Tisztelt Szabó Imre! Az őszi lemosó permetezés idejét - mint más, év közbeni kezelését is - a legcélszerűbb a növény aktuális állapotához igazítani, figyelembe véve természetesen az adott időjárási körülményeket is. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az őszi lemosó permetezést sem naptári időszakban, hanem az adott évben és növényfajnál éppen aktuális lombhullás vége felé, vagy röviddel utána érdemes elvégezni. Ha a lomb későn hullik, akkor az azt is jelenti, hogy még enyhe az idő, tehát a rezes lemosóval sem késtünk el. Legkésőbbi időpontot tehát csak annyiban határozhatunk meg, miszerint mikor hullik le a levél az adott évben. Egyébként nem feltétlenül kell a teljes lombhullást megvárni, ha a lomb nagy része már lehullott, akkor nyugodtan lehet rezes lemosót végezni, ennek még előnye is lehet. Ha pedig mondjuk erős moníliás (meggy, kajszi) vagy tafrinás (őszibarack) stb. fertőzés volt, akkor érdemes egy tavaszi, rügyfakadás előtti rezes lemosót is végezni.
A lakás körüli nagyobb kert, ami még jó pár gyümölcsfa befogadására is alkalmas, valódi örömforrás, amit megéri okosan kihasználni. Amennyiben komolyabban neki akarunk látni a termesztésnek, akkor mindenképpen érdemes szem előtt tartanunk néhány alapvető dolgot. Az őszi lemosó permetezés olykor elengedhetetlen feltétel annak, hogy tavasszal nagy lendülettel kezdjen neki a csemete fejlődni. Bár érdemes figyelembe venni, hogy vannak olyan ökológiai elvek, amelyek betartása mentén teljesen feleslegessé válik ez a művelet, viszont akkor maximálisan ennek a szemléletében kell elkezdeni már az ültetést is. Mikor fontos igazán az őszi lemosó permetezés? A növények immunrendszere nagyon hasonló az emberéhez. Amennyiben egy csemete már fiatal korától kezdve szigorú nevelésbe részesül és semmilyen vegyszert nem kap, akkor képessé válik arra, hogy megvédje saját magát. Az őszi lemosó permetezés ilyenkor úgy hat rá, mint egy teljes fertőtlenítés. Igaz, hogy megszabadítja a káros szervezetektől, de ugyanakkor azon társ élőlényektől is, amelyek amúgy segítik a fejlődését.
Az őszi metszést igénylő növényeket is formázás után érdemes permetezni, hogy a vágási sérülések sebkezelése szakszerű legyen. Hogyan kell jól csinálni? A permetszer réz és kén tartalmú, mely a leggyakoribb gombás megbetegedésekre hatásos biológiai védekezésnek számit. Bizonyos esetekben olajos is lehet a keverék, mely a tapadást és a jobb fedést biztosít, a rovar kártevők különböző áttelelő alakjára bevonatot képezve zárja el a levegőhöz jutást és biztosítja az érintkezést. A lemosó permetezéshez használt készítmények többsége kontakt hatású, tehát érdemes bő lémennyiséggel teljes fedést bitosító kijuttatást végezni törzseken, ágakon egyaránt. Amennyiben úgy érzed, hogy a fennt említett feladatok elvégzéséhez segítségre van szükséged, keresd a Pázsit Doktor Kertész csapatait! Figyelem! Az örökzöldek védelme más típusú védekezést igényel! Az olajos szerek elzárhatják a fenyőfélék légzőnyílásait, mely többet árt mint használ. Amennyiben örökzöldjeidnek szeretnéd megadni a legtöbb gondoskodást keresd az erre specializálódott szakembereinket a Tuja Doktorokat!
