chevron_right Március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // MTI 2020. 02. 07., 15:12 Frissítve: 2020. 07., 14:48 Április 1-jétől nyolc törvényszék jár el – regionális illetékességgel – a közigazgatási perekben első fokon – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) pénteken az MTI-vel. Mint írták, március 31-ével jogszabályi változás miatt megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben április 1-jétől első fokon nyolc törvényszék – a Fővárosi Törvényszék, a Budapest Környéki Törvényszék, a Debreceni Törvényszék, a Győri Törvényszék, a Miskolci Törvényszék, a Pécsi Törvényszék, a Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék – jár el regionális illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak majd azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így például a vízum- és hontalansági ügyek.
Március 31-jével jogszabályi változás miatt megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben április 1-jétől első fokon nyolc törvényszék - a Fővárosi Törvényszék, a Budapest Környéki Törvényszék, a Debreceni Törvényszék, a Győri Törvényszék, a Miskolci Törvényszék, a Pécsi Törvényszék, a Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék - jár el regionális illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak majd azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így például a vízum- és hontalansági ügyek. A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. Kivételes esetekben - például gyülekezési ügyekben - elsőfokú és kizárólagos fórumként is eljár a Kúria - közölte az OBH. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatt a munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.
A bíróságon az ügy iratait 2019. december 2-án lajstromozták. A bíróság 2020. március 10-én arról tájékoztatta a feleket, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek, 2020. április 1-jétől első fokon az illetékes törvényszék jár el és dönt a közigazgatási jogvitákban. A bírósági szervezeti változásra figyelemmel az ügy iratanyagát először a Fővárosi Törvényszék elnöke 2020. április 1-jével a Fővárosi Törvényszéknek mint elsőfokú bíróságnak küldte meg, aki az iratanyagot a Pécsi Törvényszéknek küldte, hivatkozva arra, hogy az ügy elbírálására a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos szabálya alapján [a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található – Kp. 13. § (1) bekezdés c) pont] – a felperes lakóhelyére figyelemmel – ez utóbbi bíróság illetékes. A Pécsi Törvényszék jogerős végzésével megállapította illetékessége hiányát, és a keresetlevelet áttette a Fővárosi Törvényszékhez, mivel meglátása szerint az alperes illetékessége az ország egész területére kiterjed, az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv pedig nem azonosítható a több megyére illetékes közigazgatási szervvel.
Azonban főszabály szerint a bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó. Márpedig az iratmegküldéssel érintett, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a Kp. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatták meg. A Kp. kimondja azt is, hogy ha a per a keresetlevél benyújtása után bekövetkezett valamely változás folytán tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani [Kp. 14. § (3) bekezdés]. Ez a szabály azt jelenti, hogy még az új szabályozás szerint illetékes bíróság sem állapíthatja meg illetékessége hiányát arra hivatkozva, hogy a keresetlevél benyújtásakor nem volt illetékes. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy helytelenül járt el a Fővárosi Törvényszék, amikor újbóli iratmegküldést alkalmazott, és a Kp. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályainak felhívásával lényegében illetékessége hiányát állapította meg.
Ő döntött volna a bírák kinevezéséről, előmeneteléről, a fegyelmi ügyeiről, de a bíróságok költségvetéséről is. A Fidesz Európai Néppárti tagságának felfüggesztése után az EP-választások sem úgy alakultak európai szinten, ahogy a kormánypárt azt várta, vélhetően ennek köszönhető a Fidesz történetében szinte példa nélküli visszakozás. Ám a kormány nem tett le a közigazgatási bíráskodás átformálásáról. A mostani koncepció lényege, hogy másodfokon minden közigazgatási pert a Kúriára utal, miközben a legfőbb bírói szervet egyéb módokon erősíti meg. Egyrészt megteremtette a személyi átjárást az Alkotmánybíróság és a Kúria között, másrészt, s ez a fontosabb: az új rendelkezések alapján a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ettől csak kötelező indoklással térhetnek el a bírák. Sőt, ezt az eltérést is vitathatják a peres felek, erre szolgál az új jogintézmény, a jogegységi panasz. Az ellenzék és jogvédő szervezetek szerint a cél most is ugyanaz, mint korábban volt: a közigazgatási perekben a kormány akarata érvényesüljön.
