Egy sikeres időszak van a hátam mögött, úgy érzem sokat fejlődtem, de büszke vagyok a csapatra is, mert közösen értük el a jó eredményeket - mondta Tóth Fruzsina játékos. Tóth Fruzsina most érettségizik, ami miatt a röplabda mellett a tanulásra is koncentrálnia kellett. Ráadásul egy siker most nagy lendületet adhatna a folytatásra, ami nem ígérkezik könnyűnek. A jövő héten a Haladás érkezik, majd az MTK, a Jászberény, március végén pedig a Vasas és a Kaposvár lesz az ellenfél. Bő egy hónap alatt hat bajnokit játszik a Nyíregyháza. Nyíregyháza női röplabda játékosok klubja. A Fatum-Békéscsaba mérkőzés szombaton 18 órakor kezdődik a Continental Arénában. D. L., FRISSÍTVE! – Nyári átigazolási körkép a női röplabda NB I-ben | MRSZ Nyíregyháza női röplabda játékosok magyarul Jobb oldali fájdalom hátul
A második szett végjátékában Aliz két jó szervával megmentett minket a játszmavesztéstől, de nem lehet ilyen dekoncentráltan röplabdázni. Mentálisan és fizikálisan is fáradtak vagyunk, többen is betegséggel küzdenek vagy küzdöttek, ez látszik is rajtunk, de ezen felül kell tudni emelkedni. Nyíregyháza Női Röplabda Játékosok - Változó Keret - A Fatum Nyíregyháza Vezetése Folyamatosan Tárgyal Játékosokkal - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. Bízom benne, hogy csütörtökön le tudjuk zárni a párharcot. Az egyik csapat harmadik győzelméig tartó párharc állása: 2–0, a Vasas javára.
A Fatum Nyíregyháza nyerte a női röplabda Extraliga 2020/21-es idényét, miután döntőbeli ellenfele, a Swietelsky-Békéscsabai RSE koronavírus-fertőzés miatt a finálé második és harmadik mérkőzésére sem tud kiállni. A békéscsabaiak már a hétfőre kiírt első találkozóra sem tudtak elutazni, csütörtökön pedig bejelentették, a korábbi három eset után újabb öt játékosukról derült ki, hogy fertőzött. "Tekintettel arra, hogy az érintett játékosok közül ketten is voltak közösségben az elmúlt 48 órában, így minden további játékosunk érintkezhetett fertőzött személlyel. Ebből kifolyólag a Békéscsabai Röplabda Sport Kft. Nyíregyháza női röplabda játékosok száma. vezetése csütörtöktől a felnőttcsapat edzéseit azonnali hatállyal felfüggesztette" – áll a BRSE pénteken megjelent közleményében. A Békés megyei klub jelezte a magyar szövetség (MRSZ) versenybizottságának, hogy a döntő második találkozóját nem tudja megrendezni, valamint a keddi harmadik mérkőzésre sem áll módjában elutazni. "A járványügyi szabályok betartása, az emberi egészség védelme, azaz csapatunk, valamint az ellenfél sportolóinak és stábtagjainak biztonságának maximális szavatolása vezetett bennünket.
Nagyon örülök, hogy sikerült megnyernünk a találkozót és csütörtökön hazai pályán szeretnénk lezárni a párharcot. Az egyik csapat harmadik győzelméig tartó párharc állása: 2–0, a Szent Benedek RA javára. MTK Budapest-Vasas Óbuda 0:3 (–19, –26, –19) Budaörs, Aramis-csarnok, 79 néző. V: Halász E., Szarka. MTK: Tatár 8, Tettamanti 5, Boskó 1, Giommarini 4, Kilyénfalvi 15, Windisch 14. Csere: Szalai A., Weidemann (liberók), Borsos. Vezetőedző: Leiszt Máté. VASAS: Bojko 13, Papp 5, Bannister 17, Zernovic 10, Kalicanin 6, Fábián 2. Csere: Bamba (liberó), Király-Tálas, Vezsenyi, Kump 1. Vezetőedző: Jannisz Atanaszopulosz. Nyíregyháza női röplabda játékosok tippjeivel. Edzői értékelés Leiszt Máté: – Amikor megcsináltuk azokat a dolgokat, amiket az előző mérkőzés értékelésén megbeszéltünk, akkor nagyon szép röplabdát játszottunk, viszont a fejünket többször elveszítettük, így jöttek a ki nem kényszerített hibák. Becsülettel küzdöttünk, a hibák ellenére is látszott a játékunkon az előrelépés, készülünk a harmadik találkozóra. Jannisz Atanaszopulosz: – Egyáltalán nem vagyok elégedett a ma látottakkal, egy, a bajnoki címről álmodó csapat nem engedhet magának olyan hullámvölgyeket, mint amikbe ma kerültünk többször is.
