A pajzsmirigy alulműködés kezelése természetesen, jód pótlásával 2016-07-29 Pajzsmirigyproblémákkal nagyon sokan küzdenek, de a megoldások terén kevesen ismerik a lehetőségeket. A pajzsmirigy alulműködés kezelése természetesen is végbemehet, amennyiben még időben orvoshoz fordul, hogy megállapítsa, valóban ezzel küzd-e. A fáradékonyság, rossz koncentráció, hangulatingadozás vagy a letörtség a stressznek és fárasztó hétköznapoknak is tulajdonítható, azonban számos esetben a pajzsmirigyproblémák állnak a panaszok mögött. Nagyon nehéz úgy jól teljesíteni a munkahelyen, hogy közben fejfájás, migrén, menstruációs fájdalmak és egyéb kellemetlenségek nehezítik meg a napot. Nem meglepő, hogy sok embernél depresszió is kialakul emiatt. Gyakori eset, hogy a panaszokat addig nem akarják kezelni, amíg nagyon komoly mértékben keserítik meg a mindennapokat. Nos, semmi nem múlik el magától, így hát a pajzsmirigy alulműködés kezelése természetesen is egy olyan dolog, amiért tenni kell. A WTN termékek természetes kiegészítőket tartalmaznak, így hát remek hatással vannak a fent említett problémákra.
Tornázz velünk számítógép segítségével. Akár minden nap végezhető kismedencei Női Egészségtorna. Forrás: Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek a mióma panaszok csökkentésében II. rész /szelén
Nyomtatás Laktóz-intolerancia esetén, amikor a laktózérzékeny beteg kerüli a tejtermékek fogyasztását, hasonlóan a kalcium pótlás hoz, oda kell figyelnie arra is, hogy szervezete elegendő D-Vitaminhoz jusson. Miért fontos a D-vitamin pótlás? Már jó néhány éve folynak kutatások a D vitamin irányába. Elsőként is a vitamin elnevezés nem korrekt, mert inkább úgy nevezet hormonszerű anyag ról van szó, de az elnevezésekor, még a vitaminok körébe sorolták, ezért az elnevezés. A tejtermékek többek között a legjobb D – vitamin források, így ha azt nem vagy csak korlátozottan fogyaszthatja, súlyosbítja a D vitamin hiányt, amely ma már szinte mindenkire érvényes. Mire jó a D-vitamin? kiemelten vesz részt az egészséges sejtfejlődésben, így nagyon fontos a kisgyermekeknél, nekik kötelező is a napi D vitamin cseppek adása, orvosi előírással hiánya hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek-, csontritkulás-, az immunrendszer legyengülés-, cukorbetegség kialakulásához elégtelen mennyisége a szervezetünkben sajnos a rákos megbetegedések, valamit egyes vérképzőszervi betegség kockázatát is növelheti Milyen természetes D-vitamin-források vannak?
Egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, hogy szenvedünk-e D-vitamin hiányban. Ha igen, érdemes lesz tenni ellene, már csak azért is, hogy elkerüljünk egy progresszív betegséget, a demenciát. Már a Covid-járvány kapcsán is sokat lehetett hallani a D-vitamin immunerősítő szerepéről, egy új kutatás viszont egy újabb oldalról világítja meg, mennyire fontos anyagról van szó. A Dél-Ausztrál Egyetem szakembereinek új genetikai kutatása ugyanis közvetlen kapcsolatot talált a demencia (időskori elbutulás) és a D-vitamin hiány között. A szakemberek az Egyesült Királyság Biobank 294 514 résztvevőjének adatait elemezték, és az alacsony D-vitamin szint (25 nmol/l) hatását, valamint a demencia és a stroke kockázatát vizsgálták. Megállapították, hogy az alacsony D-vitamin szint alacsonyabb agytérfogattal, valamint a demencia és a stroke fokozott kockázatával járt együtt, és a genetikai elemzések a D-vitamin-hiány és a demencia ok-okozati hatását is alátámasztották. A kutatók úgy vélik, hogy egyes populációkban a demenciás esetek akár 17 százaléka is megelőzhető volna, ha az emberek D-vitamin szintje a normál szinten (50 nmol/l) lenne.