Ami ellen így már megkezdtük a védekezést: pl. : az őszibarack levélfodrosodása, a körte varrasodása, pajzstetvek, levéltetvek, atkák áttelelő alakjai ellen. Lényeges, hogy mindig fagymentes időszakot válasszunk a permetezéshez. Ha tudja a kertész, hogy van betegség a fán, érdemes előtte azt a részt levágni, kezelni. Mit permetezzek? A növények közül az örökzöldeken kívül mindent, illetve minden olyan külső tárgyat, ami fából készült (pl. : bútorok, virágtartók, fából készült kerítések, stb. ). Minden olyan növényt permetezzük, ami a kertünkben megtalálható. Legyen az a málnabokor vagy rózsa, szőlő, díszcserje, stb. Permetezzük a fa tetejét is, ugyanis a gyümölcsmúmiába előszeretettel telelnek át a gombák, az apró kártevők. Érdemes bő lével permetezni, szinte már mosásszerűen. Mivel permetezzek? Nagyon sok készítmény kapható a gazdaboltokban, vannak kész keverékek is, amivel nem kell vesződni, csak a megfelelő mennyiséget keverjük vízzel és már dolgozhatunk is. Ami nálunk bevált kombináció: 1.
Mások azt mondják, hogy a kígyót vizeskorsóban rejtegette, egy aranyguzsallyal piszkálta és ingerelte, mire ráugrott s belemart a karjába. De az igazság sohasem derült ki; egyesek azt is mondják, hogy a mérget egy hajtű kivájt belsejébe tette és a hajában rejtette el, de sem a tűszúrás helyét, sem a méregnek nem találták nyomát a testén. A kígyót sem találták meg a szobában; egyesek azonban azt állították, hogy nyomát látták a tengerhez közel abban az irányban, amerre a szoba ajtaja és ablaka nyílt. Ismét mások azt állították, hogy Kleopatra karján két, egészen kis szúrás nyoma látszott. Úgy látszik, ennek adhatott hitelt Caesar (Octavianus- a szerk. megj. 20 érdekesség a 458 éve született William Shakespeare-ről – Deszkavízió. ) is, mert mikor a diadalmenetben Kleopatra szobrát vitték, karjára tekerőzött kígyóval ábrázolták. Állítólag így történt mindez. " Megosztás Címkék
A kalózok így is tettek, de miután Caesart elengedték, ő több hajóval a nyomukba szegődött, elkapta és kivégeztette őket. Filmjelenet a Caesar ítéletnapi háborúja című dokumentumfilmből. Forrás: SchisCom Nem, Brutus nem a fia volt, de állítólag volt egy közös gyermeke Kleopátrával Legendák szólnak arról, hogy Kleopátra egy szőnyegbe tekerve csempészte be magát Caesarhoz. A nagy korkülönbség ellenére Kleopátra és Caesar között kölcsönös vonzódás alakult ki, és Kleopátra Kr. 47-ben egy fiúgyermeket hozott a világra. Ugyan az nem bizonyított, hogy a fiú tényleg Caesar gyereke lett volna, de ettől még a Kaiszarion, azaz "kis Caesar" nevet kapta. Sokáig nem élt, anyja ugyanis őt tette meg egyedüli örökösének, és Kleopátra halála után nem sokkal a riválisai végeztek vele. 17 éves volt. Ásatás Rómában. Forrás: SchisCom Több mint 60 ember vett részt a meggyilkolásában Egyre többen tartottak attól, hogy Caesar királlyá koronáztatja magát, ami a szenátus végét jelentette volna, ezért összeesküvést szerveztek ellene.
A területen összesen 4000 katona ellátására volt lehetősége. A cohorsok létszámát ezer főre emelték, majd a cohorsok számát emelte Caligula 12-re, míg Vitellius 16-ra. Egyes császárok természetesen saját céljaikra használták a gárdát, amely akkor volt igazán kellemetlen, ha egy őrült utasításait kellett végrehajtaniuk, de olykor ők sem fogták vissza magukat a királygyilkolásban. A gárda létszáma így folyamatosan változott az évszázadok alatt. Augustus első gárdája 4500-6000 emberből állt, majd száz évvel később egy-egy csoport 1000 főre nőtt. Vespasianus azonban 7200 főre csökkenthette a létszámot. Bő száz évig maradt a létszám, de az azt követő válság miatt a gárda létszáma 15 ezer fő felé nőtt. (a legénységi szálláshely a lenti képen) A királycsinálók Tiberius egyik prefektusa, Seianus lényegében Róma második emberévé nőtte ki magát. Tömegével ölte meg a római polgárokat, olykor a császár parancsára, máskor a saját elképzelései szerint. Végül őt is megölték. Az erőskezű császárok idején hasznos volt a gárda, de a gyengekezű uralkodók idején gyakran szerveződtek felségárulási tervek is.