Nyilatkoztak továbbá arról is, hogy egymással szemben igényük vagy követelésük nincs, a munkaviszonnyal, illetve annak megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz nem fordulnak. A nagyjából 30 perc hosszúságú tárgyalás nyugodt hangvételben zajlott, az aláírás után az ügyvezető utalta a felperes járandóságait és átadta az igazolásait. A felperes még aznap délután a jogi képviselője útján felszólította az alperest a 30 nap felmentési időre járó átlagkereset és 9 havi átlagbér megfizetésére, ezt azonban az alperes nem teljesítette. Az első- és másodfokú eljárás A felperes szerint a megállapodás elnevezésű okirat valójában nem közös megegyezés, hanem munkáltatói felmondás volt. Annak indoka nem volt valós, sem okszerű, a joglemondó kikötés pedig semmis, mivel a jogorvoslati jogáról érvényesen nem lehet lemondani. Sérelmezte, hogy az alperes nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, valamint – álláspontja szerint – az alperes kényszert, illetve jogellenes fenyegetést alkalmazott, mivel a munkáltatói igazolások átadását ugyanis a megállapodás aláírásától tette függővé.
A munkaviszony bármikor megszüntethető a felek közös megegyezésével. Ilyenkor csak a feleken múlik, mikor, milyen búcsúpénzekkel és egyéb feltételekkel válnak el egymástól. Kártyás Gábor írása. A közös megegyezés csak írásban érvényes, ahogy a munkaviszonyt megszüntető minden más nyilatkozat is. Mivel a közös megegyezés feltételeiről a felek szabadon állapodhatnak meg, ebben az esetben különösen fontos az írásos forma. Ennek hiányában utólag igen nehéz lehet azt bizonyítani, miben is egyeztek meg a felek. Ha a közös megegyezést munkáltató kezdeményezi, a munkavállalónak általában csak akkor áll érdekében elfogadni, ha legalább ugyanazokat a juttatásokat megkapja, mint amelyek a munkáltató felmondása esetén járnának. Itt elsősorban a munkaviszony időtartama alapján járó felmentési időre eső távolléti díjjal és végkielégítéssel kell számolni. Ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, akkor az abban meghatározott járandóságokat kell alapul venni. A juttatások meghatározására azért érdemes odafigyelni, mert ebben is teljes szabadságot élveznek a felek, azaz a munkáltatói felmondásnál egyébként járó összegnél kevesebb, illetve több is kiköthető.
Sőt, a közös megegyezésre vonatkozó ajánlatban az ajánlati kötöttség is meghatározható, nevezetesen az az időtartam, amíg az ajánlatot el lehet fogadni. Minderre a munkajogi szabályok keretei között van lehetőség. Így nem lehet visszamenőlegesen, tehát a megállapodás megkötését megelőző dátummal megszüntetni a munkaviszonyt. Közös megegyezés esetén ugyanakkor nem jár a munkavállaló részére sem felmondási idő, sem végkielégítés, ezekre ugyanis munkáltatói felmondás esetén jogosult a munkavállaló. Ezért is jut szerephez a felek tárgyalási pozíciója. A felek tárgyalási pozíciója Amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, mert nem tudja a további foglalkoztatást biztosítani, és azt a munkavállaló nem fogadja el, akkor a munkáltató lépéskényszer esetén a felmondás lehetőségével élhet. Fordított logikával ebből az is következik, hogy össze lehet hasonlítani, mi járna a munkavállalónak egy munkáltatói felmondás esetén, és ahhoz képest mi szerepel az ajánlatban a közös megegyezésre vonatkozóan.
