Nagy meglepetést fog okozni ma este egy régi-új szereplő a Barátok köztben. Berényi Timi karakterének hirtelen felbukkanás rendkívül felforgatja majd egyes lakók életét, ugyanis a fiatal lányról kiderül, hogy titkol valamit. A karakter visszatérése azért is lesz meglepő, mert a szereplőt eddig Jelenik Éva és Rada Klaudia alakította, de a ma esti résztől kezdve Pásztor Virág játssza Nóra és Miklós lányát. Már régóta színésznő szeretnék lenni, több színiiskolába is járok, de nagyon új dolog számomra a kamerák előtt lenni. Az elején izgultam, de szerencsére ezt mostanra már leküzdöttem. A kollégák is nagyon segítőkészek. Timi karaktere nagyon különbözik tőlem, így kihívást jelent számomra őt eljátszani – mesélte a Blikknek a 17 éves Pásztor Virág. A sorozat történetében már sok alkalommal került sor szereplőcserére. A legemlékezetesebb és egyben első csere Mátyás Tilda szerepénél történt: Erdélyi Tímea helyett egyszer csak Szabó Erika tűnt fel. (Kiemelt kép: RTL Klub) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Az idén húszéves Barátok közt új színt hozott a magyar televíziózás palettáján, amikor 1998 októberében elindult az RTL Klub napi sorozataként. A benne szereplők országos hírnévre tettek szert, legyen szó fiatalokról vagy idősebbekről, a karaktereket játszókat a mai napig sokszor sorozatbeli nevükön szólítják az utcán. A Barátok közt alapcsapatának fiatal szereplői közül ma már egyiküket sem látjuk a sorozatban. Közülük néhányan hátat fordítottak a rivaldafénynek, míg mások a mai napig a show-bizniszben tevékenykednek. Az utóbbi igaz Somorjai Tiborra, Berényi Ákos egykori megformálójára is, igaz, már nem a kamera előtt látható, hanem sikerműsorok producereként tevékenykedik. A március 28-án megrendezett Televíziós Újságírók Díja gáláján ő is díjat vehetett át a Vigadó színpadán, mint Az 50 milliós játszma producere, melyet a szakújságírók a 2017-es év legjobb vetélkedőjének ítéltek. Kíváncsi vagy, hogy néznek ki, és mi történt a Barátok közt alapcsapatának fiatal szereplőivel? Képes összeállításunkban megnézheted.
Barátok közt 17. évad Ország Magyarország Eredeti adó RTL Klub RTL II Sugárzás 2014. július 14. – 2015. december 23. Epizódok száma 722 Kronológia ← Előző Következő → 16. évad 18. évad A Barátok közt 17. évadát 2014. között vetítette az RTL Klub. 2014 novemberében teljesen új főcímet kapott a sorozat. Ez az évad áll a legtöbb epizódból, mivel 2014-ben nem vonult nyári szünetre a sorozat.
Szerencsés szerint nem az életkor volt a döntés hátterében: "Nálunk minden korcsoport képviselteti magát a kamaszoktól a nyugdíjasokig, hiszen családi sorozatként mindenkihez szólunk. Így természetesen az ő esetében sem az életkor, hanem a történetvezetés szükségszerűsége döntött a szerződésről. " A fenti nyilatkozatok megjelenésekor még nem lehetett tudni, hogy Sztárek Andreát mikor láthatják utoljára a sorozat nézői, az RTL Klubon tegnap este képernyőre került részből azonban kiderült, hogy január 26-án köszönt el a doktornő karaktere. Fotó: RTL Klub
Moholy-Nagy László az 1920-as években érkezett a weimari Bauhaus iskolába, ahol olyan művésznagyságok mellett dolgozott, mint Paul Klee, Josef Albers, Anni Albers, Gunta Stolzl, Vaszilij Kandinszkij és a szintén magyar származású Breuer Marcell. A fiatal Moholy-Nagy ebben az inspiráló közegben fogalmazta meg a művészet új, forradalmi eszméit. A tanítás során kristályosodott ki munkájának vezérelve: arra ösztönözni a művészeket, hogy éljenek "boldogabb életet a modernitásban". A nácik hatalomra jutása emigrációra kényszerítette Moholyt, aki feleségével, Sibyl Moholy-Naggyal és két lányával Chicagóba költözött. Az amerikai nagyváros új impulzusokat, új energiákat adott művészetének. Előbb a weimari mintára alapított New Bauhaust vezette, majd saját iskolát indított The School of Design (majd Institute of Design) néven, ahol arra nevelte a hallgatókat, hogy rendszerszemléletű és emberközpontú formatervezésben gondolkodjanak. Mindezt a nagy világválság és a második világháború korlátozott lehetőségei közepette, alkalmazkodva a praktikus és olcsó termelési igényekhez.
