130 éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, a kiegyezés korának vezető politikusa, miniszterelnök, akadémikus, akit az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepéért halálra ítéltek és jelképesen felakasztottak. Andrássy Gyula nem nyugodott bele a szabadságharc elvesztésébe, az 1850-es évek végén már a megbékélésért fáradozott: a kiegyezés egyik előkészítője, 1867 után az első magyar kormányfő, később pedig az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere lett. Jó barátja, az emigrációban öngyilkos lett Schmiedegg Kálmán gróf a búcsúlevelében ezt írta Andrássynak: "Gyula, Te nagy dolgokra vagy hivatva. Egyre kérlek csak, arra, hogy legyél meggyőződve hivatásod nagyságáról és ne engedjed, hogy hanyag, henye természeted energiádat megsemmisítse. Életed Magyarországé, tevékenységeddel tartozol hazádnak és nevednek egyformán. " Andrássy Gyula pedig beteljesítette történeti hivatását. Gróf Andrássy Gyula felvidéki Oláhpatakon (ma Vlachovo, Szlovákia) – más források szerint Kassán, avagy Tőketerebesen (ma Trebišov, Szlovákia) – született 1823. március 8-án az egyik legrégibb, székely eredetű főnemesi családban Andrássy Gyula Gábor Manó Ádám néven.
03. 07-2017. 07. 30 forgatás tervezett befejezése 2017. 04. 15 technikai adatok játékidő 4 * 26 perc forgalmazási adatok, díjak televíziós sugárzások A két gróf Andrássy Gyula 4/1 Duna World 13:50 - 2018. 02. 18 A két gróf Andrássy Gyula 4/2 Duna World 14:20 - 2018. 18 A két gróf Andrássy Gyula 4/3 Duna World 13:50 - 2018. 25 A két gróf Andrássy Gyula 4/4 Duna World 14:15 - 2018. 25 óf Andrássy Gyula és Ifj. gróf Andrássy Gyula fényképe Erzsébet császárné és Ferenc József császár (fikciós jelenetben: Kuna Kata, Pásztor Máté)-1. r. Id. Andrássy Gyula, Otto van Bismarck német kancellár, török, francia, angol, orosz diplomaták- Berlini Kongresszus (a fikciós jelenetben: Kékesi Gábor, Bezerédi Zoltán, Vaszkó Bence, Dányi Krisztián, Bartus Marcel, Herceg Tamás)-2. r. Ifj. gróf Andrássy Gyula parlamenti felszólalása (a fikciós jelenetben: Kékesi Gábor)-3. gróf Andrássy Gyula és Mindszenty József (a fikciós jelenetben: Kékesi Gábor, Varga Norbert)-4. r.
Idősebb Andrássy Gyula mind megjelenésében, mind politikájában az eleganciát tükrözte. Küzdött a reformkor idején, küzdött a forradalom és a szabadságharc éveiben, hónapjaiban. Az önkényuralom idején emigrált, majd csendesen, de határozottan visszatért a magyar politikai életbe. A reális kompromisszumot választotta 1867-ben. Így lett a dualista rendszer alapjainak megszilárdítója, majd külpolitikai téren egy erős, magyar állam képviselője. Öröksége nem csak a politikában hagyott nyomott. Utódai a XX. század viszontagságai ellenére, még ha eltérő utakat is jártak be, őrizték XIX. századi, híres felmenőjük emlékét, igyekeztek hűek maradni az Andrássy névhez. A szerző történész
1871-től ő a közös külügyminiszter, feladata a dualista állam beillesztése az új európai helyzetbe, az új Habsburg külpolitika kialakítása. Hivatalviselése nyolc éve alatt végig a külpolitikai célszerűség elvéhez igazodott, és szigorúan tartotta magát a valamit-valamiért elvhez. Közös külügyminiszterként az orosz terjeszkedés megakadályozása és a monarchia dunai, balkáni hatalmi térnyerése volt a célja. Az orosz birodalom ellen viszont senki sem szövetkezett vele. Így Németországgal és Oroszországgal együtt aláírta a status quo-t garantáló három császár szövetségét (1873) – ez volt az első alkalom, hogy a Monarchia újból bekapcsolódott a "nagypolitikába". Oroszországgal megállapodott a balkáni érdekszférák elhatárolásában, és szabad kezet engedett az orosz cárnak a Törökország elleni háborúban. Az 1876-ban induló szerb-török háborút lezáró san-stefanói béke, azaz a balkáni orosz előretörés viszont kiélezte a Monarchia és az orosz birodalom érdekellentéteit. A Monarchia aggodalmait a többi európai hatalom is osztotta, így 1878 júniusában összeültek Berlinben.