Amennyiben a megtámadás nem sikeres, azaz a munkáltató azt nem fogadja el, vagy nem válaszol arra 15 napon belül, munkajogi pert lehet kezdeményezni, melynek határideje szintén 30 nap, mely időtartam a fenti esetek függvényében kezdődik. előnyei és hátrányai vannak a közös megegyezésnek? A közös megegyezés az egyik legkötetlenebb jogviszonyt megszüntető mód, mely esetében kétség kívül kevesebb hibalehetőséggel és problémával számolhatunk. A munkáltató szempontjából előnyt jelent, hogy megtámadása nehezebb általában, mint a munkáltatói felmondás vitatása. Sikertelen megtámadás esetén azonban, amennyiben a munkavállaló munkajogi pert kezdeményez, a bizonyítási teher a munkáltatóra hárul, azaz neki kell bizonyítani a közös megegyezés érvényességét. A közös megegyezés esetében azonban a bírói gyakorlat alapján azt láthatjuk, hogy szigorú feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy az érvénytelenség megállapítható legyen. A bírósági gyakorlatból példaként hozhatjuk az EBH 2007. 1630. számú határozatot, mely szerint nem állapítható meg kényszer alkalmazása, ha a munkavállaló felperes nem vitatja a közös megegyezésre irányuló tárgyalás nyugodt légkörét, valamint azt, hogy a munkáltató elegendő gondolkodási időt biztosított a megállapodás aláírását megelőzően a munkavállalónak.
Ha tehát tudjuk, hogy a munkaviszony tartama alapján mennyi felmondási időre és esetleg végkielégítésre lennénk jogosultak, akkor ehhez mérten érdemes tárgyalni a közös megegyezés feltételeit is. Lehetséges alternatívák Nézzünk egy példát és a lehetséges megoldásokat. Ez esetben abból indulunk ki, hogy a munkaszerződésben nem tértek el a felek az Mt-től sem a felmondási idő, sem a végkielégítés kapcsán. Ha 4 éve állunk munkaviszonyban a munkáltatóval, akkor a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozással történő munkáltatói felmondás esetén (pl. átszervezés, létszámcsökkentés, üzletág megszüntetése stb. ) a felmondási idő 30+5 nap lenne, és 1 havi végkielégítés járna. Ebből kiindulva az egyik lehetséges megállapodás, hogy a munkaviszony megszüntetésre kerül a megállapodás aláírásának napjával és a felmondási időre járó távolléti díj, valamint a végkielégítés egy összegben kifizetésre kerül részünkre. Igen ám, de a munkaviszony megszüntetéséhez egyéb következmények is kapcsolódónak, így például a biztosítási jogviszony is megszűnik.
Az alperes ügyvezető igazgatójának szóbeli közlése a felmondást vetítette előre (azt, hogy az alperes ezt várta, felettesének küldött e-mailben is kifejezésre juttatta). A felettes viszont arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperesnél a közös megegyezés a gyakorlat. Az ügyvezető igazgató a találkozóra a közös megegyezés szándékával és tudatában is készült, ennek megfelelően az összes iratot ezzel a tartalommal készítették elő. A felperes hiába közölte vele, hogy rendes felmondást szeretne, ő erre úgy reagált, hogy nem így készült, a rendelkezésre álló tervezet közös megegyezésre irányul. A felperes az okiratot azért írta alá, mert e nélkül az ügyvezető nem adta volna át a munkáltatói igazolásokat, és csak azok átolvasása után észlelte, hogy felmondási időre járó munkabért az alperes nem fizeteti meg, ezért fordult jogi képviselőhöz és támadta meg a megállapodást. Elbocsátás után. A közös megegyezésnek valóban közösnek kell lennie A törvényszék hangsúlyozta, hogy a közös megegyezés fogalma szerint az a felek írásba foglalt, egybehangzó, befolyásmentes akaratnyilvánítása.
Nagyon fontos, hogy az oknak a felmondás időpontjában fenn kell állnia, vagyis abban az időpontban kell igaznak lennie. Nem lehet jogszerű a felmondás, ha az ok, amire alapul, később valóban fennáll, de a felmondás időpontjában még nem, hiszen az indokolás a közlés időpontjától végleges. Okszerű – vagyis egyértelműen ki kell derülnie, hogy a munkavállaló munkájára a meghatározott okok miatt nincs többé szükség. Az indokolásnak kellően komolynak és meggyőzőnek kell lennie, hiszen egy esetleges későbbi bírósági eljárásban is a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállalót nem tudja és nem is kívánja tovább foglalkoztatni. Forrás: Dr. Szabó Gabriella,