A tizedik Szent László Napok programja a honlapon böngészhető. Fotó: Szent László Napok
Nagyváradon hétfő este hivatalosan is megnyitották a hét végéig tartó Szent László Napok kulturális fesztivált, melyet tizedik alkalommal szervez meg a helyi Szent László Egyesület a partnereivel együtt. A Szigligeti Színházban tartott nyitógála előtt mondott köszöntésében Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy vélte: Szent László alakja, jelleme áthatja a magyarság múltját és jelenét, és azt az összetartozást jelképezi, amelyért a magyar kormány is cselekszik tizenkét éve. A legendákban megjelenő lovagkirály szerinte a keresztény értékeket és a nemzeti érdeket testesíti meg. A miniszterelnököt idézve jelentette ki, hogy ma is a nemzeti érdek képviselete az egyik legfontosabb összetevő a siker receptjében. A szülőföldön való megmaradás elősegítését pedig az egyik legfontosabb nemzeti érdeknek nevezte. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédében arra figyelmeztetett, hogy míg Szent László a kunokkal küzdött, ma más külső és belső ellenségekkel szemben van szükség Erdély védőszentjének és patrónusának az oltalmára.
De mi történik, ha nem a megszokott módon találkozunk velük? Figyeljünk csak egy kicsit: zene, mese, történet kerekedik belőlük. 13. 00 A & O Kodák Anna és Zsilák Olivér a Fővárosi Nagycirkusz artista művészeinek produkciója 13. 15 Kispárna Mesezenekar koncertje Koncertjeik alatt zenét, színházat és drámapedagógiát ötvözve kalandoznak a mesék világában. A színház színes eszköztárával életre keltett történéseket, az érzések tarkaságát dalokká formálják, a drámapedagógia eszközével pedig segítik a gyerekeket élményeik feldolgozásában. 14. 00 Naninski és Figaró Akrobatikus táncos-komikus gyerekcentrikus előadás, sok humorral fűszerezve. A klasszikus cirkuszművészetet idéző műsor interaktív, kitűnő hangulatot teremt gyerekek és felnőttek számára egyaránt. 15. 00 A & O 15. 10 Tutta Forza koncert 16. 00 Léko Stefánia és zenekara 17. 00 Csemer Boggie koncert 19. 00 TAO zenekar 20. 30 Magashegyi Underground 2022. június 26., vasárnap 9. 30 Szent László szobor koszorúzása 10. 00 Ünnepi szentmise Közreműködik a Schola Liturgica kórus Benedek András vezetésével.
A csend napja – K. Dudás Mária verse Nagyszombaton a Szentsír előtt emlékezek, a csend napján Üdvözítőnkről elmélkedek, elmúlásra és feltámadásra gondolok – hétköznapi gondot most magam mögött hagyok. "Elmentek a harangok", az orgona sem szól. Jézus szent testét már levették az oltárról. Tegnap végigjárta keresztútját szenvedve, most sziklasírjában pihen halálos csendben. Értünk, bűnösökért vállalta a Golgotát, hogy sokakért kiengesztelje az Ég Urát. Pilátus házától cipelte a keresztet, Kálvárián hagyta el a földi életet. Mindjárt kezdődik a Vigília-szentmise, zeng majd exsultet, ujjong angyalok serege, hívek sokasága dalolhat alleluját, öröménekkel köszönti feltámadt Urát.
Küldjön nekünk Ön is híreket! Történt olyan esemény vagy hír a térségében ami nincs fent a Marcali Portálon, esetleg hallott, látott, fényképezett, valami érdekeset és Ön szerint fent lenne a helye hírportálon? Küldje el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre! Megjelenés: Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a részére elküldött híreket - a tartalom csorbítása nélkül - a megjelentethetőség érdekében módosítsa, szerkessze. A megjelenésre vonatkozóan garanciát nem vállalunk - azaz nem mindegyik, részünkre elküldött hír jelenik meg szükségszerűen a
Főzőverseny, koncertek, gyermek- és hagyományőrző programok Somogyvár legnagyobb kulturális programsorozatának második napján.
