SZAKTÁRS Osiris kiadó Poór János szerk. : Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Osiris tankönyvek, 2000) Előszó // / ELŐSZŐ A szöveggyűjtemény a kora újkor - nagyjából a 15. és a 18. század vége közötti mintegy három évszázad - forrásaiból ad válogatást. Egyetemes kora újkor | Történelemoktatók Szakmai Egyesülete. Abból a történelmi korszakból, amelyet a nemzetközi szakirodalom - frühe Neuzeit, histoire moderne, early modem stb. terminussal jelölve - több-kevesebb egyetértéssel választ el a középkor és az újkor (legújabb kor, jelenkor) történetétől. A források (forrásrészletek) öt tematikus fejezetbe illeszkednek (Politika —politikai gondolkodás - művelődés, Vallás, Gazdaság - társadalom, Mindennapok, Európán kívül), a fejezeteken belül kronológiai rendben követik egymást. A szövegek nagy többsége magyarul eddig még nem jelent meg, vagy pedig itt, most új fordításban olvasható. A kötet fontos, esetleg csak érdekes 16-18. századi szövegeket kínál, de nem törekedtünk arra, hogy azok - kézikönyvhöz hasonlóan - "lefedjék" a korszak egészét.
Köszönöm H. Balázs Éva tanácsait és észrevételeit. Budapest, 2000. március Poór János Next
A katolikus egyház megújulása a 16–17. században (rövid) 7. A gyarmatosítás társadalmi és gazdasági következményei (hosszú) 8. A humanizmus jellemzői a kora újkorban (rövid) 9. Vallási kérdések a harmincéves háborúban (rövid) 10. Lajos abszolutizmusa (hosszú) 11. Francia–Habsburg hatalmi vetélkedés a 17. században (hosszú) 12. A kapitalizmus kialakulása a 16. században (hosszú) 13. Az Oszmán Birodalom társadalma a 15–16. században (rövid) 14. A világkereskedelem kialakulása a 16. Kora Újkori Egyetemes Történeti Szöveggyűjtemény — Kora Újkori Egyetemes Torteneti Szöveggyűjtemény. században (hosszú) 15. Az atlanti kereskedelem a 16–17. században (rövid) 16. A manufaktúrák kialakulása ( rövid) 17. A harmincéves háború jellegzetességei ( hosszú)
Anglia gazdasága a 16. Európa története a 16–17. században 21. A kapitalista világgazdaság kialakulása 22. A nagy földrajzi felfedezések 23. A merkantilizmus 24. századi nagyhatalmi konfliktusok 25. A harmincéves háború 26. A felvilágosodás eszméi 27. Európa gazdasága a 16. században Az esszék repertóriuma: Középszint 1. A reformáció két fő irányzatának jellemzői (rövid) 2. A gyarmatosítás korai szakasza (rövid) 3. A reformáció kálvini irányzata (rövid) 4. Ellenreformáció és katolikus megújulás – a tridenti zsinat (rövid) 5. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (rövid) 6. századi amerikai gyarmatosítás (rövid) 7. A felvilágosodás korának államról alkotott képe (rövid) Emelt szint 1. Az Oszmán Birodalom katonai rendszere (hosszú) 2. A 17–18. századi angol parlamentáris monarchia működése (rövid) 3. Nyugat- és Kelet-Európa szerepe a világgazdaságban a 16. században (hosszú) 4. Az ellenreformáció és a katolikus megújulás (rövid) 5. A nagy földrajzi felfedezések társadalmi és gazdasági következményei (hosszú) 6.
