Szabó Lõrinc: Dsuang Dszi álma Kétezer évvel ezelõtt Dsuang Dszi, a mester, egy lepkére mutatott. - Álmomban - mondta, - ez a lepke voltam és most egy kicsit zavarban vagyok. - Lepke, - mesélte, - igen, lepke voltam, s a lepke vígan táncolt a napon, és nem is sejtette, hogy õ Dsuang Dszi... És felébredtem... és most nem tudom, most nem tudom, - folyatta eltünõdve, - mi az igazság, melyik lehetek: hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét vagy a lepke álmodik engemet? - Én jót nevettem: - Ne tréfálj Dsuang Dszi! Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! - Õ mosolygott: - Az álombeli lepke épp így hitte a maga igazát! - Õ mosolygott, én vállat vontam. Aztán valami mégis megborzongatott, kétezer évig töprengtem azóta, de egyre bizonytalanabb vagyok, és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, a lepke õt és mindhármunkat én. Vissza
Nem véletlen tehát az sem, hogy gondolatunkat épp – a keleti eszmerendszerek által szintén megihletett, a Tao te King et is magyarra fordító – Weöres Sándor egykori mesterétől idéztük, persze Weöres látszólag sokkal mélyebben elmerült ebben a világban, de most nem róla lesz szó. A Dsuang Dszi álma című Szabó Lőrinc-vers a Kr. e. IV. században élő taoista költő-filozófus, Csuang Ce gondolatainak újrahangszerelt változata, amely az 1936-os Különbéke kötet legnépszerűbb darabjává vált, egyben pedig – a németből kis módosítással átvett formában – megismertette a kínai tanító nevét a magyar közönséggel, hiszen Csuang Ce bölcselete iből majd csak nyolc évvel később, 1944-ben jelent meg magyar nyelven is válogatás. A Dsuang Dszi álma első fele gyakorlatilag egy átirat. (Az eredeti szöveg fordítását Simon Zoltán is idézi: "Egyszer én, Csuang Cu, azt álmodtam, hogy pillangó voltam, pillangó, mely össze-vissza szálldogál boldog örömében. Nem tudtam semmit Csuang Curól. Hirtelen azonban megint felébredtem, s megint én magam voltam, én, az igazi Csuang Cu.
a lepke őt és mindhármunkat én. Ezt támasztja alá a vers második fele is, melyben már a költő szólal meg, és továbbra is ugyanabban a hangnemben folytatja a történetet. A 2. egység (4-6. versszak) a lírai én szólama. Úgy szólal meg, mintha beszélgetne Dsuang Dszivel. Nevetve próbálja kimondani az igazságot, de azonnal rá is jön, hogy nem teheti, hiszen lehet, hogy ő maga is csak egy álmodó. Azaz nézőpont kérdése, hogy ki kit álmodik. A vers látszat és valóság azonosságáról, a világ végtelen körkörös ismétlődéséről szól, hiszen Dsuang Dszi egyszerre az, aki álmodik, amit álmodik, és akit mások álmodnak. És ez így folyik már kétezer éve. Mikor kiderül, hogy a tanítvány mondatai a mi korunkban hangzanak el, elbizonytalanodik az olvasó is: hogyan beszélgethet egymással a kétezer éve halott kínai gondolkodó és a jelenleg élő nyugati költő? A versbeli kínai mester lelkes és kíváncsi, szenvedélyes izgatottság érződik szavaiból. Témája a világ megismerhetősége illetve megismerhetetlensége, a szubjektivitás.
Mint én is a barátomét. Penckófer János
Különbéke Ha tudtam volna régen, amit ma már tudok, ha tudtam volna, hogy az élét milyen mocsok, nem fütyörésznék most az uccán ilyen vigan: valószínűleg felkötöttem volna magam. Régen, mint az álmok tékozló más fiai, azt, hittem, lehet a világon segíteni, azt hittem, szép szó vagy erőszak ér valamit s az élet, ha sokan akarjuk, megváltozik. Minden szörnyűbb, mint hittem akkor, fiatalon; de, hálistennek, egyre csökken az undorom, egyre jobban bírom az évek förtelmeit és az idő és a közöny már fertőtlénít. Mert fátylát sorra dobta minden, egymásután, s harminchárom évem ma átlát minden szitán: látom, sókkal több a mocsok, mint az ifjukor sejteni bírta volna bennem valamikor látom, milyen rútúl becsapják a baleket, s hogy a balek azért balek, mert mást nem tehet, s hogy az ész az érdek rimája, és hogy magát sugaras hőssé a bitang is hogy költi át, s ha van is, kézen-közön elvész az ideál, és hogy nem hozhat egyetértést, csak a halál,. s mert mindez mégcsak nem is aljas, nem szomorú, s minden dolog apja valóban a háború: úgy nézem, elszánt nyugalommal, az életet, mint reménytélen lepratábort vagy harcteret, Ha egyszerre tudok meg mindent, hogy itt mi van, egész biztosan felkötöttem volna magam.
