Ma már epidemiológiai klinikai és csontvizsgálatok azt mutatják, hogy a mechanikai tényezők (testmozgás) is jelentős szerepet játszanak a csontok egészségében. Idős betegek esetében a képzés fontos szempontja az egyensúlyérzetük erősítése az esések megelőzése érdekében. Egy ausztrál randomizált vizsgálatban 1 090 fő 70-84 éves idős személy vett részt, akik saját otthonukban éltek. Az alkalmazott beavatkozások alapján három csoportot alakítottak ki. a) a csoportokban végzett fizikai edzés; b) szakemberek otthoni látogata, az otthoni esések megelőzése céljából; (c) a látás optimalizálása. A vizsgálatok érdekében nyolc csoportot alakítottak ki, aszerint, hogy hány alkalommal végeztek beavatkozást a csoportok tagjain a vizsgálati időszak alatt. A fizikai edzés rugalmas gyakorlatokból, a lábak erősítő edzéséből és egyensúly gyakorlatokból állt. Néhány szó a csontritkulásról - Morik Dorottya | életMoDo. A megfigyelések szerint az egyensúlyérzék jelentősen javult az edzést végzők csoportjában. A rendszeres fizikai edzés 0, 82-re csökkentette az esés kockázatát, míg az összes beavatkozás végrehajtásakor a kockázat csökkenése 0, 67 volt.
A csontritkulás a kor előrehaladtával egyre inkább fenyeget bennünket. Azonban nem törvényszerű, hogy be is következik. Tudatosan összeállított étrenddel megőrizhetjük csontozatunk épségét és megelőzhetjük a csontritkulás kialakulását. Cikkünkben megmutatjuk, mire figyelj oda annak érdekében, hogy a csontjaid elérjék a lehető legegészségesebb állapotukat és úgy is maradjanak. Mi a legjobb csontritkulás ellen g. Mi is a csontritkulás? A csontritkulás (vagy más néven osteoporosis) a csont tömegének és mésztartalmának csökkenése nyomán kialakult kórállapot, amely a csontok fokozott törékenységével, illetve a csonttörések kockázatának növekedésével jár együtt. A csontszövet egész életünk során aktívan változik, folyamatosan megújul. A csontok lebontása, felépítése és újjáépítése állandó. Gyermekkorban inkább az építő folyamatok jellemzőek, lebontás szinte egyáltalán nincs. Nagyjából 25-30 éves korunkra elérjük az úgynevezett csúcs-csonttömeget – ekkor rendelkezünk a legnagyobb tömegű csontozattal –, majd átvált a rendszer, és inkább a lebontó folyamatok kezdenek el dominálni.
Ez a betegség sajnálatos mellékhatása az öregedésnek, de nem feltétlenül kell ennek bekövetkeznie. Némi tudatossággal megelőzhető az életminőség romlása. Soha nem késő átvenni az irányítást a saját életminősége és egészsége felett. Így a szervezet annyit állít elő, amennyire szüksége van. A csontritkulás megelőzéséhez napi 25-50 mg D-vitamin fogyasztása ajánlott. A B6-vitamin, melynek ideális forrása a teljes kiőrlésű liszt, szintén szükséges az egészséges csont- és porcállomány megőrzéséhez, a törések gyors gyógyulásához. 3. Testsúly A fogyókúránál, az optimális testsúly-érték meghatározásánál és a megfelelő diéta beállításánál kiemeltem fontos a csontritkulás rizikófaktorait figyelembe venni. A napi 1250-1500 kalóriás fogyókúrás étrend nél már külön figyelmet kell fordítani a megfelelő kalciumellátás biztosítására. Csontritkulás és izomgörcsök ellen is fontosak: ha nem iszol tejet, ezekre a tápanyagokra különösen figyelj - Egészség | Femina. A fogyókúrák idején különösen fontos a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, amely egyrészt csökkenti az éhségérzetet, másrészt a megfelelően kiválasztott ásványvizekkel kiegyensúlyozott ásványanyag-ellátás hoz segíti a szervezetet.
