1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Az Újhold-korben találkozott Szobotka Tiborral, akivel 1947-ben házasságot kötött, férjének és kapcsolatuknak Megmaradt Szobotkának ( 1983) című művében állított emléket. Az újholdas tevékenységéért 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Szabó magda regényei. "Én sose hittem, hogy van ilyen, kinevettem, aki azt írta vagy állította, jöhet az életben olyan pillanat, amikor egy másodperc töredékére megáll forgásában a világ, s hirtelen megváltozik minden – velem akkor ez történt. Csak álltam, néztem rá; és minden sejtem azt mondta, én erre az emberre vártam egész életemen át, miatta zavartam el Z. -t, hárítottam el a házassági ajánlatokat, küldtem vissza G. jegygyűrűjét, én ennek az ismeretlennek a kedvéért születtem, ez a valaki az én világra jöttem indokolása. " (Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának) Egy élet könyveken keresztül Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.
könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szül? városában könyvesboltot neveztek el róla. Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál. Legutóbbi módosítás: 2019. 09. Szabó Magda – Wikidézet. 11. @ 06:32:: Éva
Az írónő, akit nem kell bemutatni. Nem csak Debrecen, hanem minden magyar "Magdája", akit oly ismerősnek vélünk világhírű regényei által, melyekbe nem egyszer életének fontos epizódjait is megírta. De ki is volt ő valójában? Írónő, nő, feleség, szerelmes asszony. Aki rajongó boldogsággal élte életét férje, a szintén író Szobotka Tibor oldalán. Ki is volt ez a hányattatott sorsú férj, akihez annak halála után is leveleket, naplókat írt? Kik voltak ők, az író házaspár, akiknek az írás volt az életük, de a hírnév csak egyiküket "üldözte"? Ki volt e furcsa Rómeó és Júlia, akik feltételek nélküli szerelmük ellenére gyermektelenül élték le életüket? A sors döntött, amikor elvette az esélyt? Vagy mégis inkább ők akarták így? Lehetett-e teljes az életük, vagy épp így lett teljes, "csak" együtt, mindörökké? Megannyi kérdés, melyek mindenki életében előfordulnak, legyen szó párkapcsolatról, a karrierről, gyermekvállalásról. S míg a válaszokat kutatjuk, addig feltárul két regényes életút, egy nagy találkozás.
Pénzes Martin, a Sajtó és Tanulás program volt résztvevője Svédáországban különös dillemával szembesült. vendéglátói szerint egy svéd találta fel a gyufát, míg szerinte Irinyi. Erről is beszámolt az alábbi fejezetben. Érdekesen indult a mai reggel. Az előző este elfelejtettem beállítani az ébresztőt, szóval kissé elaludtam. Kb. 10 percem volt a buszom indulásáig, szóval rekordsebességgel kiugrottam az ágyból, felöltöztem, és rohantam a buszra. Nem akartam elmondani Sunenek (a nyelvtanáromnak) a részleteket, de úgy tűnt, mintha mindent tudna a mai reggelről. Megkérdezte, hogy jól aludtam-e (a válaszom,, mycket bra" volt, azaz nagyon jól, vagy inkább túl jól), megkérdezte, hogy hogyan vagy mire ébredtem fel, stb. Ezek után nem akartam már eltitkolni, de azt is el akartam kerülni, hogy kipakolja elém a fél konyhát. Ki találta fel a gyufát. Mindenesetre egy bögre teát, egy szelet,, smörgÅs-szal" és egy szelet,, soccerkaka"-val azért elfogadtam. Most azonban ugorjunk vissza az időben, és vizsgáljuk meg mi történt velem a mai napot megelőző időben.
Előadás után azonnal beszerezte a szükséges anyagokat s másnap bemutatta a kész gyufát. Némelyek szerint találmányát néhány fillérért engedte át annak a szatócsnak, akitől a gyufa előállításához szükséges anyagokat vásárolta; mások szerint Rőmer István 80 forintot fizetett a találmányért. Bármelyik állítás legyen igaz, csak azt bizonyíthatja, hogy Irinyi találmányának világra szóló értékét nem ismerte fel. Tudjuk, hogy Rőmer István, Preshel János és Pollák A. M. vetették meg Ausztria hatalmas gyufaiparnak alapját: de arról semmit sem tudunk, hogy Rőmer értékesítette-e vállalatuk fejlesztése érdekében Irinyi találmányát, vagy azt csak azért vette meg, hogy egy versenyvállalat keletkezését megakadályozza. Ellenben bizonyos, hogy Irinyi 1840 után 1848-ig, Pesten megpróbálta találmányának ipari és kereskedelmi értékesítését, de nem nagy szerencsével. Így jegyezz meg 5 perc alatt 14 magyar feltalálót és találmányt - Weitz Teréz. Kit tisztel szentként a katolikus és az ortodox egyház is? Ki mentette meg Nyugat-Európát a beözönlő török hadaktól? Kire tekintenek fel a világ nyelvészei Tokiótól Londonig?
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az támogató közösséghez!