Számos, bakteriális eredetű, gyulladásos betegség pl. mandulagyulladás, középfülgyulladás okozhat lázat és fájdalmat. Bár ekkor az oki kezelést elsősorban az antibiotikumok alkalmazása jelenti, a láz, a fájdalom és a gyulladás orvoslásában vezető szerepet tölthetnek be az ibuprofént tartalmazó készítmények. Mi mindenre jó a lázcsillapító?. A fogfájás nem csak a felnőtteknél fordulhat elő; a gyermekeknek is fájhat a foga. Amíg nincs lehetőség fogorvosi ellátásra, addig a panaszok kezelésére az ibuprofént tartalmazó (elsősorban lázcsillapítóként ismert) patikaszerek javasolhatók. A tejfogak előbújása, a fogzás időszaka számos csecsemő, kisgyermek és anyuka mindennapjait nehezíti meg. A fogacskák áttörése nyűgösséggel, fájdalommal, gyulladással és hőemelkedéssel is járhat, - bár a fogzással összefüggésbe hozott hőemelkedés meglehetősen vitatott terület szakmai körökben is. Tény azonban, hogy a láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatással rendelkező "lázcsillapító" gyógyszerek segíthetnek a fogzási panaszok mérséklésében.
Csillapíthatatlan magas láz esetén, illetve ha gyermekünk igen bágyadt, elesett, sokat hányt, erõs hasmenése van, esetleg idegrendszeri tünetei vannak, vegyük igénybe az ügyeleti ellátást, egyéb esetben érdemes kivárni a másnapot, és a gyermeket ismerõ házi gyermekorvost felkeresni. A lázat azonban addig is feltétlenül csillapítsuk! Beteg gyermekünk több babusgatást, törõdést érdemel, így is segítsünk neki a betegséget átvészelni! Lázgörcs Gyermekkora jellemzõ a testhõmérséklet emelkedésekor fellépõ fokozott görcskészség. Általában fél éves kortól öt éves korig fordul elõ, a gyermekek 2-5%-ánál. A roham igen ijesztõ, a gyermek hirtelen elveszíti az eszméletét, szeme felakad, oldalra egy pontra fixál. Mikor kell lázcsillapító után nyúlni?. Végtagjai megfeszülnek, rángani kezdenek, néha a gyermek nem is tud lélegezni, ezért arca is elszürkül, ellilul. A rosszullét az esetek többségében önmagától oldódik és elmúlik. Ezen tünetek észlelésekor azonnal mentõt kell hívni, addig pedig lázat kell csillapítani. Borogatást, fürdõt, vagy gyógyszereket alkalmazhatunk, de eszméletlen gyermek szájába ne tegyünk semmit, mert megfulladhat!
A különféle tartalmú lázcsillapító gyógyszereket kombinálni lehet. Ez azért fontos, mert az egyszeri gyógyszeradagot ugyan szükség esetén naponta négyszer is adhatjuk, de négy órának minimum el kell telnie két adag között. Ha a gyógyszer, és a hűtés dacára a láz makacsul magas marad, megtehetjük, hogy csak két-három órát várunk, és beadjuk a másik fajta gyógyszert is. ( Például az ibuprofent a paracetamol mellé. ) Arra azonban nagyon kell vigyáznunk, hogy a megengedett napi adagot egyik gyógyszerfajtánál se lépjük túl. Figyelem! Ugyanaz a gyógyszer sokféle fantázia-néven kapható! Mindig el kell olvasni a dobozon az összetételt! A lázgörcs Félelmetes tünetek Az egy-két éves gyerekek 2-3 százalékánál lép fel ez a nagyon ijesztő, de szerencsére nem veszélyes rosszullét. Ezeknek a kicsiknek az idegrendszere érzékenyebben reagál a lázra: testhőmérsékletük növekedése epilepszia szerű tünetet – lázgörcsöt – válthat ki. A láz felmenő szakaszában, gyakran viszonylag alacsony láznál jelentkezik a roham.