orvoshoz, kórházba vinni, ott szakszerűen ellátják… a szakszerű elsősegély azonban nagyban segítheti a későbbi gyógyulást, csökkenti a fájdalmat. Nagyon fontos hát megjegyezni a forrázás és az égés ellátása közötti legfontosabb különbséget: Forrázáskor le kell venni a ruhát, égési sérüléskor nem szabad! Összegzés Cím: Égés és forrázás ellátása közötti különbség Leírás: Naponta négy gyerek kerül kórházba, ottani kezelést igénylő égési sérüléssel. Riasztó, ugye? Író: Weboldal: Logó:
égés égési sérülés A bőr és az alatta lévő szövetek hő (lehet tűz, folyadék vagy forró tárgy is a hő forrása), kémiai anyagok (savas vagy lúgos), napsugárzás (leégés), vagy áramütés 1 hatására történő sérülése. Különösen otthon, a háztartásokban fordul elő égési sérülés, hiszen tele van különféle hőforrásokkal (a grillsütőtől a vasalóig), valamint a takarításhoz, fertőtlenítéshez használt maró anyagokkal, vegyszerekkel (hypo). Mi történik? A bőrt érő hő fokától és az időtartamtól függően a károsodás változó, mélységében és a felszínen különböző kiterjedésű lehet. Az égési sérülés súlyossága aszerint változó, hogy a bőr hány százaléka égett meg. Minél nagyobb felületen történik az égés, annál veszélyesebb. Vigyázat! Ha a test 1/3-át érinti, már egy felnőtt esetében is nagyon kevés a túlélés esélye. A gyerekeknél pedig a helyzet még rosszabb, hiszen a szervezetük nehezebben tolerálja a sérülések által előidézett károsodást; a halál néhány nappal később, vérmérgezés következményeképpen áll be.
2015. 09. 10. Az égési sérülések keletkezése és ellátása Bőrünkön többféle módon keletkezhet égési sérülés: létrejöhet forrázással (folyadék, láng, felforrósodott tárgy), kémiai anyagok (savak, lúgok, szerves vegyületek), illetve elektromos és sugárzó égés (napégés) hatására. A jelentős kiterjedésű, súlyos égési sérülés több szervet is érinthet. A lángégetteknél a forró levegő, a láng belégzése miatt a légutak közvetlenül sérülnek és légzési nehezítettség lép fel, ami gépi lélegeztetést tesz szükségessé. A szabadon maradt, nagy kiterjedésű égett bőrfelület kedvez a bakteriális, illetve gombás felülfertőződésnek. Mivel a hám sérült, így a kórokozók szabadon bejuthatnak a véráramba, ezzel vérmérgezést (szepszist) okozva. Az égésbetegek intenzív ellátást igényelnek, ha kialakul a vérmérgezés a helyzetük sokkal súlyosabbá válik, a keringés és a vese támogatása, vizeletképzés hiányában méregtelenítés (dialízis) válhat szükségessé. Az azonnali, akut ellátást követően a súlyos égéssérülést szenvedett betegek az égésközpontokba kerülnek, ahol különböző szakorvosokból álló csapat kezeli őket.
A hegesedéssel azonban az elasztikus rostok nem regenerálódnak, a bőr ráncosodik, és nem épülnek fel újra a bőr járulékos részei sem (szőrszál, izzadságmirigyek, nyirokmirigyek), a bőr külseje és működése sohasem lesz a régi. Az égési sérülést szenvedett gyermek állapotán segíthet a táplálkozás. Ha a sérülés enyhe, akkor igyon sok folyadékot, gyógyteát, zöldséglevest, házilag facsart gyümölcs- és zöldséglevet. Ha a sérülés súlyos, mellőzzük az étrendjéből a túlzott állati fehérjebevitelt, húst, halat, sajtot, tojást, amivel csak megterheljük a vesét. Megelőzés Nagyon figyeljünk oda a hétköznapokban a gyerek tevékenységére. A balesetek fő helyszíne a konyha. Az általános biztonsági szabályok mellett, ha kicsi gyerek van a családban, akkor a következőkre is ügyeljünk: a tűzhelyen a lábos fogantyúját soha ne fordítsuk kifelé, soha ne hagyjunk forró folyadékkal teli tálat a gyerek közelében, még akkor sem, ha csak kevés van benne. A csapok vízhőmérsékletét állítsuk alacsonyabbra, ne vigyünk egyszerre a kezünkben forró italt és gyereket.
