Megkezdi működését az Aranycsapat Emlékév Testület. Idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kezdeményezésére dr. Szabó Tünde, az EMMI sportért felelős államtitkára április 1-jén, Puskás Ferenc születésének 90. évfordulóján hirdette meg az Aranycsapat Emlékévet. A küszöbön álló, az Aranycsapat eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós ünnepi események szervezésére testület kezdi meg működését, az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. A testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, a magyar futballhagyomány és a Puskás ügyek nagykövete, Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor európai ezüstcipős, 70-szeres válogatott labdarúgó, az MLSZ elnökségének tagja, a testület titkára Tóth Balázs volt válogatott labdarúgó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója.
Az Aranycsapat sikereire még jól emlékező kassai futballdrukkerek felelevenítették, hogy klubcsapataik, a Dorog és a Tatabánya révén fellépett Kassán két Aranycsapat-játékos, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, arra pedig a beszélgetés moderátora, Gazdag József író, sportújságíró hívta fel a figyelmet, hogy 73 esztendővel ezelőtt játszott Kassán a Kispest is, amelynek soraiban már ott volt a fiatal Bozsik József és Puskás Ferenc. 1944 nyarán edzőmérkőzésre érkezett az akkor átmenetileg Magyarországhoz tartozó Kassára, a város magyar bajnokságba betagozódó klubjához az NB I-es Kispest FC (a Kispesti AC profi csapata), és láss csodát, az NB III Kárpátaljai csoportját megnyerő, így az NB II-be feljutó hazaiak, a Kassai Vasutas Sport Club – zömében magyar – játékosai győztek 3:2-re. Puskás Ferencre, az Aranycsapat 92 éve született legendás csapatkapitányára, a Bp. Honvéd és a Real Madrid korábbi kiváló csatárára emlékeztek hétfőn sírhelyénél, a Szent István Bazilika altemplomában. Az ünnepség elején Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke emlékeztetett arra, hogy Szabó Tünde sportért felelős államtitkár napra pontosan két évvel ezelőtt hirdette meg az emlékévet.
Főoldal Fekete Lyuk Vajon hány milliárdot költenek el Puskás Öcsi nevében? Hamarosan megkezdi működését az Aranycsapat Emlékév Testület, amely a legendás magyar labdarúgó-válogatott eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós, ünnepi események szervezésére jött létre, írja az MTI. A testület keddi közleménye emlékeztet arra, hogy Szabó Tünde sportért felelős államtitkár április 1-jén, Puskás Ferenc születésének kilencvenedik évfordulóján hirdette meg az Aranycsapa t-e mlékévet, amely az új Puskás Ferenc Stadion 2019-es átadásáig tart. A tervek szerint országszerte, a határon túli magyarlakta településeken, illetve a magyar közösségekben világszerte ünnepségek, kiállítások, filmvetítések, előadások és sportesemények emlékeztetnek majd a világraszóló győzelmekre és a sikerek kulturális, társadalmi hatására. Kezdeményezik emlékérme és bélyeg kiadását, illetve azt, hogy a jövőben emléknap hirdesse az Aranycsapat érdemeit. Az első rendezvényekre a Felvidéken és Erdélyben kerül sor.
Mint már említettük is, ilyen elméletről egyáltalán csak a nem verbális kommunikáció kutatásai nyomán beszélhetünk. Bár a nem verbális megnyilvánulásokról és azok szerepéről a kommunikációban az ókortól kezdve ismeretesek anekdotikus, szépirodalmi és töredékes tudományos leírások, a pszichológiai elméletek nem tudatosították ezek szociális jelentőségét. Legfeljebb az emocionális expresszió vagy a személyiségdiagnosztika keretében mint egyéni jelenségekkel foglalkoztak velük. Az ilyen megnyilvánulások kommunikatív funkciója a mindennapi kommunikációkban nem tudatos, vagy a tudatosságnak csak a peremén van, ezért is késett olyan sokáig inkorporációjuk a pszichológiai elméletekbe. A nem verbális közlési csatornák léte megváltoztatja a pszichológiai emberképet, a biológiai organizmus helyett sokkal inkább a szociális lény tűnik elő, amely az emberi környezettel igen sokrétű kapcsolatban van, és az összekötő szálak egy része szükségszerű, akaratlagosan nem is vágható el. Kommunikáció | Sulinet Tudásbázis. E nem verbális kommunikáció csatornái és szabályszerűségei aláhúzták az interakciók szerepét a személyiség fejlődésében.
Ez kultúránként igen jelentős eltérést mutat, és a kulturális eltérések ismeretének hiánya konfliktushelyzeteket teremt. Máshogy juttatják kifejezésre örömüket és bánatukat, lelkesedésüket, csalódottságukat és megbántottságukat az egyes szubkultúrákhoz tartozók. Elég csak a "sírva vígad a magyar" mondásra gondolni, vagy a roma kisebbség gyászolási szokásaira. A partnerrel, a beszéd tárgyával, a szituációval kapcsolatos hozzáállást, az attitűdöt, vagy annak változását is számos jel közvetíti. Árulkodik az érdeklődés csökkenéséről a szemkontaktus hiánya, a hanghordozás, a beszédtempó stb. Az attitűdök dekódolásában hangsúlyozottabb szerepet kapnak a nem verbális jelzések. "Hiszem, ha látom! " szólás is ennek igazolása. A kommunikációs folyamat résztvevõi igyekeznek irányítani a folyamatot, hogy ez nem mindig sikerül, jelzik a magánéleti és a közéleti viták. Szemléletes példái a televíziós kerekasztal-beszélgetések, ahol a meghívottak dominanciára törekszenek, és egymás szavába vágva megfeledkeznek arról, hogy az egész beszélgetés a nézők informálása miatt jött létre, nem a vita kedvéért.
kacsintással jelezhető a befogadónak a verbális üzenet valótlansága. 6. Ellenőrizheti, és kiegészítheti a verbális üzenetet, például a testhelyzettel, orientációval jelezhető az érdeklődés, vagy annak a hiánya a beszélgető partnerrel.