Belvárosi Szentháromság nagytemplom Egyházmegye Váci egyházmegye Névadója Szentháromság Védőszent Szentháromság Építési adatok Rekonstrukciók évei 1770, 1835, 1867 Stílus Barokk Alapadatok Hosszúság 50, 46 m Magasság 16, 1 m Szélesség 14, 61 m Elérhetőség Település Szolnok Elhelyezkedése Belvárosi Szentháromság nagytemplom Pozíció Szolnok térképén é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 20° 11′ 25″ Koordináták: é. 20° 11′ 25″ A Wikimédia Commons tartalmaz Belvárosi Szentháromság nagytemplom témájú médiaállományokat. A szolnoki Belvárosi templom avagy Nagytemplom (hivatalosan Szentháromság római katolikus templom) a Templom utca 8. Belvárosi Nagytemplom. alatt található. Története [ szerkesztés] Bezdiczky Ignác sótiszt 1718 -ban költözött a városba, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére, úgy, hogy az később, bővíthető legyen. Az 1718-ban elkészült szentélyhez 1723 – 1729 között épült a hozzá kapcsolódó déli rész. 1736 -ban lerakták a templomhajó alapjait. A barokk stílusú templomot és a rendházat, ami tulajdonképpen bővítés volt 1724 – 1757 között építették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint.
2016. január 01., péntek - 2018. december 31., hétfő Helyszín: Belvárosi Nagytemplom /5000 Szolnok, Templom utca 8. / Szervező: Belvárosi Nagytemplom Szolnok legrégibb műemléke, a volt ferences plébánia templom és Ferenc-rendi kolostor, mely 1724-től több mint 30 éven át épült. Díszes barokk szószéke egyedülálló, belseje valódi barokk pompát mutat. Oltárképének különlegessége, hogy a szereplőket magyarok öltözékben ábrázolja. A templom egész évben rangos, népszerű hangversenyeknek és koncerteknek is otthont ad, legyen az adventi hangverseny vagy egy könnyűzenei koncert. A Nagytemplom előtti Szentháromság téren található a Kálvária szoborcsoport. A kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő alakja, a kereszt két oldalán Szűz Mária és Szent János evangélista szobra. A tér közepén található Boldog Sándor István vértanú, szalézi szerzetes szobra is. Misék: június 15. - augusztus 31. : 7. 00 és 19. 00, szeptember 1. - június 14. : 6. Belvárosi ferences templom gimnazium. 45 és 18. 00 Rendezvénynaptár Programok feltöltése Hírek és információk Koncertek, fesztiválok, színházi előadások, kiállítások és képzések 20 oldalon!
A Ferenciek terén találhatjuk a pesti belvárosban a budapesti Alcantrai Szent Péter-templomot, mely egy Római katolikus, műemléki védettségű ferences templom. Védőszentje: Alcantarai Szent Péter. Ezen plébániatemplom mellett egy ferences rendi kolostor is áll. A templomot IV. Béla király építtette, mely a török hódoltság idején nem pusztult el, de a a hódító hordák az itt szolgáló szerzeteseket meggyilkolták. Vitézeket avattak a Belvárosi Ferences Templomban. Az üres templomba a szerzetesek és a hívek viszatérése az 1690-es években történt meg, de csak 1743-ban szentelték fel újra a barokk stílusban elvégzett felújítást követően. A ferences rend az államosításkor kénytelen volt a kolostort és a templomot elhagyására volt kénytelen, ahova csak 1990-ben térhettek vissza. A templom belső terének kialakítása, akusztikája és híres orgonája lehetővé teszi, hogy klasszikus zenei koncerteket tartsanak benne.
"A csoportban eltöltött idő számomra nagyon fontos volt, mert különleges teret adott annak, hogy mélyebben meglássam önmagam. Sokkal szabadabbnak érzem magam az életemhez való viszonyomban. Sok-sok hála és köszönet, a csoporttársaknak és természetesen a vezetőknek: nagy ajándék, amit kaptunk Általatok! " "Megosztom veletek egy döntésemet, amire 2 hét elteltével is büszke vagyok:) Felmondtam a munkahelyemen. Belvarosi ferences templom. Terveim ötleteim vannak, sokat köszönhetek annak, hogy az elmúlt évben annyit foglalkoztunk a döntésekkel. Hálás vagyok nektek, mert segítséget adott a közös munka…" "Mikor én kezdtem az anyós sulit, a menyem is bevállalta volna a menyek suliját, de akkor nem talált ilyen programot. " A munkahelyemen túl sokat nem változik a helyzet, de már nem veszem a szívemre, amikor újra összecsapunk. :) Nagyon sokat segített az utolsó játékom, és nem évődöm azon, hogy ki kellene-e lépnem, mert tudom, hogy jó helyen vagyok. Hálával gondolok vissza a másfél évünkre, mely alatt sokat tanultam magamról és megtanultam bátrabban kezelni helyzeteket, látni a jó irányt, magabiztosabbnak lenni.