Moholy-Nagy László 1946-ban, 51 évesen hunyt el. Moholy-Nagy László: A 19, 1927, olaj, grafit, vászon, 80×95, 5 cm Hattula Moholy-Nagy, Ann Arbor, MI Moholy-Nagy László radikális úttörő, a 20. századi művészet kiapadhatatlan inspirációs forrása, akinek hatása a művészetek számtalan ágában a mai napig nyomon követhető. Forrás: A z új Bauhaus – Moholy-Nagy László élete és öröksége Alysa Nachmias filmje (2019) Nyitókép: a The New Bauhaus című film Facebook-oldala Bejegyzés navigáció
Bauhaus magyarok külföldön Túlzás nélkül állítható, a világ legismertebb, magyar születésű művészéről van szó. Moholy-Nagy a művészeti gondolkodást, a képalkotást, a design-t és a művészeti oktatást is alapvetően megújító alkotó volt: százhuszonöt éve született. Hogy az 1895-ben, Weisz László néven, Bácsborsódon született Moholy-Nagy László munkássága, hatása mindmáig mennyire megkerülhetetlen, azt talán az is mutatja, hogy a mi, elsősorban kortárs profilú weboldalukon csak a tavalyi és az idei esztendőben 26 írásban volt róla szó. Nem véletlenül sűrűsödtek a róla szóló, őt említő cikkek nálunk is az utóbbi években, hiszen Moholy-Nagy most jutott igazán népszerűsége és elismertsége bőven kiérdemelt csúcsára. Ebben fontos szerepe volt a három vezető amerikai múzeumban, New Yorkban, Chicagóban és Los Angelesben 2016-2017-ben bemutatott, minden korábbinál nagyobb és relevánsabb kiállításainak (amikről már 2014-ben közöltük az első híreket) és természetesen a Bauhaus tavalyi 100. születésnapjának, hiszen ennek a legendás intézménynek a neve elválaszthatatlanul összeforrott Moholy-Nagy munkásságával.
A tizenhárom számból tizenegyet Moholy tervezett meg. 1928-ban Moholy megírta Az anyagtól az építészetig (Von Material zu Architektur) című könyvét, mely a bevezető kurzus anyagának összefoglalása volt. "A művészeti oktatásban jelenleg a kifejezés mindenki számára érthető, időtlen biológiai alapjaira törekszünk. " Ugyanebben az évben Gropius lemondott a Bauhaus igazgatói posztjáról, Moholy pedig otthagyta az intézményt. 1937-ben Moholy Chicagóba költözött, hogy létrehozza a The New Bauhaust. Miután közel egy évtizedig megrendelésre és saját maga számára dolgozott, Gropius azt ajánlotta Moholynak, legyen az igazgatója egy új formatervezési iskolának, amelyet a chicagói Művészeti és Ipari Egyesület (Association of Arts and Industries) támogat majd. "A program széleskörű és merész" – írta Eleanor Jewett a The Chicago Tribune-ba 1937. október 10-én. "Egy felette tehetséges zseni, Moholy-Nagy kezében van, aki már bizonyított azok előtt, akik tudják, mi micsoda. " 1938-ban bezárt a The New Bauhaus, miután a kurzusok gyakorlati, ipari alkalmazhatóságában kételkedve a Művészeti és Ipari Egyesület beszüntette finanszírozását.
Kapcsolódó könyvek