kiadásában.
1976 őszén elkészült az első rész. Nagyon szerettük, de a bemutató után a kritika fanyalgott. Szenteste délutánján sugározták, a nézők mással voltak elfoglalva, kevesen látták. Meg voltunk szeppenve. De! Fél év múlva a Kőszegi Szemlén már osztatlan volt a siker és első díjat kaptunk. A zsűrielnök, dr. Ancsel Éva filozófus hosszan elemezte, mennyire jellemző a mi társadalmunkra ez a sárkánytörténet, amiben a jó csak kerülő úton tud győzni, de így is elbukik. Egy halom dolgot mondott, ami eszünkbe sem jutott, de mégis ott volt benne. Aztán minden díjtól, elemzéstől függetlenül 27 ország vásárolta meg másfél év alatt. Kezdett kiderülni, hogy ez tényleg jó, hogy tényleg eltalált valamit, de azt, hogy még ma is állandóan vetítik a televíziók, sosem gondoltuk volna. Süsü a sárkány 2 resa.com. Süsü születését azóta legendák övezik. Minden résztvevő úgy gondolja, hogy nélküle nem jöhetett volna létre. És tényleg, talán ez a titok! Olyan munkatársak csinálták, akik a magukénak érezték és mindent beleadtak. Dramaturg/szerkesztőként az volt a dolgom, hogy elindítsam a munkát, megírassam és elfogadtassam a forgatókönyvet, ezzel párhuzamosan pedig megszervezzem és fellelkesítsem az alkotói stábot.
Singer Dezső gyártásvezető a Süsü forgatásról ABONYI ANTAL operatőr DI POL JOLANDA vágó Néhány érdekes: Süsü fodrásznál járt, az első rész és a folytatások között új frizurát kapott. Szerintem jól áll neki a kefe haj. Az első részben a tűzfújás nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Ilyen esetekben, mint pl. Süsü a sárkány 2 rest in peace. a tüzet okádó sárkány, impregnálják a szövetet tűzálló anyaggal, az orrába patronokat tesznek és TŰŰŰZ! De a rendező elégedetlen volt a füst mennyiségével, azt szerette volna, ha füstöl mint egy gőzmozdony. Hát megkapta a magáét. És majdnem egy egész új fejet kellett építeni a sárkánynak. Szabó Attila és Lévai Sándor mindketten megszállott maximalisták voltak, semmilyen kompromisszumot nem tűrtek, a munkatársakat agyon szekálták, őrületbe kergették, mégis szívesen dolgoztak velük, mert tudták a végeredmény megéri. Különben meg ezek a filmesek/tévések - az igaziak - a kihívásokat szeretik, a minőségi munkát és nem megúszni akarják. Magyar válogatott film Andrassy út múzeum Lázcsillapító kúp gyerekeknek vény nélkül Seat cordoba muszerfal izzó cserje
A sorozat kesztyűs bábtechnikával készült, nemzetközileg is sikert aratott bábmusical, Az 1. rész 1977 karácsonyán került első ízben, mely 1 órás pilot, majd az 1980-as évek 1. felében még 8 epizód készült. Cselekmény: Süsü, a sárkány igencsak eltér szokványos társaitól, hiszen csak egy feje van. A többi társával ellentétben nem várakat ostromol, hogy a vár bevétele után királylányokat raboljon magának. Inkább lepkéket kerget, és arról ábrándozik, milyen jó volna rózsabimbónak lenni, mert úgy legalább rászállnának a gyönyörűségesebbnél gyönyörűbb pillangók. Szelídségével belopja magát az emberek szívébe. Apja és testvérei kitagadják az egyfejű jóságos Süsüt, aki vándorlása során találkozik Kóbor királyfival, aki megsajnálja és hazaviszi. Először Süsü idegenforgalmi szenzációként szerepel, s megtanul "rettentően" viselkedni. Süsü a sárkány 2 rez de jardin. Azután, mint kőtörő lelkesen cipeli az ország hegyeit. Túl a századik előadáson! A színpadra kerülő mese Süsü első történetének előadása, mely tartalmazza az összes epizód dalait, slágereit, és igazi Bergendy slágerek is helyet kapnak.
A szegény egyfejű menekül, mindenki retteg tőle, mígnem találkozik a Jó Királyfival, aki Süsüt bejuttatja a királyi udvarba… A "Süsü, a sárkány" legendája lett több generációnak. A bájos mese mélyén egy fontos és ma is erősen aktuális figyelmeztetés rejlik, hogy aki nem olyan, mint én: MÁS, az nem biztos, hogy ellenséges, sőt, az sem biztos, hogy más, mint én. Hasznos, ha ezt már gyermekkorban kezdik a gyerekek megsejteni vagy megérezni, esetleg megérteni. Ezzel erősítve az esélyegyenlőséget, jelnyelvi tolmács segítségével játsszák a darabot. Az emblematikus egyfejű sárkány igazi példája a fogyatékossággal élő emberek útkeresésének a társadalomba. A harcias szomszéd király katonáival csapdát állít Süsünek, aki bele is esik és nem tud belőle kijönni, a lábát is összeszurkálják a lándzsák. Torzonborz király közben megtámadja az országot. Süsü, a sárkány kalandjai 2.rész- Sárkány ellátó vállalat - Invidious. A király kiszökik a vár titkos ajtaján segítségért, közben megtalálja a halottnak hitt Süsüt és egy emelőszerkezet segítségével kiszabadítja. Süsü és a király egyenként elkapják Torzonborz király katonáit és felszabadítják a várat.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettséget a konkrét napokra vonatkozóan kell megállapítani. piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységvégzés után naptári naponként legfeljebb 1. 000 Ft, építőipari tevékenység, természeti erőforrás feltárása tevékenységvégzés után naptári naponként legfeljebb 5. 000 Ft, ha a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Amennyiben a tevékenység folytatásának időtartalma meghaladja a 180 napot, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, bármely az előző két pontba nem sorolt tevékenység végzése után naptári naponként legfeljebb 5. 000 Ft, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. (+)értékesített termék, végzett szolgáltatás nettó árbevétele (-) eladott áruk beszerzési értéke (-)továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke (-)anyagköltség Az iparűzési adó alapja hagyományos módszerrel Ha az Egyszerűsített vállalkozói törvény hatálya alá tartozó adóalany több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az iparűzési adóalapot a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően önmaga köteles a Helyi adókról szóló törvény mellékletében meghatározottak alapján megosztani.