A bolygó zsidó (vagy más néven az örök zsidó) legendája egy középkori eredetű történet egy zsidóról, aki az újszövetségi történetben ugyan nem szerepel, de akit a Szentíráson kívüli legenda szerint Jézus a Golgotára menet megátkozott, hogy életben maradjon az utolsó ítéletig, így kénytelen vándorolni a világban. [1] A középkori európaiak elsőként 1602 -ben, egy német nyelven nyomtatott brosúrában olvashattak a 17. századtól kizárólag Ahasvérusnak nevezett [2] vándorló zsidó nyughatatlan alakjáról. [3] A zsidó személyére és a cselekményre vonatkozóan sok verzió létezik. Többször és több helyen felismerni vélték a századok során a legenda szereplőjét. A bolygó zsidó nevei [ szerkesztés] A bolygó zsidót sok néven nevezték. Kartaphilosz (= nagyon szeretett), József, Cartaphilus József, Butadeus (= istenverő), Laquedem Izsák. Az arabok is ismerték Szamirir vagy Zerib néven. Ráhel, az örök zsidó anya – Zsido.com. Zerib Illés próféta fia, akinek Jézus hosszabbította meg az életét. Az arab legendáriumban a személy keveredik azzal, akit Mózes panaszolt be Allahnál az Aranyborjú készítésekor, és aki ezért szintén sanyarú örök életre ítéltetett.
A Duna TV Az utódok reménysége című adásában Darvas István főrabbi beszélt Jeruzsálem vallási és szakrális jelentőségéről, szimbolikus jelentéseiről, valamint az eljövendő mennyei Jeruzsálem gondolatáról, de a zsidó kegytárgyakon keresztül Toronyi Zsuzsanna, a Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója bemutatja a szétszóratásban élő zsidóság Jeruzsálem ábrázolásait is és azt is, hogyan hatott a város a művészetek és a filozófia területére. Számos olyan esemény történt az elmúlt kétezer évben, amikor már nem direkt kapcsolatunk volt az örökkévalóval, hanem a történelemnek a fordulataiból lehetett következtetni az isteni jelenlétre. Az újkori bölcseink úgy tekintenek arra az eseményre, hogy Jeruzsálemet sikerült visszafoglalni, hogy ez az isteni akaratnak egy megnyilvánulása, és, hogy a sehina, az isteni jelenlét nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy ez létrejöjjön – mondta Darvas István, rabbi. Az örök zsidó elemzés. A rabbi elmondta, hogy a Jeruzsálem elnevezéssel először Józsué könyvében találkozunk, és aztán akkor sűrűsödik a város nevének említése, amikor Dávid király ezt a szent várost teszi meg az ország fővárosának.
A bolognai krónika még csak a Jézus ellen vétőről beszél, a két angol krónika viszont a halhatatlanról, a nagyon szeretett Kartaphiloszról. E két elem keveredése hozta létre a bolygó zsidó legendáját, de ehhez kellettek még a későbbi irodalmi művek is. A Butadeus név csak 1300 körül tűnik fel. Ahasverus középkori ábrázolása A 16. században Németországban kezdett terjedni a bolygó zsidó története. Ekkor nevezték el Ahasvérusnak, és ekkor kezdték úgy gondolni, hogy a bolygó zsidó nem is pihenhet, mindig vándorolnia kell. Index - Vélemény - Megszabadulhat-e az antiszemitizmustól a magyar jobboldal?. 1542 -ben Paul von Eitzen püspök német teológus egy hamburgi templomban látta, [6] legalábbis egy "Chrysostomus Dudulaeus Westphalus" álnevű, de egyébként ismeretlen szerző szerint, aki Eitzen 1598 -as halála után ( 1602 -ben) röpítette világgá a hírt – "Rövid híradás egy Ahasverus nevű zsidóról, etc". Ez a mű egymagában többet tett hozzá a legendához, mint a többiek összesen, és Ahasverus "személyes beszámolóján" alapulva egészen részletesen leírja az eseményeket. Dudulaeus ezek után hozzátette, hogy 1575 -ben Madridban, 1599 karácsonyán Strasbourgban, 1601 -ben Lübeckben, később Krakkóban és Moszkvában is látták.
