A Magyarországi Bolgárok Egyesülete a tulajdonában álló Bolgár Művelődési Házban látja el és szervezi évtizedek óta a Magyarországon élő bolgár kisebbség kulturális életét, tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzését és gyarapítását, valamint történelmi hagyományainak, nyelvének ápolását. Az Egyesület a Művelődési Házban biztosítja a Malko Teatro bolgár színház működését, a bolgár nyelvű könyvtár fenntartását, otthont ad a magyarországi bolgár közösség hagyományos éves kulturális rendezvényeinek, a bolgár táncművészet és népzene ápolása céljából működő táncegyüttesek (JANTRA, ROSZICA, ZORNICA) és zenekarok próbáinak. A Bolgár Országos Önkormányzat a Magyarországi Bolgárok Egyesületével 2003. október 1-jén kötött megállapodás szerint átvállalta a Bolgár Művelődési Ház mint kisebbségi intézmény teljes körű működtetését, üzemeltetését, fenntartását és karbantartását, a Művelődési Ház személyzeti struktúrájának a kiépítését és a munkavállalók alkalmazását. A Bolgár Országos Önkormányzat a Magyarországi Bolgárok Egyesületétől átvállalt társadalmi közös szükséglet kielégítésére vonatkozó feladatokat, valamint a Művelődési Ház (színházterem, előcsarnok, konferenciaterem, könyvtár és irodák) működtetésére, üzemeltetésére, fenntartására, karbantartására, valamint a munkavállalók alkalmazására vonatkozó feladatokat az általa e célra alapított Bolgár Művelődési és Kulturális Nonprofit Kft.
A Magyarországi Bolgárok Egyesülete székhelye, a Bolgár Művelődési Ház a közösségi élet, kultúra és szórakozás fontos színtere. A közösség első számú központja. Olyan hely, ahol nemzedékek adják át egymásnak hagyományaikat és szokásaikat. 445 kertészcsalád adományaiból épült, végül 1957. szeptember 9-én nyitotta meg kapuit. 1982-ben az épület hotellel és étteremmel bővült a Magyarországi Bolgárok Egyesülete anyagi függetlenségének biztosítása céljából. A Bolgár Művelődési Ház a legkülönbözőbb rendezvények vonzásközpontja. 1992-93-ban itt ülésezett a Nemzetiségi Kerekasztal, melynek keretében előkészítették az 1993-as nemzetiségi törvényt. 2004 és 2007 között az épület felújításon esett át, mely a magyar állam támogatásával valósult meg. Az utóbbi néhány év során azonban szűknek bizonyult a hely az új idők támasztotta kihívások és közösségi célok számára. Az új, modern központ iránti elképzelés támogatásra talált úgy a bolgár, mint a magyar államnál. 2019-ben új emelettel bővítették az épületet, amelyben próbák, kiállítások és konferenciák szervezésére egyaránt alkalmas multifunkcionális termet alakítottak ki.
A Bolgár Országos Önkormányzat a Magyarországi Bolgárok Egyesületétől átvállalt, a társadalmi közös szükséglet kielégítésére vonatkozó feladatokat, az általa е célra alapított Bolgár Művelődési és Kulturális Közhasznú Társaság (székhely: 1097 Budapest, Vágóhíd u. 62., Cg. :01 -14-498) útján biztosítja. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által nyújtott működési támogatást a Bolgár Országos Önkormányzat a Bolgár Művelődési és Kulturális Közhasznú Társaság /Bolgár Művelődési Ház/, mint kisebbségi intézmény működésének támogatására fordítja. Ezáltal, a Bolgár Országos Önkormányzat a történelmi társadalmi szervezet által megteremtett alapokra építve kihasználta a kisebbségi intézményi támogatás új lehetőségeit, így összhangba hozta a tradíciót és az új kihívásokat, erősítve ezzel az identitás ápolását, a kultúra és a nyelv megőrzését, a magyarországi bolgárok kulturális autonómiájának megteremtését, intézményesítését. A Bolgár Művelődési Házfelújítása A Bolgár Művelődési Ház megfelelő színvonalú és áttekinthető működéséhez szükségessé vált annak felújítása, átalakítása.
Az új intézmény helyszínét és alapkövét Atanaszij Archimandrita, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház elöljárója áldotta meg.
Dr. Muszev Dancso és Varga Szimeon a Soltész Miklós államtitkár által vezetett delegáció tagjai, amely kétnapos látogatáson tartózkodik Szófiában. Soltész Miklós köszönetet mondott Bojko Boriszovnak és Valeri Szimeonovnak a magyarországi bolgár közösségnek nyújtott támogatásért, és kiemelte, hogy Magyarországon 13 nemzetiség van, amelyek közül a bolgár az egyik legkisebb, de az egyik legerősebb is. Hozzászólásában dr. Muszev Dancso rámutatott, hogy egyre több bolgár politikus értékeli a határon túli bolgár közösségek szerepét, és komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ezek a közösségek hidat képezhessenek Bulgária és a világ között. A Bolgár Országos Önkormányzat "Március 3. " díjat ad át Dr. Nikolajeva Marijának a magyarországi bolgárok hagyományainak műveléséért és a bolgár kultúra megőrzéséért és terjesztéséért. Nikolajeva Marija a bulgáriai Rusze-ban születetett 1933-ban. 1958-ban férjével Mazsaroff Miklóssal, és édesanyjával együtt költöztek Magyarországra és letelepedtek Miskolcon.
