chevron_right térítés nélküli átadás cimke (25 találat) Követelés megszűnésének hatása a társaságiadó-alapra – 2. rész, példával Cikk Kétrészes sorozatunk első része a követelések számviteli értékelésével, az értékvesztés és a behajthatatlan követelés társaságiadó-alapra gyakorolt hatásával foglalkozott, míg a második részben a behajthatatlannak nem minősülő követelések társaságiadóalap-módosító hatását mutatjuk be. 2021. 12. 29. Térítés nélküli átadás Kérdés 2021. 15. Áfafizetési kötelezettség 2021. 10. 16. Térítés nélküli átadás tao vonzata 2021. 07. 27. Bérelt ingatlanon végzett beruházás 2021. 01. 2021. 04. 09. Közhasznú alapítványnak tartós adomány 2021. 02. 25. Térítés nélküli átadás számlájának helyesbítése 2021. 01. 22. Térítés nélküli átadás számlázása 2020. 16. 2020. 09. 04. Import szolgáltatás áfa térítés nélküli átvétel 2019. 13. Térítés nélküli eszközátadás Tisztelt Szakértő! Dolgozónak szeretnénk térítés nélkül vagy piaci ár alatt, kedvezményesen személygépkocsit átadni.
A térítés nélküli átadás áfafizetési kötelezettséget keletkeztet, melynek értékét az áru nyilvántartási értékére kell felszámolnunk (amennyivel kivezetjük). Ha az átadó nem hárítja át az áfát az átvevőre, akkor T 86 – K 467. Így kell kikontírozni azt a számlát, amelyet a térítés nélküli átadáshoz állítanak ki, s melyen az áru értéke nulla, de az áfa értéke a fentiek szerint számított érték lesz. Azaz a számla végösszege egyenlő az áfa értékével, de mivel az nem fog befolyni, rögtön egyéb ráfordításként kell elszámolni. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor, vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor, […]
Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek? Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. június 12-én (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3199 […] nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége az ingyenesen átvett eszközök után. Az átvevő önkormányzatok könyveiben piaci értéken kell nyilvántartásba venni az eszközöket. Akár ingyenesen, akár térítés ellenében történik az átadás, mindkét esetben megvalósul a tulajdonátruházás, ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a pályázati pénzből történő beszerzésekre 5 év elidegenítési tilalom van. Abban az esetben, ha a társulás a könyveiben szereplő befektetett eszközöket, ingatlanokat értékesíti, akkor az Áfa-tv. 188. §-a alapján ezeknek az értékesítéseknek a bevétele nem számít bele az alanyi adómentességre jogosító 5 millió Ft-os értékhatárba. Az Áfa-tv. 193. §-a alapján az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ha tárgyi eszközként használt terméket vagy ingatlant értékesít.
§ (3) bekezdésének e) pontja nem alkalmazható, hiszen a vonatkozó törvényhely nem ingyenes átadásra kötelezi a beruházót, hanem csak azt írja elő, hogy a közüzemi szolgáltató üzemeltetésébe kell átadni az elkészült beruházást. Ha az átadás ellenérték fejében történt, az ellenérték mint adóalap után az általános szabályok szerint keletkezik az adókötelezettség. A társaságiadó-alap megállapítása során a tárgyi eszköznek a nyilvántartásból történő kikerülése miatt növelni kell az adózás előtti eredményt a könyv szerinti értékkel, és csökkenteni kell a számított nyilvántartási értékkel [Tao-tv. 4. § 31/a pont, 7. § (1) bekezdés d) pont, 8. § (1) bekezdés b) pont]. Ezenkívül, ha az üzemeltetésre történő átadás ellenérték (például részesedés) fejében történt, akkor lép be az adózás előtti eredménynövelési kötelezettség, ha a kapott ellenérték nem éri el a szokásos piaci ár (Tao-tv. 18. §) 90 százalékát [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés d) pont, 3. számú melléklet A fejezet 2. pont], ellenérték nélkül történt, akkor nincs adózás előtti eredménynövelési kötelezettség, mivel a közmű átadása üzemeltetési célra történt [Tao-tv.
Kérdés A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb. ), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége? 1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. 2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
Az Új Írás 1961-ben indult. Mellette egy száma 1970-ből. 1985-től, amikor Bodnár György lett a főszerkesztő és Pomogáts Béla a felelős szerkesztő, a folyóirat profilja módosult: nagyobb hangsúly esett a 20. századi magyar irodalomtörténet hagyományainak és megítélésének felülvizsgálatára. 1990-ben Pomogáts Béla lett a lap főszerkesztője és Kulcsár Szabó Ernő a felelős szerkesztője. Irodalmi Folyóiratok Napjainkban. A Literatura profilja jelentősen változott, irodalomelméleti folyóirat kívánt lenni, s ezzel olyan útra lépett, aminek Magyarországon nem volt előzménye, hagyománya. 2000-től Veres András a felelős szerkesztő, 2006-tól főszerkesztő és Bezeczky Gábor a felelős szerkesztő. A Literatura szerkesztésében Kálmán C. György, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán működik közre. Az irodalomelméleti profil fenntartása mellett a lap helyet ad irodalomszociológiai, művelődéstörténeti és más rokonterületeket képviselő tanulmányoknak is. Elsősorban a legkiválóbb pályakezdők számára tartja fenn a "Műhely" rovatot, s igyekszik bemutatni a különféle magyarországi műhelyeket, iskolákat.