Erdő megjegyezte neki: a II. vatikáni zsinat óta az egyház megengedi híveinek, hogy böjti időn kívül a hústilalmat imádsággal vagy más jó cselekedettel helyettesítsék. Ő azonban ragaszkodott a régi formához. Ennek okát is elmesélte a bíborosnak: 16 éves volt, amikor 1944-ben édesanyjával együtt elvitték Auschwitzba, pedig akkor már katolikusok voltak. Édesanyja ott halt meg a birkenaui lágerban, ő viszont túlélte. Az örök zsidó film. Felidézte: amikor közeledtek a szovjetek, a németek kiürítették a tábort, de indulás előtt kinyitották a raktárakat, és gulyást főztek a sok kiéhezett embernek. Aznap éppen péntek volt, és akkor a fiatal lány azt mondta magában: "ha a Mindenható eddig megmentette az életemet, annyival csak tartozom neki, hogy ma nem fogok húst enni". A többiek, akik a hosszú éhezés után ettek a zsíros ételből, majdnem mind meghaltak. Ezért tartotta meg a lány hálából, haláláig jó katolikusként, a pénteki hústilalmat - tette hozzá Erdő Péter. Frölich Róbert kiemelte: Isten az embert saját képmására teremtette, így amikor egymásra nézünk, Isten képmását kell látnunk.
Persze ettől még simán lehetne, hogy a zsidóknak tényleg nagyobb az orruk. De nem az. Megmérték. A 20. század elején Maurice Fishberg antropológus 4000 zsidó orrát mérte meg mérőkörzővel New Yorkban, és nem talált különbséget a zsidók orrának mérete, illetve méreteloszlása, illetve az átlag New York-i lakosok orrtípusa között. Azóta senki sem ismételte meg Fishberg mérföldkő-jelentőségű vizsgálatát, viszont a populációgenetikai kutatásokból kiderült, hogy valóban vannak olyan gének, amelyek hatással vannak az orr alakjára és méretére. Csak az a baj az ilyen jellegek öröklődésével, hogy rendkívül bonyolult mintázatot követ, rengeteg gén hat rá (egyenként mind csak egy kicsit), a környezeti tényezők szerepe pedig meghatározó. Emiatt a legtöbb, genetikailag meghatározott populációs különbséget könnyűszerrel elmossák azok a tényezők, amelyek nem örökletesek, hanem a lakhelyhez, vagyoni helyzethez, egészségi állapothoz és hasonlókhoz köthetők. A bolygó zsidó – Wikipédia. Jézus Pilátus előtt (Egbert kódex, 985 körül). A képen szerepel néhány zsidó, de nincs különösen nagy orruk Fotó: Trier Stadbibliotek Bizonyos adatok szerint az európai embereknek a hidegebb klíma miatt van keskenyebb orruk a trópusi területeken élőknél, akiknél nagyobb a széles orr aránya.
Egyszer csak egy arab férfi lépett oda hozzá, és a kezébe adott egyet a különleges kulcsok közül. Ez az értékes tárgy azóta is Slomó Goren családjának tulajdonában van. 1948-ban jordán megszállás alá került a terület, és zsidókat nem engedtek oda imádkozni. Ebben az időszakban történt, hogy arab temetőt létesítettek a sír körül, és Betlehem növekedése miatt az addig magányosan álló sír hirtelen a város határain belülre került. Arany jános az örök zsidó elemzés. A hatnapos háború (1967) győzelme után, három évtizeden át látogathatták Ráhel gyermekei a sírt, mely Jeruzsálemhez igen közel fekszik. Az első intifáda erőszakhulláma után az arabok lakta Betlehem a Palesztin Autonómia fennhatósága alá került, bár maga a sír továbbra is izraeli kézen maradt. Ezzel kapcsolatban azt mesélik, hogy a néhai miniszterelnök, Jicchák Rabin – akinek halálozási évfordulója csupán egy nappal követi Ráhel ősanyánk halálának évfordulóját – a sírt is palesztin fennhatóság alá akarta helyezni. A Kneszet egyik tagja, Chánán Porat rabbi számos biztonságpolitikai érvet hozott fel e lépés ellen, ám ez nem indította meg Rabint.