Egyéb oldalak [] Nyerhet-e Oscart a Testről és lélekről? ( Adam Taylor) Ha emlékszünk a Saul fia menetelésére, ott szinte naponta érkeztek a hírek a sajtóeseményekről, fogadásokról és vetítésekről, Nemes Jeles László és Röhrig Géza pedig hónapokig járták a világot a filmet promózva − ilyesmiről nem hallani Enyediéktől. Ha itthonról nehezen is látható a film kampánya, Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója nemrég egy sajtótájékoztatón azt mondta, az Akadémiánál igenis mindenki tudja, mi az a Testről és lélekről − reméljük, neki van igaza.
Ahogy ígértem a büszkeségünkkel, a Testről és lélekrőllel folytatjuk tovább a sort, amely sajnos nem húzta be a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, így zsinórban harmadszorra nem nyert magyar alkotás a legrangosabb filmművészeti díjátadó gálán. A Testről és lélekről nem egy átlagos romantikus sztori, ugyanis míg a film nagy része főhőseink egymásra találásáról szól, addig a legtöbbet mutatott helyszín egy vágóhíd lesz. Kegyetlen, de mégis gyengéd. Nézzük, hogyan teljesített nálunk a Testről és lélekről! (Spoilermentes kritikánk következik. ) Külcsín Bizonyára mindenki nagy örömmel fogadta, amikor kiderült, hogy a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelölték Enyedi Ildikó alkotását, a Testről és lélekrőlt. A film nem sokkal a világpremier után elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, majd az év végén Borbély Alexandrát, a női főszereplőt az év legjobb színésznőjének választották az Európai Filmdíj díjkiosztó gáláján. Így aztán igencsak komoly esélyekkel indult a legrangosabb filmművészeti elismerésért, az Oscar-díjért.
A többi mellékszerepben is többségében filmben ritkábban látható arcok tűnnek fel, általában ők (Schneider Zoltán, Járó Zsuzsa, Békés Itala) csempészik a (sokszor elég fekete) humort a filmbe, de ami még ennél is örömtelibb, hogy a híresebb nevek beugrásai is ütnek. Nagy Ervin nagyszájú munkásként, Mácsai Pál a magyaros "okosban megoldjuk" nyomozóként, Jordán Tamás pszichológusként nyújt némi könnyedséget a két főszereplő lassan fejlődő viszonyát boncolgató jelenetei között. A Testről és lélekről a színészek mellett azonban leginkább Enyedi Ildikó nagy visszatérése is. Olyan képi világot kreált Herbai Mátéval, ami tényleg a legjobb magyar művészfilmek sajátja, és ahogy Tenki Réka fogalmazott, nagyon apró, nagyon finom utasításokkal irányított, ami annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy ez a film már egyetlen hamis tekintettől is rengeteg vesztett volna értékéből. Enyedi Ildikó és Borbély Alexandra a forgatáson © Fazekas István Berlinben az eddigi vélemények alapján kedvezően fogadták a filmet, még úgy is, hogy nehezen adja magát, a párbeszédek is döcögnek néha, és mintha középtájon Enyedi túl sok szálat nyitott volna a történeten belül.
Hogy mégis mi a közös a két szereplőben? Egy nap váratlan esemény rázza fel a munkahely monotonitását, ugyanis jelentéktelen bűntény miatt kivonulnak a rendfenntartó szervek és rögtön nekiesnek az alkalmazottaknak. Endrét és Máriát is pszichológiai vizsgálatnak vetik alá, majd az álomfejtés során kiderül, hogy nemcsak ugyanazt álmodják, hanem konkrétan éjszakánként egy szarvaspár formájában együtt szelik a hófödte tájakat. Furcsa módja az egymásra találásnak, nemde? Karakterek Megmondom őszintén, hogy a film végével az volt az első gondolatom, hogy piszok nehéz dolga lehetett Borbély Alexandrának és Morcsányi Gézának az általuk eljátszott nem hétköznapi (bármennyire is azoknak tűnnek) karakterek megformálásával. Az elsőfilmes Morcsányi Géza úgymond még jobban járt Endre szerepével, ugyanis az emberközelibb figura jutott neki a maga zárkózottságával és enerváltságával, míg Borbély Alexandrának, Mária autizmusából fakadó érzelemmentesség ellenére kellett drámai pillanatokat produkálnia. Ha ez még nem lenne elég, akkor a két karakter interakciói is tartogatnak még élményszámba menő pillanatokat, amelyek majd magában a fizikai kontaktusban csúcsosodnak ki.
Mindketten bezárkóztak saját világukba, és nem olyannak tűnnek, akiket bármi is ki tudna szakítani rutinszerűen élt hétköznapjaikból. © Mozinet Endrénél sejthető, hogy ez a lemondás egy korábbi, megélt fájdalomból fakad, míg Mária személyisége még ennél is rejtélyesebb. Pont titokzatosságuk teszi őket hasonlóvá. Azzal pedig nem lövünk le nagy poént, hogy film fő feszültségét az adja, hogy ez a két ember éjjelente álmában találkozik. Ez a történetszál leírva banálisnak tűnik, Enyedinek és színészeinek azonban sikerült elérnie, hogy a film szövetén belül a szarvasokat (Góliát és Picúr, a két szarvas jelenetei bravúros részek a filmben) bemutató álomszekvenciák, illetve az arra rímelő jelenetek Endrével és Máriával egyáltalán nem hatnak erőltetettnek. Ahogy a rendező a berlini premier után tartott sajtótájékoztatón fogalmazott, az álomjeleneteket nem akarták álomszerűen ábrázolni. Így pedig végig megmarad a nézői kíváncsiság is, hogy vajon mi az, ami ezt a két, a közös életre alkalmatlannak tűnő embert fura módon mégis összeköti.
