A kapcsolatfelvételben nagy szerepet játszott Nemes Nagy Péter, alias "Dick" a Petőfi rádió zenei szerkesztője, a Magyar Blues Társaság elnöke, aki kapcsolatban állt a világ blues és jazz zene prominens képviselőivel. Ennek eredményeként 1995. június 15-én, a 3. Tatai Jazzkonferencián adta a PMD és Eb Davis az első közös koncertjét, majd másnap, a — mára Európa-hírű — Paksi Blues fesztivál on. Az előadás egyik érdekessége hogy ekkor már velük zenélt Ifj. Katona Tamás. Az akkor 9 éves kisfiú a "Fater" nyomdokain lépkedve a blues "megszállottja" lett és 2007-óta az Egyesült Államokban, Dallasban gitározik, mint Stevie Ray Vaughan "reinkarnációja". A másik csemege, hogy a PMD-t a Locomotiv GT egyik frontembere, Somló Tamás erősítette szaxofonnal és szájharmonikájával. A csapat hangzását és másokkal össze nem téveszthető stílusát Katona "Fater" Tamás gitárjátéka és Fekete Kálmán magyar nyelvű szövegeinek egyensúlya határozza meg. Vágyom rád herceg novi. A lokálpatrióta zenekar szűkebb hazája (Pécs, Mecsek) természetei szépségeit a blues zene segítségével mutatja be.
A 8. osztályát már Dunaújvárosban, a Földes Ferenc Dolgozók Iskolájában járta ki. Az általános iskolai tanulmányit befejező okiratot 1977. június 9-én állította ki az intézmény, vagyis 20 éves volt, amikor általános iskolai tanulmányait befejezte. Farkas Flórián gyermekkori ismerősei és barátai, egykori politikustársai kétkedve fogadták a RomNet megkeresésére a dunaujvárosi tanulmányokat, mert érthetetlennek tartották, hogy a most miniszterelnöki biztosi pozíciót betöltő politikus hogyan került lakhelyétől közel 170 km távolságra, és miért nem Szolnokon fejezte be iskoláját. Farkas Flórián közeli ismerősei szerint a politikus katonai szolgálatot nem teljesített, és az erre vonatkozó kérdésünkre maga az érintett sem reagált. Az újabb homályos folt miatt újabb kutatásba kezdtünk: A Magyar Narancs már 1998-ban - amikor Farkas Flórián ellen vádat emeltek és köztársasági elnöki kegyelmet kapott, így megúszta a bírósági felelősségre vonást alapítványai ügyében – megírta, hogy a roma politikust 1975 és 1982 között háromszor is elítélték, köztük letöltendő börtönbüntetésre.
UPDATE: Farkas Flórián diplomáinak és érettségijének az próbált utánajárni. Azt találták, hogy ezen a néven két szakdolgozatot adtak le: az egyiket 2005-ben a jogi karon, a másikat 2003-ban a társadalomtudományi karon. A jogi karon leadott szakdolgozat témája a mentelmi jog, a társadalomtudományi szakon leadottnak az uniós csatlakozás hatásai a magyarországi cigányság életkörülményeire. Nagyon beszédes lett volna ugyan, ha a fideszes politikus írt volna a mentelmi jogról, de azóta kiderült, hogy azt nem ő, hanem névrokona, Dr. Farkas Flórián, vidéki ügyvéd írta és adta le. Így minden bizonnyal a másik szakdolgozat lehet az övé. Annyi szépséghibája van a dolognak, hogy a elérhető saját önéletrajzában az szerepel, hogy ő a szakdolgozatát ELTE jogi karán szerezte, és nem a társadalomtudományi karán. A jogi kar adatai alapján a kar és a szak is egyezett a politikus által megadott adatokkal. Tehát, vagy fogalma sincs, hogy hol szerezte a diplomát, mert már arra sem emlékszik hová adta be szakdolgozatát, hová járt egyetemre, vagy valaki más írta az önéletrajzát, aki összekeverte őt az ügyvéddel, vagy bármi, amit el sem tudunk képzelni.
A legnehezebb iskolatáska Bár Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke a RomNet-nek még a februári érettségi találkozó előtt küldött állásfoglalásában aláhúzta, az általános iskolai és a középiskolai végzettség meglétének ténye, a végzettség megszerzésének éve és helye egy országgyűlési képviselő esetében közérdekből nyilvános adatnak minősül, az általános iskolai tanulmányokra Farkas Flórián mégsem reagált. A RomNet ezért márciusban újabb közérdekű adatigényléssel fordult a fideszes országgyűlési képviselőhöz, hogy megtudjuk, hol végezte el az általános iskoláját, de választ megkeresésünkre nem kaptunk. A törvényes határidőt követően újabb megkereséssel éltünk a képviselő felé, de arra sem reagált, ezért április 8-án bírósághoz fordultunk, kötelezzék a fideszes képviselőt a kért adatok kiadására. A Fővárosi Törvényszék múlt péntekre, 2016. június 3-ára tűzte ki az ügyben a tárgyalást. A bírósági pert megelőző napon Farkas Flórián jogi képviselője, Dr. Fancsali Ágnes szolnoki ügyvéd a bíróságnak címzett, de a felperesként eljáró Hidvégi-B.
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) berkeiből származó információ szerint a józsefvárosi épületet 60 millió forintos jelzálog terheli. A tulajdoni lap másolata, amely eljutott a Népszavához, megerősíti ezt. Ingatlanjoggal foglalkozó szakértőt, Molnár Erika ügyvédet kérdezte meg a lap arról, mi olvasható ki a tulajdoni lap adataiból. – A magyar állam 2012 decemberében 15 évre szóló, napjainkban is érvényes elidegenítési tilalmat jegyeztetett be az ingatlanra, azzal egyidejűleg, hogy az ingatlant ingyenesen a szervezet tulajdonába adta – kezdte az ügyvédnő. Újabb elidegenítési és terhelési tilalom ekkor még nem szerepelt az ingatlanon, ez csak fél évvel később, 2013 júliusában került rá, egy időben a 60 millió forintos jelzáloggal. A bejegyző az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) volt, amelyet akkoriban Balog Zoltán vezetett. A minisztérium tehát 60 millió forintot adott a Lungo Dromnak, amit vissza kell fizetni, vagy azzal el kell számolni. Ennek biztosítékaként szolgál az épületre bejegyzett jelzálog – közölte Molnár Erika.