1485. augusztus 22-én csapott össze hadserege a király katonáival Bosworth mezején. Richárd 10 0001 katonával érkezett, Henry Tudor 5000 katonájának többsége pedig francia zsoldos és walesi felkelő volt. A közelben állomásozott viszont Lord Thomas Stanley 6000 katonával, s csak arra törekedett, hogy a győztes oldalán avatkozzon be az ütközetbe. (Óvatossága érthető: a fia túsz volt a király táborában. Vélemény: Országomat egy lóért? | Szeged Ma. ) Richárd bátran harcolt, s amikor meglátta, hogy Henry Tudor egy kis csapattal Stanley serege felé lovagol, 800 lovassal rájuk tört, hogy végezhessen az ellenség parancsnokával. De csak Henry Tudor zászlóvivőjét sikerült megölnie, Stanley pedig Henry Tudor oldalán csatlakozott a küzdelemhez. Richárd lova besüppedt a sáros talajba, a király gyalog kényszerült harcolni, s ezért adta Shakespeare szájába a híres kijelentést: "Országomat egy lóért! " Még a csata győztesének udvari történetírója is elismerte, hogy Richárd "igen bátran és vakmerően" harcolt, s bátorsága nem hagyta el akkor sem, amidőn emberei cserbenhagyták.
Ennél tovább azonban nem jutott, a Tudor család walesi pikásai ledöfték a királyt. A Shakespeare-nek tulajdonított gyáva menekülés, az "Országomat egy lóért! " nem történt meg. Polydore Vergil, VII. Henrik történetírója Richárd életének utolsó pillanatairól ezt írta: Egyedül Richárd király esett el küzdelemben ott, ahol a legsűrűbb volt az ellenség… igen bátran és vakmerően, bátorsága nem hagyta el akkor sem, amidőn emberei cserbenhagyták. " Mindeközben a Stanley fivérek oldalba támadták a királyi csapatokat. A koronához még hű erőket bekerítették, a csata számukra elveszett. A York-sereg, vagyis a királypártiak mintegy 1000 főt veszítettek, az ellenfél körülbelül 200-at, az elesettek jó része, ahogy az a rózsák háborújában lenni szokott, nemesember volt. Miről szól az "Országomat egy lóért!" szállóige? Jelentése - Mirolszol.Com. Az ütközet döntően befolyásolta Anglia további sorsát. Richárd volt az utolsó Plantagenet-házi uralkodó, következett a Tudor-ház. Lord Stanley és az angol urak már a csatatéren királlyá koronázták Henriket, aki VII. Henrik néven folytatta országlását.
"Országomat egy lóért! " – hangzik el Shakespeare egyik leghíresebb mondata a III. Richárd végén. Richárd, Gloucester grófja, eltökélte, hogy bármi áron megszerzi magának Anglia trónját. A béke unalmas neki. Mesterien szövi a hazugságok egyre sűrűbb hálóját, melyen lassan mindenki fennakad, aki az útjában áll. Élvezettel játssza a gonosz szerepét és nevet, amint anyja átkokat szór a fejére. Kíméletlen terveibe folytonosan bevonja a nézőt, aki szemtanúja lehet egy páratlan zsarnok felemelkedésének és bukásának. Az előadás hivatalos bemutatójára 2021. Bosworthi csata – Wikipédia. június 30-án került sor a gyulai Shakespeare Fesztivál keretén belül.
De ez ízlés dolga. Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) 1 ythier 2015. december 18. 17:16 Bevezető szövegük azt állítja, hogy olvasójuk szerint Richárd nem is akart lovat, csupán lovát hibáztatta. Ilyen vélekedés nem derül ki a cikkből. A vita tárgya éppen az, hogy Richárd mindenáron lovat akart, csak az nem világos, hogy miért. A recenzens álláspontja egybevág a hagyománnyal, amikor Vas István szövegválasztását védelmezi, de tiszteletre méltó, hogy a Jowett-idézettel az övétől különböző értelmezés lehetőségét sem hallgatja el. Verstani kérdésekről nehéz vitázni a recenzenssel, de megpróbálom. Vas István nem nyugat-európai jambusokban fordította a kérdéses szöveget, ráadásul Shakespeare e helyütt tökéletesen kielégíti a versláb antik hangzását is. Abban semmi kivetni való nincs, hogy Vas István sora – az eredetitől eltérve – hatodfeles lejtésű; ami engem zavar, az a hangzása. A határozatlan névelő "elnyelése" viszont tiszta jambikus ötössé tenné a verssort, valahogy így: "országomat lóért", és a fülemnek ez sem tetszetős.
