Kiskunmajsa Móra Ferenc Óvoda Általános Iskola és EGYMI ÖKOISKOLA MUNKATERV 2021-2022 Készítette: Czifrikné Pimbor Barbara Kiskunmajsa, 2021. szeptember 1. CÉLKITŰZÉSEINK: Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Megértetni a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük hagyományainak, értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a község önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi szervezetekkel. TEVÉKENYSÉGEINK: A "jeles napokról" (Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Méhek napja, Környezetvédelmi világnap, Madarak és fák napja) programokkal, versenyek és kiállítások szervezésével emlékezünk meg. Az újra hasznosítható hulladékok közül egész évben szelektíven gyűjtjük a papírt.
A héjának a méregtől kihullott a tolla. A vakond egy rózsafa gyökerei közé akadt, mert makacs volt. A cinke azt mondta, hogy a szél nem elég erős, hogy magasra menjen. A szél megelégelte a dolgot és elment. A cinke így nem fázott és nyugodtan tudott aludni. Móra Ferenc: A cinegefészek Összefoglaló: Egy kisfiú csizmát szeretett volna. Apukája kivitte a gyümölcsösbe és azt mondta a kisfiúnak, hogy a csizmája az egyik fán lévő fészekben van. A fiú felmászott a fára megnézni a csizmát, de abban csak tojások voltak. Mérgében elkezdte összetörni a tojásokat. Az apokája elmagyarázta neki, hogy a cinkék megették volna a hernyókat, így több gyümölcs termett volna. A gyümölcs árán csizmát vehettek volna. Körtefa Cseresznyefa Barackfa Móra Ferenc: Fecskék Összefoglaló: Egy családi ház ereszénél fészket épített egy fecskepár. A két fecske megette az összes rovart a környékről. fecske Wass Albert: Mese a tavasz-ébresztő kis cinegéről Terjedelem: Hosszú (2db A4-es oldal) Összefoglaló: Vlagyimir Szutyejev: Okoska-botocska Terjedelem: Hosszú (3-4 A4-es oldal) Madárfiókák Fa Vlagyimir Szutyejev: Micsoda madár ez?
Móra Ferenc: Madarak iskolája kezdés Tartalom Játékok Feladatok Megoldások 7 2 3 Képek Kérdések Érdekesség 4 5 6 Vége 8 Bemutató olvasás 1 vissza 2 Feladatok MF 32/1, 2, 3, 4 Megoldások MF 32/1 MF 32/4 MF 32/2 MF 32/3 MF 32/1 MF 32/4 MF 32/2 MF 32/3 2. Milyen állatok szerepelnek a mesében? Írd le! Hogyan parancsolgatott fecskeapa az eperfáról? 3. Keresd ki a szövegből! Másold le ide! Mit mondott fecskeanya a negyedik kisfecskének? Mit kiabált a kisfecske a levegőben bukdácsolva? Hogyan biztatták a többiek? Válaszolj helyesen a kérdésekre! Start 1. Kérdés 01 Ki írta a történetet? Jókai Mór A B C Móra Ferenc Mentovics Éva 02 Miért szeretett volna a kisfiú fecske lenni? Mert szeretett volna repülni? A B C Mert azt hitte, hogy akkor nem kell tanulni. Mert szúnyogpaprikásra éhezett. 2. Kérdés 03 Hová parancsolta ki fecskeanya a fiókáit? Az erdőbe. A B C A tornác párkányára. A kertbe. 3. Kérdés 04 Honnan parancsolgatott fecskeapa? A tornácról. A B C Az eperfáról. Az eresz alól. 4. Kérdés 05 Hányszor tették meg az utat egy délelőtt a kisfecskék a tornácról az eperfáig?
Egy kisfiú nagyon szeretett volna fecske lenni. Azt hiszitek, talán szúnyogpaprikásra éhezett? Ó, dehogy! Azért, mert azt hitte, hogy akkor nem kell neki tanulni. Nohát, szerettem volna, ha tegnap látta volna ez a kisfiú, amit én láttam. Azt láttam, hogy hogyan tanítja a nagy fecske a picit röpülni. Fecskeanya kiparancsolta a fiókáit a fészekből a tornác párkányára. Úgy gubbaszkodtak ott a buksik, mint az iskolás gyerekek a padban. Fecskeapa pedig kiült az eperfára, és onnan parancsolgatott: - Gyerekek, csak csicseri! Bátran csak, ficseri! Hárman szót is fogadtak, és átlibbentek fecskeapához. Hanem a negyedik buksi csak lihegett, pihegett, a szárnyát is megemelte egy kicsit, de aztán csak visszalépett a párkányra. Csicsergett keservesen, hogy a röpülés nem neki való tudomány. - Nem szégyelled magad? - koppantottá meg fecskeanya a feje búbját. És taszított rajta a szárnyával akkorát, hogy nyaklevesnek is beillett. Erre aztán mégiscsak szárnyra kapott a buksi. - Messze, messze, messze? - kiabált kétségbeesetten, ahogy a levegőben bukdácsolt.