Lehetőség szerint minden felesleges mozgatást kerüli kell a további ellátások során, pl. erős vérzés csillapítása direkt nyomással, égésnél a hűtés (hacsak nem nagy kiterjedésű), a végtag rendellenes helyzetekor annak mozgatás nélküli rögzítése. A sérült állapotának felmérését követi a segélyhívás, melynek lehetőségei: egy már ott lévő jelenlévőt megkérünk erre, hangosan megszólítunk egy közelben lévőt, hogy jöjjön közelebb és hívjon mentőt, a segélynyújtó hív mentőt. Fontos hangsúlyozni, hogy laikus segélynyújtótól a nemzetközi iránymutatások alábbi három lépés megtételét várják el, azaz: 1. Helyszín biztosítása 2. Elsődleges (életmentő ellátás) 3. Segélyhívás (112). Amennyiben a segélynyújtó nagyobb gyakorlattal rendelkezik, pl. baleset-szimulációs módszerrel tanulta a segélynyújtást, természetesen további beavatkozásokat is végezhet. Ilyen lehet: eszméletlenségnél a további sérülések keresése, a percenkénti légzésellenőrzés, a lehűlés elleni védelem. erős vérzésnél, ha a vérzés intenzitása lehetővé teszi a fertőtlenítés, a nyomókötés készítése, a kivérzéses sokk tüneteinek keresése, további sérülések keresése, a lehűlés elleni védelem, valamint a sérült állapotának nyomon követése.
"Még nem tértem magamhoz és azt sem tudom, hogy ez mi mindent fog eredményezni, de nagyon hálás vagyok. Remélem ugyanaz az ember maradtam, mint a díj előtt. Az viszont már biztos, hogy nagyobb biztonságtudatot ad, hogy a nemzetközi reflektorok rám is irányulnak, és lehet, hogy majd jobban kihúzom magam" – mondta sajátságos humorával Pápai Gábor. A karikaturisták Oscar díját vehette ugyanis át a Sajtószabadság napján a Népszava munkatársa, aki azonnal arra a két újságíróra terelte a szót, akik az idei ünnepélyes konferencián a díjakat átadták. A 2021-es Nobel-békedíjas újságírók – Maria Ressanak, a Fülöp-szigeteki Rappler hírportál alapítójának és Dmitrij Muratovnak, a Novaja Gazeta független moszkvai lap főszerkesztőjének 86 évet kellett arra várnia, hogy újságíróként Nobel-díjat kaphassanak. Dmitrij Muratov volt, aki átadta Pápai Gábornak a Nemzetközi Karikaturista Díjat. "Ők érdemesek lennének a Bátorság díjra, hiszen Maria, ha hazamegy, akkor 100 év börtön vár rá. Dimitrij helyzete sem egyszerű, hiszen ő Moszkvából több országon keresztül utazott, hogy Svájcba érkezzen. "
Pápai Gábor: Pofavizit + Pápai Gábor: Névjegy című könyve. Amana K iadó, 1993, Ábra Kiadó, é. n. Papír, puha kötés. Jó állapotú antikvár könyv. Személyes átvétel Budapesten a XIII. kerületben, a Pannónia utcában lehetséges. A bolt nyitvatartási idejében, hétfőtől péntekig 10-19, szombaton 10-14 óráig. Ajánlott levélként, csomagként előre utalás után, a mindenkori postai díjszabás alapján. Foxposttal nem postázunk! Az átvételre 1 hét áll rendelkezésre, kérjük ezt figyelembe venni.