Richárd nyolcéves volt, amikor apját megölték a wakefieldi csatában. Németalföldre kellett menekülnie, csak családja towtoni győzelme (1461) után térhetett vissza. A megbízható testvér Bátyja IV. Edward néven király lett, öccsét Gloucester hercegévé, s 17 évesen katonai parancsnokká nevezte ki. Richárd hűséges testvérnek és tehetséges katonatisztnek bizonyult. Kitartott bátyja mellett, amikor újra Németalföldre kellett menekülniük (1470—71), majd vele harcolt a barneti és tewkesburyi ütközetekben (1471), melyekben végleg vereséget mértek ellenfelükre, VI. Henrikre. Semmi bizonyíték nincs rá, hogy részt vett volna VI. Henrik és fia, Westminsteri Edward walesi herceg meggyilkolásában, ahogy ezt Shakespeare bemutatta VI. Henrik című királydrámájában. IV. Edward Észak kormányzójává, Észak-Wales főbírájává, Wales főkamarásává, majd Anglia főkamarásává, főadmirálisává valamint a Bath-rend és Térdszalagrend lovagjává nevezte ki öccsét. Északon igen népszerű volt, mert bátran harcolt a skótokkal, s elhódította tőlük Berwicket (1482).
» Élő személy volt-e Macbeth, William Shakespeare drámájának szereplője? » Melyik Shakespeare-hős kezdő monológja szól arról, hogy eldöntötte, gazember lesz? » Melyik királyról nem írt drámát William Shakespeare? »
Újabb botrány a Jobbikban: Jakab Péter visszahívta Sneider Tamást az Országgyűlés alelnöki posztjáról Lejer Zoltán a Jobbik új pártigazgatója | Magyar Hang Hungarian jobbik Lejer Zoltán a Jobbik új pártigazgatója | Jobbik: Kecskemét lesz az ukrán bevándorlás fővárosa! - KecsUP Kárpáti zoltán KecsUP: Amióta hivatalos bejelentés született arról, hogy az ellenzék Lejer Zoltán polgármesterjelölttel indul az önkormányzati választáson, többen is megjegyezték kommentben, hogy nem hallottak még önről. Szóval, kicsoda Lejer Zoltán? Lejer Zoltán: 42 éves vagyok. Feleségemmel két gyermeket nevelünk. Egy 4 éves kislányt és egy 12 éves fiút. 2004-ben jöttem Kecskemétre. Addig Székesfehérváron laktam, ott is születtem. Katona voltam, miként későbbi feleségem is katona volt egy másik alakulatnál Kecskeméten. Egy közös gyakorlaton ismerkedtünk össze. Miatta költöztem a városba, mondhatni a szerelem hozott Kecskemétre. Gyermekeink már itt születtek. Költözésem után 2008-ig a laktanyában dolgoztam Kecskeméten.
A Jobbik elnöksége szerdai ülésén Lejer Zoltánt, a párt Bács-Kiskun megyei regionális igazgatóját választotta meg pártigazgatónak – írja az Alfahir. Lejer Zoltánt az elnökség tíz jelölt közül találta a legalkalmasabbnak erre a feladatra – közölték. Az új pártigazgató Szabó Gábort váltja, aki korábban 16 éven át töltötte be ezt a tisztséget. Szabó a január 25-i tisztújítás után felálló új elnökséget arra kérte, hogy ne őt válasszák pártigazgatóvá, ezért a testület végül pályázatot írt ki és ennek eredményeképp döntöttek Lejer Zoltán mellett. A Jobbik Országos Elnöksége az új pártigazgató megválasztása mellett két helyettest is kinevezett. Lejer Zoltán javaslatát elfogadva, az elnökség két helyettesét is megválasztotta Tokody Marcell és Faragó Tamás személyében. Az Alfahír telefonon érte utol az új pártigazgatót, aki kijelentette, első feladatának a valós helyzet felmérését, a tagnyilvántartás rendbe tételét tekinti. Emellett ki akar alakítani egy olyan kommunikációt a tagságtól a vezetés felé, illetve a vezetéstől a tagság felé, ami napi szinten működik.