Közel állnak hozzám a versek, a népzene és a világzene, s ezek ötvözése ez a produkció. Levélrészletek, megzenésített versek és népdalok mutatják be József Attila néhány fontosabb szerelmét, kezdve a legelső és egyben legfontosabb női,, szereplővel", az édesanyjával. Kronológiai sorrendben haladunk előre, s ahogy az élete is egyre gyötrelmesebb volt, a zene is ezt a drámaiságot festi le – számolt be Bori a koncert anyagáról. A közel 80 perces CD-n olyan versek megzenésítése hallható majd, mint a Keresek valakit, a Lányszépség dícsérete, a Megméressél!, a Virág, a Talán eltűnök hirtelen és a Nagyon fáj. Ezen kívül népzene is színesíti majd a műsort. A megzenésítésért Varga Kornél (gitár, vokál) és Babcsán Bence (fúvós hangszerek, vokál) felelnek, aki fellépnek Borival a lemezbemutató koncerten is március 26-án 19 órai kezdettel a Fonó Budai Zeneházban. Az esten közreműködik még Eredics Dávid (fúvósok, vokál), Kuczera Barbara (hegedű, vokál), Fekete Márton (brácsák), Takács Szabolcs (basszusgitár, nagybőgő), Kertész Ákos (ütős hangszerek, szintetizátor), Lisztes Jenő (cimbalom) és Kautzky Armand (próza).
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse József Attila VERSEK 1925 ÁPRILIS 11 Teljes szövegű keresés A talló kalászait hányva S a verebek közé belesvén Nagy szél kapott föl egyszer engem Hirtelen, áprilisi estén. Gyerekeit kereste arra S engem talált ott épp az utban. Bömbölt, örült, s én mosolyogva Rengeteg mellén elaludtam. Vitt falvan, földeken keresztül, Meghempergetett jó sárosra, Cibálva és kacagva vitt egy Pesti, csatakos külvárosba. Az uccán vídám jasszok lógtak S még vidámabban verekedtek, Kiabáltak, kiabáltunk és A jasszok végül berekedtek. Mondom, valami nagy ünnep volt, A hívek templomokba mentek És reszketve, szomorú kézzel Áldották őket meg a szentek. S hogy a harangok búgtak, fölnőtt A szívekben nagy, esti béke. A gyilkos végzett emberével S úgy menekült, kalaplevéve. Reménységnek és tulipánnak Kicsikis deszka alkotmányba 1905-ben ígyen Iktattak be az alkotmányba. A kártyás munkásnak fiúként, S a szép, ifjú mosóasszonynak, Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak, Fejkendőbe kötözött gondnak.
Április 11-én, a magyar költészet napján egy rendhagyó kezdeményezés indult, amelynek célja, hogy örökérvényű verseken keresztül ösztönözzön a hatalomtól való félelem legyőzésére és a szabad véleménynyilvánításra. Mindezt hat fiatal színész segítségével, akik az megszokottól eltérően félelemmel adnak elő olyan költeményeket, amelyek megkövetelnék, hogy bátorsággal, büszkeséggel hangozzanak el. A nézők viszont egy ponton dönthetnek, hogy szeretnék-e látni és hallani a félelem nélküli változatot. Ebben az esetben ehhez csak kattintaniuk kell. A versek félelemmnélkül kezdeményezés alapja hat erős gondolatot megfogalmazó és bátor kiállást hangsúlyozó, örökérvényű vers, klasszikus és kortárs költők tollából, amit fiatal színészek adnak elő: Arany János – A walesi bárdok Ady Endre – Magyar jakobinus dala József Attila – Levegőt! Kemény István – A királynál Orbán Ottó – Édes hazám és Gergely Ágnes – Zrínyi Miklóshoz A projekt irodalmi konzulense Závada Péter, a résztvevő színészek pedig Bartos Ági, Szacsvai István, Veszelovszki Janka, Váradi Gergely, Sebestény Jakab és Fodor Orsolya.
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
Az eredeti példány egyébként a Bory-vár udvarában tekinthető meg. Az emlékmű baloldalán látható az alkotó, és a felesége, Komócsin Ilona sírja, a jobboldalán pedig a testvér, Bory Pál - akinek öntödéje volt Székesfehérváron - családjának a sírja. A sírkert másik oldalán található egy nagyon különleges sír. Itt nyugszik Dr. Györe László és felesége, Bory Ilona, aki történetesen Bory Jenő öccsének, Bory Pálnak a lánya volt. A síremléket az ő fiuk, Györe László mérnök és szobrászművész - aki korábban Hollywoodban is megfordult, ahol díszleteket és látványelemeket tervezett - készítette 2010-ben. A nőalak tulajdonképpen egy rozsdamentes acélplasztika, melyet az eredeti sírkő tetejére illesztettek rá. ᐅ Nyitva tartások Csutora temető, Székesfehérvár | Berényi út 15., 8000 Székesfehérvár. Még szeptember 18-án sikerült lefényképeznem ezt a vélhetően sziámi ikreket ábrázoló fémalkotást, amelyet a 2011-ben elhunyt Györe Margit leborult sírkövének a helyén találtam. Nyilvánvalóan ugyancsak Györe László keze munkája. Viszont mikor újra meglátogattam a sírkertet 24-én, már nem volt a helyén az acélplasztika.