Összefoglaló A 12 éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik életévüket betöltött fiúk és lányok egész életre szóló pályáját kijelölik, egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt feltárul, milyen titkok lapulnak az őt körülvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát. Az ifjúsági regény sajátos hangulata, cselekményének feszültsége a gyermek és felnőtt olvasót egyaránt fogva tartja. Az emlékek őre kivételes lehetőséget kínál a továbbgondolásra, arra, hogy szülők és gyerekek, tanárok és tanítványok elbeszélgessenek az élet nagy kérdéseiről. 240 oldal・puhatáblás, ragasztókötött・ISBN: 9789633241318 9 pont Ingyenes átvétel Bookline boltokban Ez is elérhető kínálatunkban: A szolgálólány meséjéből készült sorozat az utóbbi időszak egyik legnagyobb dobása volt.
Főhősünket hatalmas meglepetés éri, nem azért hagyták ki, mert valami rosszat csinált hanem ellenkezőleg. A lehető legjobb és legtiszteletteljesebb feladatot kapta, amit az ember az ő társadalmukban kaphat. Az ő tisztségét egyetlen ember tölti be, ám sok ideig. Egy öreg férfi az elődje, aki betanítja és megmutatja neki a világot. Jonas az emlékek őre, de milyen emlékeké? Mindenkié a társadalomban? Jonas feladata gyönyörű, ám fájdalmas feladat. Soha többé nem térhet vissza a játékokhoz, amit a barátaival Asherrel és Fionával játszottak, régen, réges régen a játszótéren. Főszereplőnk olyan titkokat tud meg, amelyeket mások nem tudhatnak, rájön, hogy annak ellenére, hogy tilos a hazudozás, talán a legfontosabb ember az aki folyamatosan hazudik nekik. Ám ezeket a dolgokat nem tudja megosztani másokkal, hiszen úgyse hinne neki senki, hogy régen az élet annyira másabb volt. Jobb, sokkal jobb. Jonas álma egy sokkal jobb társadalom létrehozása és ezért az álomért hatalmas lépést kell megtennie.
Termékadatok Cím: Az emlékek őre Fordító: Tóth Tamás Boldizsár Oldalak száma: 240 Megjelenés: 2020. március 04. Kötés: Kartonált ISBN: 9789633247501 A szerzőről Lois Lowry művei Lois Lowry, eredeti neve: Lois Ann Hammersburg (Honolulu, 1937. március 20. ) amerikai írónő, aki elsősorban gyermekkönyveket ír. 1937-ben a család középső gyermekeként született. Már gyermekkorában is a könyvek és saját fantáziavilága tudta leginkább lekötni. Mivel az apja a hadseregben dolgozott – fogorvosként – Lowry-nak lehetősége nyílt világot lá született, aztán New Yorkba költöztek, majd a II. világháború éveit Pennsylvaniában töltötte. 11 éves korában Tokióban lakott a családja. A középiskolás éveit New Yorkban töltötte, az egyetemi éveit meg Washingtonban. 19 évesen házasodott, férje Donald Lowry, egy tengerésztiszt. Négy gyermekük született: Alix és Kristin (lányok), Grey és Benjamin (fiúk). Az 1970-es évek elején fotósként és szabadúszó újságíróként kezdte karrierjét. Első önéletrajzi ihletésű regénye a Nyáron történt (A Summer to die) 1977-ben jelent yanebben az évben elvált férjétől, és végül Cambridge-ben telepedett le, ahol azóta is él.
– Meg sétálásból, evésből és… – a polcok felé pillantott – … és olvasásból? Ez minden? Az örökítő a fejét rázta. – Azok csak a tevékenységeim. Az életem itt van. – Ebben a szobában? Az örökítő saját arcára majd a mellkasára helyezte a kezét. – Nem. Itt belül, a lényemben. Ahol az emlékek vannak. " A magasra rakott mércét tehát nem sikerült átugrani, egy lektűr született. A magam részéről nagyra becsülöm a műfajt, azon belül is nagy rajongója vagyok a kriminek. Akkor mi a bajom? Az, hogy ez a könyv egy gyenge lektűr. Valamint giccses. És nem is eredeti, a plágium határát súrolja. Ráadásul nem apróságokban, hanem lényegi, a könyv gerincét adó jellegzetességekben. Számos ponton hasonlóságokat fedezhetünk fel a téma két nagy klasszikusával, Huxley Szép új világ ával, és Orwell 1984 c. művével. Orwell könyvének egyik fő motívuma a mindenütt jelenlévő és mindent látó televízió. Lehalkítani lehet, de kikapcsolni nem. Lois Lowry könyvében mindig lebuknak, akik valami stiklit követnek el (arra az író nem vette a fáradtságot, hogy kidolgozza, hogyan), ilyenkor a mindenütt jelenlévő hangszórók utasítják rendre az illetőt.