P. Nagy István versei " ráadásul a regényben / szó sem esik / Paraguayról, / csak valaki beszél, / valaki folyton beszél, / egyes szám első személy, / be nem áll a szája, / csak mondja a magáét, / hosszú-hosszú mondatok / kígyóznak " – P. Nagy István versei a Bárká ból. Nádasdy Ádám versei "ne lássam, hogy éppen ki közeledik, / semleges vállal ütközzek nekik, / nehogy átadjanak egy névjegyet, / nehogy megtudjam: melyikük szeret. / A félhomály lökött volna előre, / nem a napfény, ahol mindenki bőre / izzik és rőt lesz és parancsoló. / Az én védelmem: sötétkék roló, / elrejt. Üdít. Szigetel. Kirekeszt. / Nem baj. Irodalmi Folyóiratok Napjainkban: Válságos Idők Napjainkban. Minek nyüzsögni? Minek ezt? " Nádasdy Ádám versei a Bárka éléről. Hozzászokott a szeme a sötéthez – Csabai László: Inspektor Szindbád " Egy jellemző Szindbád-nyomozástörténet vége éppen ellenkezőleg hat, mint egy hagyományos detektívtörténeté. Bár a tettes kilétére fény derül, a feszültség továbbra is ott munkál az olvasóban, mert a büntetés nincs arányban a bűnnel, amikor például lopásért kerül a lágerbe valaki. "
Linkek a témában: A Napkelet Összművészeti kulturális, irodalmi, kritikai folyóirat Hirdetés Lyukasóra A Lyukasóra online folyóirat irodalmi és művészeti témájú cikkek széles választékával várja a látogatókat. A különböző szövegeket ismert személyiségek, Kossuth-díjas írók költők készítették; az illusztrációk pedig színvonalas stílusukkal magukkal ragadják az olvasókat. Látogasson el weboldalunkra, és tekintse meg lapszámainkat! Napút irodalmi-kulturális folyóirat 1999 óta megjelenik évente tízszer SFmag Az SFmag naponta frissülő nonprofit, online magazin. zEtna Kortárs magyar világhálós irodalmi folyóirat. Első száma 1999. november 2-án jelent meg. Azóta folyamatosan megjelenik. Kiadója 2002. óta nyomtatott könyveket is megjelentet, irodalomnépszerűsítő eseményeket szervez. Meghatározás Az irodalom Horatius szerint tanít és gyönyörködtet: szépirodalmi művek és a róluk szóló szövegek összessége. Minden, ami a művekkel, a szerzőkkel, az irodalmi intézményekkel, az olvasókkal és az olvasással kapcsolatos.
Óriási a kincs, amit szellemmé, szellemi rajzzá alakított és emelt a műveiben, és épp oly óriási, amit magával vitt. " (Szabó Lőrinc: Az ország vándora) Az Irodalmi Magazin legújabb lapszámában súlyos gazdasági és társadalmi kérdéseken is töprenghet az olvasó, amellett, hogy egy varázslatos írói világba nyerhet betekintést. Ezúttal Móricz Zsigmond optikáján keresztül (többek között az általa készített fényképek segítségével is) vethetünk pillantást a második világháború előtti Magyarországra, ahol számos kérdés hasonló módon foglalkoztathatta az embereket, mint napjainkban. Az Irodalmi Magazin szerzői – a Móricz-életmű újraolvasása jegyében –nemcsak a nagyregényekre és a közismert novellákra, hanem az író riportjaira, feljegyzéseire, levélváltásaira is figyelmet fordítanak. A tanulmányok Móricz alkotói kibontakozásának, fordulatos életének és művei sajátosságainak nyomába eredve keresik azt, amit elődeik is közel száz éve már: Móricz Zsigmond alkotóerejének forrásait és természetét. Irodalmi Magazin A Magyar Napló és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában negyedévente megjelenő Irodalmi Magazin elsősorban a nagyközönségnek szánt, gazdagon illusztrált, több mint 100 oldalas kiadvány, de segédanyagként jól használható az oktatásban is.
Irodalomtörténeti Közlemények: az MTA tudományos folyóirata. Alapítva: 1891. Rövidítése: ItK. Székhely: Budapest; Periodicitás: eleinte változó; 1960 óta kéthavonként. ISSN 0021-1486; 1588-0834 Története [ szerkesztés] A folyóirat létrehozását 1890-ben határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya. Az ItK folyamatosan az MTA irodalomtörténettel foglalkozó szakosztályához kötődött. 1946–47-ben és 1949–1952 között szünetelt. 1953–1955 között a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti állandó bizottságának folyóirata lett. 1956–1962 között az MTA Irodalomtörténeti Intézetének; 1963–1968 között az MTA Irodalomtörténeti Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirataként adták közre. 1969 óta az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata. Rovatai: Tanulmányok; Kisebb közlemények; Műhely; Műelemzés; Adattár; Szemle. 1948 után és napjainkban is a főszerkesztő vagy felelős szerkesztők mellett szerkesztőbizottság tevékenykedik, a rovatoknak pedig külön szerkesztőjük van.