Hasonlóan izgalmas feldolgozást kapott a nemi erőszak a Különleges ügyosztály: Esküdt ellenségek 272-szer ben. A 90-es évek végén startolt amerikai tévésorozat forgatókönyvszerű leirataként indul a fanfictionnek is tekinthető kissé hosszú írás, amiben fokozatosan jelenik meg a természetfeletti. Stabler feleségén keresztül próbálja feldolgozni a nemi erőszakkal járó tabukat és nehézségeket, míg Bensont szellemek képében kísértik az esetek: csengettyű szemű lányok teszik tönkre a magánéletét. A nők testét érhető erőszakon túl a társadalmi eredetű veszélyek is megjelennek, mint a testképzavar vagy a "Ki az igazi nő? "-problémakör. Ezt a két témát vesézi ki Az igazi nőknek van testük és a Nyolc harapás. Az első fizikai síkon világít rá a nők sorsuk fölötti irányításának hiányára, és persze arra is, hogy sokszor mennyit is számít a külső abban, hogy kit minősítenek igazi nőnek. Bár a másik történetben is megtörténik a fizikai átváltozás, annak mégis lelki vetületét vizsgálja Machado: Vajon jobban fogja magát érezni egy elhízott ember egy vékony testben?
Véget ért a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválja, már szervezik a jövő évi programsorozatot. – A covid utáni kitörés fesztiválja volt a mostani – mondta érdeklődésünkre Nyakó Béla a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiváljának zárása után. Idestova 28 esztendeje látja el a fesztiváligazgatói teendőket, és rendre feltöltődik ilyenkor. Már most hozzálátták a jövő évi programsorozat szervezéséhez. – A koronavírus-járványhelyzet miatt nemrég még korlátozták a színházi előadások nézőszámát Erdélyben, ezért az onnan érkezőknek is felemelő élmény volt nálunk fellépni. A nézőszámokra egyébként sem lehet panaszunk: tizenöt százalékkal túlszárnyaltuk az öt évvel korábbi adatot, ami eddig a legnagyobb mutatónak számított. Kilenc nap alatt huszonhárom színpadi produkciót láthatott a közönség öt helyszínen. SZON - Melegnek szólt a vastaps a kánikulában. Ezúttal a zsűri tagja Csuja László rendező, Hajdu Imelda színművész, Herczeg T. Tamás rendező, Török Viola rendező és Zalán Tibor költő, író, drámaíró volt. Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Szigligeti Színház egykori igazgatója és Beke Sándor rendező, színházigazgató, a Gárdonyi Géza Színház örökös tagja életműdíjban részesült.
Az elismerésre közel 30 évet kellett várnia. Szabadalmaztatott találmányát legelőször Lakitelken mutathatta be a 2000-es évek elején. Aztán jött a miskolci kiállítás, a feltalálók kiállításán egy Génius-díj, a genfi bronzérem, a nemzetközi találmányi vásár különdíja. Horvátország, Zágráb, Szerbia, a Tesla Fest, egy sanghaji ezüstérem és egy magyar jubileumi arany. Vitrinje ma tele van érmekkel és kupákkal, de János szerint nem ez a lényeg. A sakkgömb feltalálóját kutatók keresték meg, akik azt szerették volna tudni, lehetséges-e találmányával valamilyen szinten bizonyítani Bolyai János gömbelméletét. A férfi, akinek a civil foglalkozása fémmegmunkáló, elkezdett a Bolyai-féle matematikával foglalkozni. Előadott a Magyar Tudományos Akadémián, a sakkszövetségben, az Erdélyi Tudományos Társaságban. Erdélyi tamás sakk chess musical koncert. Kiderült, hogy a sakkgömb a gömbelmélet bizonyítására nem a legtökéletesebb eszköz, ezért János a dimenziókat síkba vetítve létrehozta az emeletes sakkot. Újabban ezzel foglalkozik. Az emeletes sakkjátéknak most készül a számítógépes változata, amelyben valószínűleg egymásból nyíló helységek lesznek majd a játékterek.
2014. július 17., 16:33 BÁTKA. A gömbsakk eredeti szlovákiai magyar találmány. Boholy János már több díjat is nyert vele nemzetközi kiállításokon és szakmai fórumokon, többek között Genfben és Sanghajban. Legutóbb Lengyelországon mutatták be. Boholy János kisgyerekkora óta sakkozik. Bod Péter Ákos a kormány inflációs aggodalmairól: Egyszerűbb lenne igazat mondani - Hírnavigátor. A fekete és fehér bábok összecsapásának szabályait a bátyjától tanulta. A játéknak akkoriban nagy divatja volt, Bátkában például falusi versenyeket is szerveztek: a felvég játszott az alvég ellen. János 9 évesen már részt vett a sakkviadalokon. éss nem csak játszott, már akkor elkezdett gondolkodni a játék továbbfejlesztésén. "A legjobb felsőbátki játékost döntetlenre kényszerítettem, más lehetősége nem volt. Mikor bejelentettem neki, hogy döntetlen, akkor azt mondta – azért mégiscsak nagy mellénnyel –, hogy ez csak véletlen. Én pedig ráléptem a sakktáblára és azt mondtam, hogy nem véletlen, mert a C1-en lévő futó, ha kilép a H4-re, neked mattod van azonnal, nem döntetlened. Mattod! Õ pedig nevetve azt mondta, hogy a sakktábláról nem lehet kilépni, és ezzel vége lett a partinak" – emlékezett vissza Boholy János, a sakkgömb feltalálója.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat