Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. Ősi Idegenek: A Piramisok Titkai Az emberek még nem sejtik, hogy mi folyik körülöttük, de egyszer úgy is rá fog jönni mindenki, hogy ezek a történetek hihetőek is tudnak lenni, mindenesetre egyszer feltárulnak a rejtélyek és a megoldhatatlan titkok, aztán egy napon tán vissza is fognak térni, a távoli jövőben az úgynevezett "Idegenek"...
Valami nagyon különös dolog történik Gízában, mind a piramisok alatt, mind Dr. Hawass irodájában. Még az atlantiszi Feljegyzések Csarnokában kételkedők is arra kényszerülnek, hogy beismerjék, valami nagy dolgot rejtegetnek. 2008 augusztusában egy barlangrendszert fedeztek fel a piramisok alatt. Bizonyos, hogy ez a legnagyobb hír. Viszont vessünk egy pillantást Dr. Hawass reakciójára, amit a saját honlapján onyára Hawass igencsak tisztában volt egy efféle felfedezéssel. Akkor miért tagadta? Mit próbál palástolni? Vajon ennek van valamiféle köze ahhoz a falhoz, amelyet a gízai komplexum köré építettek? Miféle dolgokat akarnak eltitkolni előlünk? 2009 decemberében, azt követően, hogy letagadták a létezésüket, Egyiptom vezető egyiptológusa, Dr. Zahi Hawass, kénytelen volt beismerni, hogy a feltárásokat végző csapat az ő megbízásából az állítások középpontjában álló olyan ókori sírok után kutat, melyek egy, a gízai piramisok alatti barlangvilág állítólagos felfedezéséről szólnak. Ez több oknál fogva is egy meglepő bejelentés, s nem mellékes körülmény az sem, hogy az "állítólagos" barlangrendszert már feltárta és lefényképezte Andrew Collins, brit író és felfedező.
Tartalmazzák a Nagy Piramis építésének a leírását, valamint egy próféciát arról, hogy "kinek mit és hol kell tennie a feljegyzések feltárásához. "Collins azt mondja, hogy "Ezt sohasem találták meg. Így talán még mindig ott van, várva a felfedezését, valahol annak a helynek közelében, ameddig Salt és Caviglia közel 200 évvel ezelőtt eljutott. " "Hiszek abban, hogy a barlangok, ahova beléptünk, egy sokkal nagyobb komplexum részei, amely pontosan az egész gízai fennsík alatt terül el. " Collins elmagyarázza, hogy a barlanghálózat természetes és egy svájci sajthoz hasonlít. Hisz abban, hogy jóval a piramisok megalkotása előtt alakították ki őket és feltételezik, hogy ez lehetett az oka annak, amiért a piramisokat erre a területre építették. A korai civilizációk hittek abban, hogy a haldoklás folyamata az úgynevezett "alvilágba" való átkeléssel áll összefüggésben és ezekre a barlangokra talán úgy tekintettek, mint az alvilágba vezető átjárókra. A barlangok legmélyebb részein van emberi tevékenységre utaló bizonyíték.
Ezen kívül képes volt jelezni a napfordulókat és a napéjegyenlőségeket, így segített az egyiptomiaknak meghatározni a napévet. A lényeg, hogy igaz, hogy egyre több mindent tudunk meg a piramisokról, de még mindig messze állunk az igazság teljes ismeretétől. Az elkövetkezendő években a kutatók még számos titkot fognak felfedezni ezekkel az ókori építményekkel kapcsolatban. Képek forrása: Derzsi Kinga vagyok, idén végeztem a budapesti Patrona Hungariae Gimnáziumban. A jövőben magyar-történelem szakos tanárként szeretnék dolgozni, célom ennek a két tantárgynak a megszerettetése leendő diákjaimmal. Remélem, hogy cikkeim hatására is sokan elkezdenek olvasni, írni, művelődni, mivel ezek elhanyagolhatatlan részei az életünknek, melyek a mentális egészségünket szolgálják.
Fontos persze megjegyezni, hogy Hérodotosz is több mint 2000 év távolságából ír az egyiptomiakról, hiszen például Kheopsz fáraó piramisát Kr. 2547 körül kezdték építeni, nem sokkal az után, hogy Kheopsz fáraó lett. Szintén az elméletet támasztja alá az a tény, hogy még a legutóbbi időkben is az egyiptomiak használtak a Hérodotosz által említetthez hasonló emelőszerkezetet, elsősorban a Nílusból való vízkiemeléshez. Ráadásul ilyen darukról ábrák is fennmaradtak – igaz, nem a piramisépítkezésekkel kapcsolatban. Csakhogy a piramis építésénél nem egy, nem is kettő, hanem több tucat fából készült darura lett volna szükség, márpedig Egyiptom közismerten "fa szűkében" volt már a fáraók korában is. A daruk ácsolásához szükséges alapanyagot a mai Libanon területéről hozhatták volna, ami viszont roppant költséges művelet volt már akkor is, amikor hajóácsolás céljából importálták a fát Egyiptomba. Harmadrészt pedig az is problémát okoz, hogy a piramis csúcsához közeledve ezeknek a fából készült daruknak már nem lett volna helyük: egyszerűen olyan kis felület maradt az egymásra rakott köveken, hogy egy daru elhelyezése teljességgel elképzelhetetlen – olvasható az Archeology című szaklap legfrissebb számában.