2010-ig, összesen 52 éven át dolgozott Miskolc egyik legjobb szemész szakorvosaként - gyógyította a városban élő gyerekeket, fiatalokat és időseket is. 1995-ben megalakult a Miskolci Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat, melynek Nikolaeva Marija alapító tagja volt, 3 évig elnöki tisztséget töltött be, majd 2009-ig a vezetőség tagjaként tevékenykedett a városban élő bolgárok összefogásáért. Sok éven keresztül volt tagja a Bolgár Országos Önkormányzatnak és kiemelkedő tevékenységével sokat tett a magyarországi bolgárok művészeti és a kulturális életéért. 13 évvel ezelőtt megalapította a "Mazsaroff Miklós képzőművészeti díjat", melyet magánadományként maga finanszíroz. A díjjal a tehetséges fiatal képzőművészeket díjazzák és támogatják, hogy tovább folytassák alkotótevékenységüket. Több kiállítást szervezett meg Miskolcon, Budapesten és Debrecenben. Még 88 évesen is aktív, tervez és szervez, és a pandémia alatt megírta első önéletrajzi könyvét, "Életem itthon és otthon" mottóval, amelyet ki is adtak Szófiában, bolgár nyelven.
Az államtitkár azt mondta, a magyarországi nemzetiségek között egyedülálló, hogy a bolgárok hosszú távon gondolkodva egy helyen valósítják meg egyházi, oktatási, kulturális és közösségi életüket. Közösségük, bár nem a legnagyobb a magyarországiak közül, összetartása, kultúrája és nyelve őrzése, anyaországi kapcsolatápolása kiemelkedőnek számít – tette hozzá. Hriszto Polendakov, Bulgária magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy az épület jól mutatja az itteni bolgárok jövőbeni törekvéseit és szándékait, a felépülő központ egy új kezdetet jelent a bolgár közösségnek Magyarországon. Muszev Dancso, a magyarországi Bolgár Országos Önkormányzat elnöke arról beszélt, ez a nap mérföldkő a bolgár közösség életében, hiszen az új Oktatási és Kulturális Központtal a következő évszázadokra alkotnak valamit. "Történelmünk következő fejezetét mi fogjuk írni, együtt" – fogalmazott, hozzátéve: ez a beruházás a magyar kormány elmúlt és következő tíz évének zászlóshajója és jelképe lesz. Mint mondta, céljuk, hogy az épület ne csak az itt élő bolgárokat szolgálja, hanem egy európai oktatási, továbbképzési hely is legyen.
Időben felismerve teljesen meggyógyítható A méhnyak a hüvely felől megfelelően megvilágítva szabad szemmel is látható. A méhüregbe vezető nyílás a méhszáj, utóbbi nyálkahártyájának sérülésével alakul ki a méhszájseb. A méhszájseb önmagában teljesen ártalmatlan, rendszerint fájdalmatlan, ecseteléssel gyorsan gyógyítható rendellenesség. Az elhanyagolt méhszájseb ugyanakkor rákmegelőző állapot, mert fennáll a lehetősége, hogy tumoros elváltozássá alakul át. Sokakat a szégyenérzet, másokat a betegség kiderülésétől való félelem tart vissza. Laphámrák Túlélési Esélyei | Találkozás Egy Nővel: Nagysejtes Tüdőrák Túlélési Esélyei. Címkék: daganatos betegségek, méhnyakrák, HPV, méhnyak, deréktáji fájdalom, cervix carcinoma, fájdalmas közösülés, sárgás folyás, rendszertelen vérzés, sárgás hüvelyváladék, erős alhasi fájdalom, élénkpiros vérzés a hüvelyből, vérzés a nemi aktus során, kellemetlen szagú hüvelyi folyás
Kérdés: Édesanyámnak szövettanilag igazolt rosszindulatú tüdődaganata van, azon belül laphámrák. Az orvos és a statisztika szerint min. 4-5 hónap, max. 16-18 hónapja van. Ha sikerül a kezelésekkel a daganatot lezsugorítani, akkor is csak 1, 5 éve van hátra? Mennyi a túlélési esélye, műtéttel vagy anélkül? Mindenképpen csak halálos kimenetelű tud lenni ez a betegség? Mik az esélyei? | | Szendei, K. ; Az Orvos válaszol - Dr. Szendei Katalin InforMed Válasz: Én se tudok mást mondani, mint a kezelőorvosa. Rákos megbetegedések esetén statisztikai átlagokat ismerünk a túlélésre vonatkozóan, de minden ember egyedi, tehát ettől mindkét irányba eltérhet. Ha műtéttel eltávolítható a daganat, az a statisztikák szerint jelentősen növeli a túlélési esélyeket, nem szabad kihagyni, de tudni kell, hogy sajnos, magának a műtétnek is vannak szövődményei. 2006-02-20 13:46:14 |
A daganat gyorsan növekszik, és már a betegség korai szakaszában áttétet képez a tüdőben. A kezelést követő éves túlélés esélye átlagosan. Ide három daganatos elváltozást sorolnak: a laphámrákot, a nagysejtes, illetve az adenokarcinómát. Tulajdonképpen többfajta tüdőrák létezik, és a beteg további sorsát, illetve. Kétségtelen tény, hogyha valaki nem operálható, akkor a teljes gyógyulás esélye nagyon alacsony. Kezeletlen esetben a túlélés mindössze hónap. A tüdőrák gyógyulási esélei nem jók.