Alcantarai Szent Péter-templom Vallás katolicizmus Felekezet római katolikus Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye Védőszent Alcantarai Szent Péter Építési adatok Építése 1241 után Rekonstrukciók évei 1740-es évek Stílus barokk építészet Tervezője nem ismert Építtetője IV. Béla magyar király Felszentelés 1241 után. Az 1500-as évektől használaton kívül. Második felszenteléseː 1743 Elérhetőség Település Budapest V. kerülete Hely Ferenciek tere 9. Elhelyezkedése Alcantarai Szent Péter-templom Pozíció Budapest térképén é. sz. Belvárosi ferences templom budapest. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 23″ Koordináták: é. 19° 03′ 23″ A Wikimédia Commons tartalmaz Alcantarai Szent Péter-templom témájú médiaállományokat. A budapesti Alcantrai Szent Péter-templom a pesti belvárosban, a Ferenciek terén található. Római katolikus, műemléki védettségű ferences templom. Védőszentje Alcantarai Szent Péter. Plébániatemplom, mellette ferences rendi kolostor áll. Története [ szerkesztés] A templomot IV. Béla király építtette a tatárjárás utáni újjáépítés során.
1056 Budapest, Március 15. tér Belvárosi Plébániatemplom információk Belvárosi Plébániatemplom A pesti belváros szívének egyik dísze, és hazánk történelmének hajnaláig visszanyúló múltjával Budapest egyik legrégebbi épülete az Erzsébet híd pesti lábának szomszédságában magasodó Belvárosi Plébániatemplom. A ma már közel évezredes templom – a források szerint már 1046-ban az e helyen álló templomba temették az ország egyik első püspökének Gellért püspök nek a földi maradványait – a 14. Belváros. században Zsigmond király támogatásával kapott gótikus külsőt, majd Mátyás király idejében kibővítették, a török időkben pedig, mint annyi templomunkat, mecset té alakították át. Az ország visszafoglalása után a templom barokk felújítása az 1740-es évekre készült el és bár azóta többször is felújították – viszont a városi legenda, hogy az Erzsébet híd építésénél az épületet elmozdították nem igaz – a következő rendbehozatal, főként a plébániatemplom külsején már erősen esedékes. A katolikus templom a vallási életben betöltött meghatározó szerepe mellett nem kevés történelmi pillanat tanúja is volt, királyi eljegyzések, a Szent Gellért püspök ereklye elhelyezése vagy Liszt Ferenc csodálatos előadása gazdagítják a templom történelmét.
Budapest 5. legnagyobb harangja, a pesti oldalon pedig a 3. legnagyobb harang. Assisi Szent Ferenc és Szent Klára -harang (középharang): 1693 kg-os, c1 alaphangú, 147, 5 cm alsó átmérőjű, öntötte Szlezák László 1928-ban. Páduai Szent Antal és Árpád-házi Szent Erzsébet -harang (kisharang): 831 kg-os, e1 alaphangú, 117 cm alsó átmérőjű, öntötte Szlezák László 1928-ban. Szent László király - és Szent Anna -harang (lélekharang): 330 kg-os, b1 alaphangú, 86 cm alsó átmérőjű, öntötte Szlezák László 1928-ban. Galéria [ szerkesztés] Belső tér Főoltár Wesselényi, "az árvízi hajós" emléktáblája További információk [ szerkesztés] templom a ferencesek honlapján a templom a