Történelmi Szemle, 1981:3, 392–404. old. Az oszmán birodalom Európában. (Zimányi Verával) Budapest, Corvina Kiadó, 1986, 164 old. Jászberény török levelei. Szolnok, 1988, 177 old.. (Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11) Muslime und Christen. Das Osmanische Reich in Europa. (Zimányi Verával) Budapest, Corvina Kiadó, 1988, 175 p. The Ottoman Empire in Europe. (Zimányi Verával) Budapest, 1989, 168 p. (Corvina Kiadó) Török és tatár hódítók. (Fodor Pállal és Ivanics Máriával) Budapest, Kossuth Kiadó, 1993, H. K. részei: II. Mehmed, a Hódító 27–36., I. Szelim, a Kegyetlen 37–42., A Köprülü-nagyvezírek 52–56. "Aranyásó szpáhik" a királyi Magyarországon. In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest, MTA TTI, 1993, 103–111. Az újkor (1492-1914) | Sulinet Tudásbázis. old. The Ottoman Military Force in Hungary. In: Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Géza Dávid and Pál Fodor. Budapest 1994, 131–148. Török berendezkedés Magyarországon.
A győri csata előtti haditanács úgy döntött, hogy felveszi a küzdelmet a támadók ellen. Erre az elhatározásra azért jutottak a résztvevők, mert az egyik osztrák főtiszt, Nugent tábornok helytelen felderítési adatok alapján mindössze 12-15 ezer főre taksálta a franciák erejét. Janet Lange fametszete egy csatajelenetről Mivel az osztrák hadaknak és a nemesi felkelés bandériumainak létszáma elérte a 40 ezer főt (25 ezer volt a felkelő, 15 ezer az osztrák és magyar reguláris katona), úgy érezték, hogy a megfelelő túlerő birtokában megnyerhetik a csatát. A valóság azonban ezzel szemben az volt, hogy a franciák voltak létszámfölényben: haderejük 52 ezer főből állt. (S az sem utolsó szempont, hogy míg a nemesi felkelők kezdő harcosok, addig a franciák az addigi napóleoni háborúkban edződött tapasztalt veteránok voltak. ) Mindezt azonban nem tudták a Győr közelében, Kismegyernél vívott ütközet magyar résztvevői. 1809. június 14-én a franciák vállalták a támadó, az osztrákok és a magyarok a védekező szerepet.
Az eseményre sötét árnyat vet, hogy eközben a császári Caraffa tábornok Eperjesen 24 protestáns nemest és polgárt végeztetett ki, igen gazdagokat. Nyilván a kincstárat is akarta gazdagítani, mikor kínvallatással kicsikarta a "kurucpártiság" beismerését. Mindez Rudolf korát idézte, de egyelőre erről még nem volt szó. Igaz, az 1687-es országgyűlés kimondta kénytelen-kelletlen a Habsburg ház örökös királyságát (a hódítás jogán) és az Aranybulla ellenállási záradékának eltörlését. A király viszont biztosította a nemesi szabadságjogok sértetlenségét és a vallásszabadságot. A nemeseknek kívánt vigaszdíjat adni azzal a törvénnyel is, mely szerint mostantól a városok együttesen is csak egy szavazattal rendelkeznek az országgyűlésen. (A császár az eperjesi áldozatok családjának kárpótlást ígért, és hóhérral égettette el azt a röplapot, mely az abszolutizmus bevezetését szorgalmazta. ) XIV. Lajos, kihasználva a helyzetet, 1688-ban a Rajnánál mégis megtámadta a birodalmat. Károly herceg és sok katona vonult át a nyugati frontra, a török visszavette az elfoglalt balkáni területeket, valamint Erdély és Magyarország jelentős részét is.
Mikor volt A kőmajmok háza az elmúlt 7 napban? 2022. július 10. vasárnap?
Értékelés: 33 szavazatból A film két tizenéves kisfiúról szól, akik ugyanabban az épületben élnek. A történet érdekessége, hogy 1982-ben és napjainkban zajlik. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! A KŐMAJMOK HÁZA - IFJÚSÁGI IRODALOM. Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Szerző Kiadó Nyelv