Tisztelt Adózó! Tisztelt Könyvelő! A helyi iparűzési adó bevallásának véghatáridejéhez közeledve, az elmúlt évek tapasztalatait elemezve fogalmazódott meg annak szükségessége, hogy egy rövid tájékoztatóban hívjuk fel figyelmüket a helyi iparűzési adó bevallása, illetve a fizetendő adóelőleg kiszámítása során tapasztalt hibákra annak érdekében, hogy mind Önök, mind az Adóhatóság számára gyorsabbá, gördülékenyebbé tegyük az ügyintézést. Először is engedjék meg, hogy néhány alapvetés megfogalmazásával szögezzük le a helyi iparűzési adóra vonatkozó szabályokat: Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. Az iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (továbbiakban:Art), illetve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (továbbiakban:Htv) meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatóságához kell eljuttatni.
Jogszabály: évi C. törvény a helyi adókról 51/L. § 271 (1) A 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke – az 51/N. §-ra figyelemmel – 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék. 51/N. § 273 (1) Az 51/L. § (1) bekezdése szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából" című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: közlemény) 3.
Ennek kapcsán kijelenthetjük, hogy a KATA törvény (2012. évi CXLVII. tv. ) értelmében ugyancsak nem vehető támogatási bevételként figyelembe, tehát nem kell vele megnövelnünk a kisadózó összbevételét. Ugyanakkor itt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy senki se feledkezzen meg ez esetben sem a "de minimis" támogatásokról vezetett analitika kitöltéséről! Mint ahogy az összes többi ilyen típusú támogatást, ezt is nyilván kell tartanunk, és figyelnünk kell a keretösszegre. Igaz ez még akkor is ha, a legkisebb vállalkozásoknál erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, vagy csak legyintünk rá. Mindenesetre ismétlésképpen álljon itt a "de minimis" (csekély összegű) támogatás definíciója is: egy adott vállalkozás az aktuális és az előző két adóév vonatkozásában maximum 200 000 euró értékben jogosult ezt a támogatást igénybe venni.
átmenetileg elengedésre kerül a KKV szektorban. Ez annak a vállalkozásnak kedvez, amely (1) a 2021-as adóéve 1. napján rendelkezésére álló utolsó, elfogadott, számviteli beszámolójában szereplő adatok, ennek hiányában pedig becsült adatok alapján KKV-nak minősül vagy, ha (2) beszámoló készítésére nem kötelezett (pl. egyéni vállalkozó), akkor 2020-ban végződő adóéve alapján, ennek hiányában, azaz a 2021-ben kezdő vállalkozás pedig becsült értékek alapján KKV-nak minősül. Fentiek annak járnak, aki 2021. 02. 25-ig a NAV-nak nyilatkozik arról, hogy KKV-nak minősül, 2019. 12. 31-én nem minősült az Atr. szerinti [37/2011. (III. 22. ) Kormányrendelet 6. § (4a)-(4b)] nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, és az adómaximálási kedvezmény, mint támogatás összegét jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként. Fontos, hogy az Art. szerint bejelentendő, de még nem bejelentett telephelyeket, azok címét is be kell jelenteni. A fenti IPA kedvezmények állami és csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülnek, ezért figyelemmel kell lenni azok igénybevételi feltételrendszereire is.
Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. február 28-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 581 […] tényleges tevékenységvégzés 31. napján kezdődik, s legfeljebb annak 180. napjáig tarthat. [Amennyiben a Htv. 37. §-a (2) bekezdése b) pontja szerinti tevékenységek folytatásának időtartama a 6 hónapot (180 napot) meghaladja, akkor azok helyszíne telephellyé válik. ] A Htv. §-a (2) bekezdésének b) pontja konkrétan meghatározza, hogy mely tevékenységek végzése esetén, milyen feltételek teljesülésekor lehet szó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről. Ez azt jelenti, hogy ezen tevékenységek ideiglenes vagy állandó iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségének megítélése szempontjából a tevékenységvégzés időtartamának számítása során annak kezdő napja nem lehet más, mint a tevékenység tényleges megkezdésének napja. Ennek meghatározása jellemzően az építési napló alapján történhet, nevezetesen a tényleges tevékenységvégzés első napja az első (munkavégzés kezdő napját rögzítő) bejegyzéshez köthető.