). Emlékszel arra a YouTube videóra, amely a Szfinx alatti éjszakai feltárásokról szólt? Az alagutakból hatalmas fedett ládákat vittek ki, amiket a kairói reptérre küldtek. A ládákat C-17-es teherszállító repülőgépekbe pakolták be, amely az Egyesült Államok légierejéhez tartozott. A ládákat CSAK éjszaka szállították! A tisztviselők természetesen mindezt tagadták! Ez a fotó egy kő bálványképet ábrázol, mely kígyó fejet formáz, ami megvilágítja a helybéliek történeteit, melyek arról szólnak, hogy a barlangokban egy el-Nahash nevű atalmas kígyó kísért (Hát már megint! Valahányszor elég mélyre ásunk, egy hüllőszerű alakkal találkozunk, aki lesben áll az alvilágban! ). Mi van akkor, ha a barlangrendszer még mélyebbre vezet? Talán egy föld alatti városba? Atlantisz története tele van föld alatti városokról szóló történetekkel. Egy óriási föld alatti várost fedeztek fel Romániába (200 négyzetkilométer. ) Forrás:
Az ókori egyiptomiak számára a túlvilág és a nap szorosan összefonódott. Ozirisz a halottak és a túlvilág egyiptomi istene az új élet erejét képviselte. Idővel a nap körforgása is kapcsolatba került vele. Ennek az asszociációnak köszönhetően a lenyugvó nap a halált szimbolizálta, és a nap nyugaton minden este "meghalt". A fáraók lelkének az volt a célja, hogy kapcsolatba lépjen a lenyugvó nappal, mielőtt reggel újra felkel, az örök élet szimbólumaként. Azáltal, hogy piramisokat helyeztek el a Nílustól nyugatra, pontosan azon a területen éltek, amely metaforikusan a halált jelentette. Vajon hogy építették meg? Az egyiptomi piramisok egyik legnagyobb rejtélye a felállításuk során alkalmazott építési technikák. Az egyiptomiak hihetetlen bravúrja még lenyűgözőbb, ha figyelembe vesszük, hogy több mint 2 millió mészkő- és gránittömböt használtak fel a gízai piramis megépítéséhez. Minden falazat körülbelül 2, 5 tonnát nyomott. Szóval hogyan mozgatták ezeket az óriási blokkokat? Sajnos az egyiptomiak nem hagytak maguk mögött írásos feljegyzéseket, de sok elmélet született az évek során.
2022. jan 8. 7:33 #Bíró Attila #karmester #Budapesti Operettszínház #meghalt fotó: Shutterstock Hatalmas veszteség. Elhunyt Bíró Attila karmester. A magyar zenei élet egyik nagy alakjának halálhírét a Budapesti Operettszínház tudatta. Bíró Attila 17 éven át volt karmester a neves színházban. "Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a magyar zenés színházi élet pótolhatatlan, örökifjú karmestere, Bíró Attila életének 90. évében elhunyt. Bíró Attila zongoraművész, karmester és zeneszerző hat évtizedes pályájából 1970-től 17 évet a Fővárosi Operettszínházban töltött karmestereként. Olyan színész legendákkal dolgozott együtt karmesterként vagy zongoristaként, mint Básti Lajos, Gábor Miklós, Mensáros László, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Sárdy János, Petress Zsuzsa, Csákányi László, Agárdi Gábor, Bessenyei Ferenc, Tomanek Nándor, Tyll Attila, Avar István stb. A Budapesti Operettszínházban 2016 októberében több évtizedes művészi teljesítménye és a magyar operett népszerűsítéséért végzett áldozatos munkája elismeréseként a Musica Hungarica Kiadó nagydíját vehette át.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Mensáros László Életrajzi adatok Született 1926. január 26. Budapest Elhunyt 1993. február 7. (67 évesen) Budapest Pályafutása Aktív évek 1957 – 1983 Díjai Jászai Mari-díj (1956, 1969) Érdemes művész (1976) Kiváló művész (1978) Kossuth-díj (1980) Magyar Művészetért-díj (1989) Mensáros László ( Budapest, 1926. – Budapest, 1993. ) magyar színész, rendező. Anyai nagyapja dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke. Tartalomjegyzék 1 Élete 1. 1 Szakmai pályája 2 Elismerései 3 Fő szerepei 4 Filmszerepei 5 Jegyzetek 6 Irodalom Élete 1946-ban a Színész Akadémián kezdte meg tanulmányait, és csak 1952-ben diplomázott. Kétszer is ült börtönben politikai okok miatt – 1949–1951 között, illetve 1958–1961 között. Homoszexualitását a nyilvánosság előtt titokban tartotta, karrierje érdekében meg is házasodott. Bár idős korában foglalkoztatta az előbújás gondolata, betegsége, majd halála miatt erre sohasem kerülhetett sor. [1] Szakmai pályája Színészi pályafutását Debrecenben kezdte, 1952 – 1957 -es évadokban szerepelt itt.