Új orvostudományi ajánlást adtak ki a D-vitamin szedésére A D-vitaminról - főleg a járványhelyzetben - és annak fontosságáról rengeteget hallhattunk az elmúlt években, de az már kevésbé ismert tény, hogy milyen fontos része a csontképződésnek ez a hormon: a kalcium mellett a csontritkulás (oszteoporózis) bázisterápiájának tekinthető. Nyáron a napfény segít abban, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk, de ezek a raktárak - megfelelő pótlás nélkül - rendszerint télen kiürülnek. "A D-vitamin egy úgynevezett hormon-prekurzor, amelynek széles körben elterjedt hatásait, többek között az agy egészségére gyakoroltat is egyre inkább ismerik, de mostanáig nagyon nehéz volt megvizsgálni, mi történne, ha meg tudnánk akadályozni a D-vitamin-hiányt" – írja Elina Hyppönen professzor, az Ausztrál Precíziós Egészségügyi Központ vezető kutatója és igazgatója az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban. Tanulmányuk az első, amely a nagyon alacsony D-vitamin-szintnek a demencia és a stroke kockázatára gyakorolt hatását vizsgálta robusztus genetikai elemzések segítségével, nagy populáció körében.
A vérben mért szint fontosabb Tudni kell azonban, emeli ki a Harvard Egyetem összefoglalója, hogy valójában a D-vitaminnak a vérben mért szintje a döntő, és ez sokkal fontosabb, mint az, hogy mekkora mértékű a vitaminpótlás. Itt azonban újabb ellentmondó ajánlásokhoz érkezünk. Míg az IOM-jelentés a vérben mért 20 ng/ml-es szintet megfelelőnek tartja a csontok egészségének fenntartásához, a hormonrendszer szakorvosai, az amerikai endokrinológusok jóval magasabb, 30-50 ng/ml-es értéket minősítenek elégségesnek. A legtöbb egészséges felnőttnek szerencsére nincs szüksége arra, hogy a D-vitamin szintjét vérteszttel ellenőriztesse. Érdemes azonban kérniük ezt a vizsgálatot azoknak, akik zsírfelszívódási zavarral küzdenek vagy görcsgátló (antikonvulzív, pl. epilepsziás roham kialakulását visszaszorító) gyógyszereket kapnak. Ugyancsak ide sorolandók a glükokortikoidokat (szteroidokat) és más olyan gyógyszereket szedők, amelyek befolyásolják a D-vitamin aktivitását a szervezetben. (Angolból fordította: K. G. ) Ha szeretne még olvasni a D-vitaminról, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is: Mi az oka a járványos D-vitamin-hiánynak?
A javasolt napi D-vitamin dózis téli időszakban: Csecsemők: 400-1000 NE 1-6 évesek: 600-1000 NE 6 év felett: 600-1000 NE Serdülők: 800-1000 NE Felnőttek: 1500-2000 NE Túlsúlyosak: 3000-4000 NE Várandósok: 1500-2000 NE A 2016-ban elfogadott orvosi konszenzus alapján, téli időszakban. 2 A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium), és bizonyos gyógyszerek fogyasztása, illetve a dohányzás, alkoholfogyasztás növelik a D-vitamin szükségletét. Milyen ételekben találhatjuk meg? édesvízi és tengeri zsíros halak (lazac, tonhal, tőkehalmáj) máj és a belsőségek vargányagomba tej, tojássárgája Fontos tudnunk, hogy étkezéssel viszonylag kis adagban juttathatunk be a szervezetünkbe megfelelő mennyiségű D-vitamint. A növények és bizonyos állati zsiradékok, provitamin formájában tartalmazzák a D-vitamint, amely csak UV sugárzás (napfény) hatására alakul át D-vitaminná. Mire figyeljünk a téli időszakban? télen szervezetünk számára pótolnunk kell a D-vitamint táplálkozásunkban növeljük a zsíros halak fogyasztását a nemzetközi ajánlások alapján megállapított napi mennyiséget szedjünk szájon át!
Idősebbeknek több kell Mint ismeretes, D-vitamin szükséges a kalcium felszívódásához, így jelenléte hozzájárul a csontok és a fogak egészségéhez. Az amerikai és a kanadai kormány, valamint az egészségügyi szakemberek sürgetésére az Institute of Medicine (IOM, jelenlegi nevén Health and Medicine Division) illetékesei 2011-ben felemelték a D-vitamin-bevitel javasolt mennyiségét. Jelenleg az ajánlott napi adag (RDA) 70 éves kor alatt 600 NE (nemzetközi egység vagy angol rövidítéssel IU), 70 évesnél idősebbek számára pedig 800 NE. Ugyancsak felemelték a bevitel biztonságosnak tekintett felső határát, és ez most a legtöbb korcsoportban napi 2000-4000 NE között van. Az IOM jelentése szerint kizárólag a csontrendszer védelmét illetően sikerült egyértelműen igazolni a D-vitamin-bevitel szükségességét, más tekintetben viszont az eddigi vizsgálatok nem feltétlenül bizonyították a D-vitamin jótékony hatását. (Tegyük hozzá, hogy az utóbbi években számos újabb kutatás jutott arra a következtetésre, hogy szükséges a D-vitamin-pótlás más betegségek megelőzése, elsősorban az immunrendszer működésének támogatása céljából – a ford. )