Részt vett a pákozdi és a schwechati ütközetben; a tavaszi hadjáratban pedig Görgey segédtisztje. 1849 májusától, mint a kormány küldötte Konstantinápolyba utazott. A világosi fegyverletétel után a menekültek érdekében tárgyalásokat folytatott a török kormánnyal, majd Párizsban és Londonban élt. 1851-ben távollétében halálra ítélték, és Pesten " in effigie " kivégezték. Párizsban szakított előbbi politikájával és az Ausztriával való megegyezésért szállt síkra. 1856. július 9-én Párizsban vezette oltárhoz az ősi erdélyi főúri családból származó Kendeffy Katalin (1830–1896) grófnőt. Házasságukból három gyermek született: Tivadar (1857–1905), Ilona (1858–1952) és Gyula (1860–1929), a későbbi neves politikus, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó közös külügyminisztere. 1858-ban amnesztiát kapott és hazatért. Deák Ferenc köréhez csatlakozott. Sátoraljaújhely képviselőjeként részt vett az 1861. évi és az 1865-ben kezdődő országgyűléseken, közreműködött a kiegyezés létrejöttében. 1867. február 17-től 1871. november 14-ig miniszterelnök és honvédelmi miniszter volt.
A rendkívül előnyös megjelenésű, daliás – kora egyik legszebb férfiának tartották – Andrássyt a társaságokban ezután csak "a szép akasztott férfiként" (le beau pendu) emlegették.. A párizsi szalonok közkedvelt alakja lett, 1856-ban nőül vette Kendeffy Katinka grófnőt, s 1858-ban az édesanyja által kieszközölt amnesztiával hazatért. Az úri világ kedvence, a mindenkit elbájolni tudó, jó kedélyű, végtelenül intelligens gróf – noha levelei alapján feleségét őszintén szerette -, valószínűleg többször is "félrelépett", és a hűséget sajátságos hozzáállással kezelte, a legismertebbé és leghirhedtebbé vált bizonyítékkal szolgáló viszonyából született Laborfalvi Róza lánya, Jókai Róza, a későbbi Feszty Árpádné. (Igaz, ezt a "rokonságot" elsősorban a Jókai család hangoztatta és terjesztette büszkén. ) Idehaza Deák Ferenchez csatlakozott, a jogfolytonosságot fenntartva, de békés úton akarta a bécsi udvarral fennálló ellentéteket rendezni. 1860-ban visszautasította a Zemplén megyei főispáni kinevezést, az 1861-es országgyűlésen képviselőként Deák Felirati Pártjához csatlakozott.
Az első feladat az iskolában mindenképpen a mozgásos nyelvi fejlesztés művészeteken, társasjátékokon keresztül. Nagyon sok lehetőséget adunk persze, hogy a tanító is választhasson. Ahogy a gyerekek, úgy a pedagógusok is nagyon különbözőek. Vagyis az egyik így hatékony, a másik úgy. Ezért semmiképp sem akarok egyfajta programot előírni mindenki számára. Ez nagy kihívás, mert a végén mégiscsak föl kell mutatnom egy "ilyen volt, ilyen lett" eredményt. Gyarmathy Éva - klinikai és neveléslélektani szakpszichológus #53. B. /WMN: Valószínűleg a pedagógusképzést is teljesen át kellene alakítani. Sok gyakorló tanár 35–40 évvel ezelőtt tanulta a szakmát az akkori kornak megfelelő elvárásokkal, és ma is aszerint tanít. (Igaz, ha ők nem tanítanának, összeomlana az oktatási rendszer, amelyet a pedagógushiány miatt jelenleg a hátukon visznek, amiért nem lehetünk elég hálásak nekik – a szerk. ) Gy. : És akkoriban talán épp ők reformálták meg az oktatást. Ma meg vannak köztük olyanok is, akik erősen útját állják a fejlődésnek. Teljesen egyetértek: a pedagógusképzést alapjaiban kellene megreformálni.