Tódult is be nyomban a sok szegény ember, A márvány-téglákon nyüzsgött, mint a tenger. Ki is szorult tőlük a király a konyhára, Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: "Asztalt terigetni, ökröt sütögetni, Fussatok a hordót csapra ütögetni, Ily kedves vendég még nem járt soha nálam, Mint a saját népem – nagy Meseországban…" () Felelős Szülők Iskolája A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az "elég jól" működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat. - Erre, erre, erre! - biztatták az apja meg a testvérkéi az eperfáról. Tízszer tették meg az utat egy délelőtt a kisfecskék a tornácról az eperfáig meg vissza. Akkor aztán az öregek azt mondták, hogy elég ennyi tudomány egy napra. Másnap azonban már a háztetőre is kihozták a fiatalokat. Harmadnap pedig már a szomszédban kóstolgatták a legyet, hogy ott jobb ízű-e, mint nálunk. Azt is láttam már, mikor a gólya tanította a fiát békát enni. Az anyagólya röpült előre a békával a csőrében, a fia utána.
Tökéletlenség: Egy mű tökéletlensége teszi tökéletessé. Szabadság: Mint mondtuk, a szerző szabadon kifejezheti érzéseit. Melankólia: Visszatérő érzés a romantikus művekben. Halál: Tisztában vannak vele, hogy előbb-utóbb eljön a vég. Természet: Hirtelen, agresszív, vad és távol az emberi kéztől. Költő: A költő mint alkotó eminenciás. A romantika század második felében veszített erejéből és átadta helyét az ún Posztromantika. Így kezd bekerülni az esztétizmus a művészi kánonokba és azok mércéjébe, háttérbe szorítva azt, amit a romantikában megvédtek. Ez a posztromantizmus, amelyről beszélünk, valójában számos irodalmi áramlatból tevődik össze, mint pl szimbolizmus, preraffaelita, dekadentizmus vagy parnassianizmus. Később ez a posztromantizmus a gondolkodás (és a művészet) más aspektusaira is kifejlődött, vagy inkább hatással volt, mint pl. Avantgarde és a szürrealizmus. Romantika - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. De ez egy másik kérdés. Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni A romantika eredete, javasoljuk, hogy lépjen be a kategóriánkba Irodalomtörténet.
az angol irodalomban: a "tavi költők" nemzedéke; Burns, Blake; Byron, Keats, Shelley; a német irodalomban: Goethe, Schiller; a heidelbergi romantika; a berlini romantika képviselői). Horváth Károly: A romantika művészi sajátosságai, Gonadolat Kiadó, Bp., 1965 (In:Horváth Károly: A romantika).
A megkülönböztető jellemzője az a tény, hogy a szerző soha nem elítélni a karaktert, és tetteit. Minden rossz, hogy kapcsolatban van a karakter végül lesz az eredménye külső tényezők bűntudat. Végül, de nem utolsósorban fontos jellemzője az, hogy a történet munkálatok össze kell kapcsolni a romantika. Szintén romantika a 19. században is figyelemre méltó az irodalomban bőséges használata metaforák és inspiráció élettelen. A pontosabb leírást a mentális állapot a karakter gyakran használt analógia természeti események és katasztrófák. korlátlan lehetőségek Legnépszerűbb új trend vált, és annak a ténynek köszönhető, hogy a megjelenés könnyen elérhető minden hatálya klasszicizmus és kreatív alapítványok, amelyek kötődnek a szerzők. Romantika jellemzői az irodalomban 2021. Gyakorló korlátlan fröccsenő érzelmek papírra, regényírók keverni a különböző stílusokat. Romantika egyéni szakirodalmi egyszerűsített, és ossza meg egy nagyobb kört a szerzők. Ennek eredményeként kialakult egy új stílust törölni a határokat a nagy kreativitást és a köznép.
Nagyon összetett, sokarcú irányzat volt, teli ellentmondásokkal: minden országban, időpontban és művészeti ágban mást és mást jelentett. Nemzetenként nagy különbségek vannak a romantika kezdetének és végének időpontja, valamint eszmei, poétikai, társadalmi vetületei között, ezért érdemes külön tárgyalni, hogy melyik nemzetnél mit jelentett és mettől meddig tartott. Tehát később majd külön is fogunk beszélni az egyes nemzeti romantikák jellemzőiről. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a romantika a 18. század utolsó évtizedeiben kezdődött és a 19. Romantika jellemzői az irodalomban 7. század első kétharmadát foglalja magában. Ez persze igazából csak az angol és a német nyelvterületre igaz, ahol a romantika kifejlődött, más népeknél (pl. a franciáknál) késve jelent meg (az 1820-as és az 1830-as években), és vannak országok, ahol még a 19. és a 20. század fordulóján is tartott (például Magyarországon is tovább élt Jókai művészetében). A romantika irányzata a klasszicizmust váltotta fel, amellyel kezdetben még párhuzamosan létezett, és amelyet később kiszorított.