Az eseményhez kapcsolódóan 2022. május 1. és 31. között a Genfi-tó partján a világ minden tájáról érkező karikaturisták – köztük Pápai Gábor – munkáiból nyílt kiállítás. Kiemelt téma: a háború, a Covid-járvány és a klímavészhelyzet. Gratulálunk Pápai Gábornak, és az alábbiakban közöljük azt a korábbi írását, melyet egy alapítvány felkérésére brit középiskolásoknak írt. (Kérésünkre aktualizálta, így a mellékelt karikatúra miatt indított per végeredménye is benne van a szövegben, mellékletként pedig a rajz, és a helyreigazítás. ) **** Egy karikatúra (karikaturista) viszontagságos utóélete 2020. április 27-én a koronavírus első hulláma idején rajzoltam egy karikatúrát Müller Cecíliáról, Magyarország tisztifőorvosáról, aki egy feszületre nézve azt mondja: Alapbetegsége "függőséget" okozott. (A magyar nyelv az addiction-t a hangingból képzi. ) A magyar járványügyi hatóság vezetője nem csak orvos, hanem világi lelkész is. Pár nappal a megjelenés után a kormánypárti Kereszténydemokrata Néppárt és a kormány médiája hatalmas fölháborodást gerjesztett, keresztényellenesnek bélyegezve a karikatúrát.
A Media1-nek adta megválasztása utáni első nagyobb interjúját Kocsi Ilona, a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) új elnöke. Kocsi Ilona, a MÚOSZ új elnöke A 2021. június 28-i műsor vendége volt ezenkívül Pápai Gábor, a Népszava karikaturistája. Pápai Gábor karikaturista önportréja A műsor elején Pápai Gábor elmondta, mit gondol arról, hogy egy, az Operatív Törzs kommunikációját gúnyoló karikatúrája miatt Jézus nevében, a kereszténység részeként személyiségi jogi pert indított a lap ellen egy KDNP-s politikus, Vejkey Imre, aki belelátta magát a képbe… Első fokon ugyan még vesztett a kormánypárti politikus, másodfokon viszont nyerni tudott a Fővárosi Ítélőtáblán, mondván a karikatúra mégis megsértette a személyiségi jogait. A Népszava ezek után egy, Pápai Gábor által kézzel rajzolt helyreigazításban ugyan elnézést kért, eleget téve a jogerős ítéletnek, és kifizették a sérelemdíjat is Vejkey-nek, de elképzelhetőnek tűnik, hogy tovább viszi a Népszava az ügyet harmadfokra, mivel nem értenek egyet az első fokú, még a karikatúra szabadságát védő ítéletet megváltoztató másodfokú ítélettel.
Vagyis nem értette a bírónő azt sem, hogy a gyalázás akkor is gyalázás, ha eszközcselekményként teszik. Egyébként az elsőfokú bíróság a keresetemet már a benyújtásakor el akarta utasítani, mert nem tudta értelmezni a keresztény közösség fogalmát. Nem viccelek, Szent István több mint ezeréves országában egy bíró felhívott arra, hogy fejtsem ki, mit jelent a keresztény közösség, különben elutasítja a keresetet. – Hogyan fordulhatott elő, hogy az ítélethirdetés többszörösen hosszabb volt, mint a tárgyalás? – Az elsőfokú érdemi tárgyalás alig egy percig tartott, mert a bírónő kijelentette, hogy minden jogi és ténybeli kérdéssel tisztában van, ezért nekem nem adott szót, hanem ítélethirdetésre egyből le is zárta a tárgyalást. Felperesként személyesen egy árva szót sem szólhattam, pedig még a statáriális bíróság is megadja a vádlottnak a lehetőséget. Úgy éreztem magam, mint Pelikán A tanú című filmben, amikor a vádirat helyett már az ítéletet kapja. Az elsőfokú ítélethirdetést úgy éltem meg, hogy minden mondata egy-egy ütés volt az Úron, egy-egy ütés volt rajtam, és egy-egy ütés volt keresztény közösségünkön.