2013. március 15-én a Magyar Rádió összes csatornája új hangzásvilággal jelentkezik. A névadásról [ szerkesztés] A kommunista kormányzat a nemzeti főadót Kossuth Lajosról nevezte el, így 1949. február 1-jén Budapest I. fölvette Kossuth, Budapest II. pedig Petőfi nevét [1] A második világháborúnak mindjárt a kezdetén (1941. szeptember 29-én, a pákozdi csata emléknapján) felállítottak egy magyar nyelvű rádiót Moszkvában Kossuth Rádió néven. A német csapatok előretörése miatt hamarosan át kellett telepíteniük Ufába, Baskíriába. Ez a műsor a moszkvai rádió [2] magyar nyelvű adásától függetlenül működött. 1941. július 24-től a műsorát napi négy adásra bővítették. 1942-ben az adó visszatelepült Moszkvába. Adását 1945. április 4-én szüntette be. Felelős szerkesztője Révai József volt. [3] Ez az előzmény is hozzájárult, hogy később a kommunista kormányzat a nemzeti főadót Kossuth Lajosról nevezte el. A rádió vételkörzete [ szerkesztés] Ultrarövidhullámon (FM) [ szerkesztés] A Kossuth Rádió műsora ultrahullámon a nap 24 órájában hallható.
4 MHz 127 1, 2 Debrecen Dankó Rádió 91. 6 MHz 194 2 Szentes Dankó Rádió 91. 6 MHz 175 6, 8 Vasvár Kossuth Rádió 91. 9 MHz 330 0, 5 Sátoraljaújhely Kossuth Rádió 92. 0 MHz 33 0, 1 Paks Kossuth Rádió 92. 3 MHz 114 0, 4 Székesfehérvár Kossuth Rádió 92. 7 MHz 515 50 Tokaj Petőfi Rádió 93. 0 MHz 86 1, 1 Cegléd Kossuth Rádió 93. 0 MHz 76 0, 1 Szombathely Kossuth Rádió 93. 1 MHz 113 7, 5 Győr Petőfi Rádió 93. 1 MHz 70 1 Szeged Dankó Rádió 93. 6 MHz 80 3 Siófok Dankó Rádió 93. 7 MHz 81 3 Balassagyarmat Kossuth Rádió 93. 9 MHz 515 65, 6 Kabhegy Petőfi Rádió 94. 2 MHz 25 0, 1 Orosháza Dankó Rádió 94. 3 MHz 357 12 Nagykanizsa Petőfi Rádió 94. 3 MHz 116 6, 3 Szolnok Kossuth Rádió 94. 6 MHz 467 2, 3 Aggtelek Kossuth Rádió 94. 8 MHz 511 77, 6 Budapest Petőfi Rádió 95. 0 MHz 30 0, 1 Bácsalmás Kossuth Rádió 95. 0 MHz 50 0, 8 Mosonmagyaróvár Kossuth Rádió 95. 1 MHz 136 1, 74 Kiskőrös Petőfi Rádió 95. 5 MHz 909 20 Kékes Kossuth Rádió 95. 6 MHz 142 0, 1 Veszprém Dankó Rádió 95. 9 MHz 553 25, 2 Pécs Kossuth Rádió 96.
Műhold: Intelsat 10-02 Vételkörzet: Európa; Pozíció: 0. 8fok Nyugat; Frekvencia: 12, 56300 GHz; Polarizáció: H; Megjegyzés: DVB-S, 27500 MS/s, FEC: 3/4, szabadon fogható Műhold: Eutelsat 9A Pozíció: 9. 0 fok Kelet; Frekvencia: 12, 20698 GHz; Transzponder: 75; Polarizáció: horizontális; Megjegyzés: DVB-S Fontosabb műsorai [ szerkesztés] 30 perc alatt a Föld körül - nemzetközi magazin A hely A nap kérdése A nap történetei Déli harangszó Esti beszélgetés Gondolat-jel Hajnal – Táj - a vidék magazinja Jó napot, Magyarország! - délutáni magazinműsor Jó reggelt, Magyarország!
A szerkesztő-műsorvezető fontosnak tartja, hogy mind a házigazdák, mind a meghívott vendégek jól érezzék magukat a felvételek alatt, fesztelenül beszélgessenek. "Az elmúlt ötszáz adásban nagyon sok minden történt: voltak vicces és szomorú pillanatok. Előbbire példa, amikor felvétel közben az egyik vendég kiborította a jéghideg vizet és az mindent elöntött, legfőképp a ruháját. Aztán mire lehiggadtunk, megszólalt a telefonja. Általános derültséget okozott, annyira jól alakult a hangulat, hogy mindez vágatlanul benne is maradt az adásban. Egyébként igyekszem úgy rögzíteni, hogy a lényegi mondanivalóból utólag ne kelljen vágni, hanem olyan legyen, mint az élő adás, mint az élet" – fogalmazott Adrienn. Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását! A teljes 500. adást itt hallgathatja vissza.