Mind a négy könyv a döntésről szól a helyes és a könnyű út között, az emberi kapcsolatokról szülő és gyerek, barát és barát, pártfogó és pártfogolt között. Az érzelmek jelenlétéről és kezeléséről, a társadalmak létéről és felépüléséről. Lowry rendkívül komoly témákat feszeget egy ifjúsági regényben, ami kialakíthatja a gyerekekben a helyesre való törekedés szándékát. Ezenkívül izgalmas, kalandos regények. Az elvhűség szempontjából egyfajta felkészítés például Orwell Állatfarmjára, ami még tovább bontja az ebben a könyvben is felmerült kérdéseket. Oszd meg a cikket ismerőseiddel! hirdetés
Helyette saját gyerekkorát veszi górcső alá, és mintegy lomtalanítva gyerekkori emlékeit, akkurátusan számba veszi a múlt tárgyi dokumentumait. A könyv egyik előnye a tárgyszerűség. A könyv szabadon lapozgatható, de ha valakinek mégis sorrendben lenne kedve haladni, észreveheti a logikus felépítést. Megfontolt, apró léptekkel haladunk a kisgyerekkortól a kamaszkorig, a tűzköves űrpisztolytól a spirálfüzet lapján megtervezett zenekari logóig. Végig érezhető, hogy Poós semmit sem akar kihagyni. Ha üdítő, hát essen szó a Et-Űd-től a Sztár italig mindenről, ne csak a ma is evidens Meggy Márkáról és Traubiról. Poós Zoltán Állami Áruház - Egy letűnt kor kultikus tárgyai. Ugyanígy sorjáznak a cigaretták, édességek, elektrotechnikai ketyerék, és minden, mi szem-szájnak ingere lehetett a harminc-negyven évvel ezelőtti Magyarországon. A könyvet precíz tárgyilagossága mellett személyes hangvétel is jellemzi. Poós korábbi emlékezéseiben nem, vagy csak ritkán jelent meg maga a főhős, vagyis a múlton merengő személy. Az Állami Áruház ban igen nagy szerepet kap Józsika, a tárgyak egykori használója, élvezője, elszenvedője.
Öregem, ez olyan rossz poén volt, minta csak a Hahotá ból olvastad volna... Kockás Igaz, hogy publikált képregényeket a Pajtás, a Füles és a Hahota is, mégis Józsika a gulyáskommunizmus fénypontjának a Kockás képregény magazin 1981-es megjelenését tartotta. Igaz, hogy a Mozaik magyar nyelven is kapható volt, de valahogy mindig NDK-s maradt, Józsikának az ostromgépekről is a német konyhai turmix jutott eszébe. Hiába járt Abrax, Brabax és Califax az ókori Görögországban vagy a Dunántúlon, minden bokorban ott láttunk egy Stasi-ügynököt. Poós zoltán állami áruházi. Na jó, nem, mert gyerekként fogalmunk sem volt a Stasiról, az NDK-s legények mégsem hozták azt a lazaságot, amit a Marvel-képregények. Igaz, hogy a francia Valliant kiadványok mögött a francia szalonkommunisták álltak, mégis minden ízükben olyanok voltak, mint a New York-i rokonaik, mintha a Rahan-epizódokról szóló kreatív értekezleteken ott ült volna Batman és a Csodálatos Pókember is. A Kockás nagy sztárja Rahan volt, aki még a kor tetoválóit is megihlette.
A könyvecskét forgatva szabadon szörfözhetünk a hetvenes-nyolcvanas évek tárgykultúrájában, nem köti semmiféle történet a kötetlen lapozgatást. Persze nem lenne hiteles a nosztalgiázás, ha a tárgyak nem idéznének fel lépten-nyomon valami személyes emléket, amelyből mégis kirajzolódnak emlékező főhősünk gyermeki énjének, a kis Józsikának mindennapjai. Emlékezni főleg olyan dolgokra jó, amelyekről mindenki tudja, hogy mik azok, sőt saját emlékei is vannak a témával kapcsolatban. Poós Zoltán tárcája - Bárkaonline. Ki ne emlékezne a Sokol rádióra, a Trapper farmerra, a Donald rágóra, vagy a vetkőzőnős tollra? Természetesen mindenki. A különös ebben csak az, hogy ezekre a tárgyakra még az is emlékszik, aki egyébként nem emlékezhetne rájuk, hiszen nem is élt még akkor, amikor a Wartburgba Sokol rádiót applikáló apukák mellett Traubit szürcsölő gyerekek próbálták kitépni egymás kezéből a Moncsicsit. Hiába, a kutyás persely, a felcsatolható, piros görkori, a Fecske cigaretta meg a Limo italpor túlnőtték saját kvalitásaikat. Bár annak idején erre senki nem számított (sőt inkább az ellenkezőjében reménykedett), a 70-es, 80-as évek hétköznapi termékei túlélték saját jelen idejüket.
Hahota A Hahotá k 1980 őszétől boldogították az úttörőket, megmutatva hogy piros nyakkendősnek lenni menő, mert a kis pajtásoknak tök klassz a humora, és az őrsi óra is csupa móka és kacagás - főleg ha a Hahotá ból olvasunk fel vicceket. A Hahota sikerre volt ítélve. Hívogatóan színes címlap. Elfért a zsebben. Vetésforgóban jöttek a viccek, a rejtvények és a képregények. Kizárólagos célja a szórakoztatás volt, ami az ún. ifjúsági sajtó kategóriájában meglepő, hiszen még a rock and rollal kibélelt Ifjúsági Magazin t is ideológiai fegyverként használta a rendszer. Könyv: Poós Zoltán: Állami Áruház - Egy letűnt kor kultikus tárgyai. Előképe az úttörő zsebkönyvek voltak, illetve a Pif magazinok hasonló zsánerű kiadványai. Pif kutyus a francia kommunisták kabalaállatkája volt, ha tíz percig pislogva néztük, Leninné változott. A Hahotá k nem tűntek el a rendszerváltással, túlélték az 1990-es fordulatot, 1992-ben Hahota Évkönyv jelent meg az ismert logóval és arculati jegyekkel. Elsősorban a 10-14 éves korosztályt vették célba, de a gimisek ugyanolyan lelkesen forgatták, mert alkalomadtán egy-egy jó viccet is beszerkesztettek a könyvecskébe, ugyanakkor nem véletlen, hogy Józsika többször nyögött fel a nagyszünetben.