A gyóntatópapja csábította el Mensáros Lászlót | Háttér Társaság Mensáros László -... elmondom hát mindenkinek... CD - M - CD (magyar) - Rock Diszkont - 1068 Budapest, Király u. 108. László Mensáros – filmzona HírExtra - Ötven év boldogságban együtt 17 Best Magyar hírességek sírhelye images | Sírkő, Hírességek, Vizuális identitás 2004. október 26. 10:30 Lukácsi Attila Farkasréti temető II. : Az újratemetések kedvelt színhelye Rákosi Mátyás sírja Volt itt egy különös, és igencsak szűk körben rendezett temetés is, melyen a magyar történelem egyik szégyenteljes alakját, Rákosi Mátyást temették. Rákosi saját kívánságára került Farkasrétre, szovjet mintára készült urnája először nem fért be a helyére, vésővel kellett megnagyobbítani a helyet. A sírt többször is megrongálták, így ma már sokadik helyén van, fedőlapján - az atrocitásokat elkerülendő - csak az elhunyt monogramja olvasható. Meglepő módon itt, s nem a Munkásmozgalmi Panteonban temették el a kommunista rendszer vezető alakjainak többségét, köztük Grósz Károlyt, Apró Antalt, Aczél Györgyöt és Czinege Lajost.
m1 - Sztársáv - Domján Edit - 2009. 12. 10. A vendégek arra keresik a választ, vajon miért nem akart tovább élni a sikeres színésznő. Domján Edit karácsonykor lett öngyilkos, 40 évesen. Utolsó szerelmének Szécsi Pálnak a nővére, Katalin könyvet ír a párosról. Eddig sosem hallott történeteket mesél a szerelmükről a stúdióban. Másik vendégünk Tarr Mária, a Madách Színház súgója, aki éveken át dolgozott Domján mellett, és egészen közelről látta őt. Azt mondja, mindenki imádta a színházban. Nyertes Zsuzsa művésznő pedig arról mesél, hogyan élik meg a szép és sikeres színésznők az öregedést. A műsort archív bejátszók színesítik, Domján alakításai mellett mesél róla Gobbi Hilda és Mensáros László is. m1 - Hogy volt!? - Domján Edit - 2010. 25. A teljes Hogy volt!? műsor az MTV videótárában ezen a címen nézhető meg: m1 - Teadélután - 2010. 07. Szécsi Katalin volt a vendég a Több mint szerelem című könyve kapcsán. A videón kb. 23:00 perctől kezdődően látható Szécsi Katalinnal az interjú. m1 - Teadélután - 2011.
század (1965) Filmszerepei Bolond április (1957) Butaságom története (1965) Aranysárkány (1966) Szevasz, Vera! (1967) Nyár a hegyen (1967) A múmia közbeszól (1967) Jaguár (1967) Három találkozás (1968) Halálnak halála (1969) Történelmi magánügyek (1969) Imposztorok (1969) Az ember tragédiája N. N. a halál angyala (1970) Szerelem (1971) Csárdáskirálynő (1971) Szerelmespár (1972) Ártatlan gyilkosok (1973) Giordano Bruno megkísértése (1973) …és a holtak újra énekelnek (1973) Ki van a tojásban? (1973) Szörnyeteg (1974) Sosem lehet tudni (1974) Megtörtént bűnügyek (1974) Segesvár (1974) 141 perc a befejezetlen mondatból (1974) Aranyborjú (1974) Feltételes vallomás (1978) Csillag a máglyán (1978) Telefonpapa (1982) Napos oldal (1983) Hosszú vágta (1983) Osztrigás Mici (1983) Jegyzetek Irodalom Galsai Pongrác: Egy színész lelkivilága (1976); Gyurkovics Tibor: Színház az egész – nem is – világ (1984).