Elizabeth Wurtzel önéletrajza a depresszióról, amiből kiderül, hogy a depresszió közel sem hóbort, hanem egy súlyos betegség, ami nem válogat. Szó esik persze a családi traumákról, amik felerősíthetik ezt a betegséget, a kapcsolatokról, akik kérdőn állnak előtte és nem tudnak segíteni, a társadalomról, ahol az orvos a "vizsgálat" harmadik percében írja fel a gyógyszert, ami egy életen át egész generációkat taszít súlyos függőségbe. A jelen helyeztre mégis ez a gondolat rímel leginkább: "Középút. Nem becsüljük kellőképpen ezt a fogalmat. Számomra pedig nagy nap volt, valósággal diadalittas pilanat, amikor rájöttem, hogy középút is létezik. Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország - Fiatalon és depressziósan Amerikában - Könyv. Micsoda szabadság abban a spektrális tartományban élni, amelyet a letöbb ember lenéz. Társadalmunkban dicstelen dolog közbül lenni, mert az rokon a középszerűséggel, a közepességgel, az valami olyasmi, ami se nem jó, sem nem rossz, ami elmegy, megjárja, nem valami nagy szám. Sokan szükségét érzik, hogy olyan extrém sportokat űzzenek, mint a gumikötélugrás, vagy valamely harmadik világbeli országban töltik a szabadságukat, ahol hemzsegnek a skorpiók meg a katonai diktátorok.
Elizabeth Wurtzel Született Elizabeth Lee Wurtzel 1967. július 31. [1] [2] [3] New York, New York, Amerikai Egyesült Államok Elhunyt 2020. január 7. (52 évesen) [4] [5] New York, New York, Amerikai Egyesült Államok Állampolgársága amerikai Foglalkozása író jogász önéletrajzíró újságíró Iskolái Harvard Egyetem (licenciátus) Yale Law School (jogászdoktor) Harvard Főiskola Ramaz School Halál oka emlőrák IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Elizabeth Wurtzel témájú médiaállományokat. Elizabeth Lee Wurtzel ( New York, 1967. július 31. – New York, 2020. január 7. ) amerikai író, újságíró. Életútja [ szerkesztés] New Yorkban született egy zsidó családba. Elhunyt Elizabeth Wurtzel - Infostart.hu. Szülei kisgyerek korában elváltak. 10-12 éves kora óta szenvedett depresszióban. A Havard Egyetemre járt és közben a The Harvard Crimson és a The Dallas Morning News számára írt cikkeket. 1986-ban elnyerte a Rolling Stone magazin egyetemi újságíró díját (College Journalism Award) a The Harvars Crimsonban megjelent Lou Reed cikkéért. 1988-ban elbocsátották a The Dallas Morning News-ből plágiumvád miatt.
(10 idézet) Európa Könyvkiadó Elizabeth Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta ezt a könyvet depressziójának történetéről, s ma már Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a "depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegetik. Wurtzel szerint Plath és Styron könyve túlságosan udvarias, bocsánatkérő volt; ő egy "rock-and-roll könyvet" akart írni: vadul, teljesen kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, szenvedéseiről, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. A "regény" végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír - a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is "meggyógyították", de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert).
Olyannak látjuk őket, amilyenek mi vagyunk. Egyedül én ismertem az élet igazságát, csak én tudtam, hogy az élet egy lefelé haladó spirál, és akár tudomásul vesszük, akár nem, előbb-utóbb mind meghalunk. 375. oldal Én egy elvetélt művész vagyok, aki tele van hóbortos ötletekkel és fellengzős igényekkel, és talán a boldogság képességével is, de nincs meghatározott eszköze mindennek a kifejezésére. 304. oldal A boldogság szüntelen küzdelem, és alighanem folyton-folyvást küzdenem kell majd érte, amíg csak élek. Kérdés, hogy egyáltalán megéri-e. 7. oldal A honvágy számomra megszokott lelkiállapot. Mindig hiányérzetem van, mindig vágyom valaki vagy valami után, mindig szeretnék visszatérni valami képzeletbeli helyre. Az életem egy nagy vágyakozás. Egy nap majd hirtelen eltűnök, de fanyar emlékeztetőül ott marad utánam a mosolyom mesterkélt melege, a szám sarkának hazug kunkora, amit bohócokon, reménytelenül szomorú embereken meg a Disney-filmek gazfickóin lehet látni. Én vagyok az a lány a bulikról meg piknikekről készült fotókon, aki, amúgy szemre, csupa vibrálás és csupa élet, s aki valójában hamarosan elmegy.
A »regény« végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír - a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is »meggyógyították«, de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert). Az igazi depresszióval ugyanis nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az »igazi« depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást – mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neuro-transzmitterekre ható molekulákkal megoldani. Wurtzel élete mindenesetre valamennyire egyenesbe jött: sikeres rockzenekritikus és írónő – két könyvet publikált a Prozac-ország óta. A New York Times Book Review értékelése szerint Wurtzel »Sylvia Plath Madonna egójával«, a New York Times Joan Didion esszéihez, Sylvia Plath Üvegburájához és a Bob Dylan-dalok fanyar, fekete humorához hasonlította a könyvét, az NME magazin szerint pedig a Prozac-ország olyan fontos mű, mint az Úton és A 22-es csapdája. "