Az épületek a jövőnek épülnek Bár a városvezetés az elmúlt években többször is ígéretet tett rá, hogy az infrastrukturális fejlesztések elkészülnek 2010 januárra, az előkészületek elhúzódásával idővel egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez álom marad. Helyi és országos ismertségű politikusok mai értékelése szerint a kezdeti kommunikáció volt rossz, mivel a nagyberuházások mindegyike szinte egyetlen, korábban kulturális fővárosi címet nyert városban sem készült el időben. Ma úgy látják, a programok a fontosak, az épületek a jövőnek épülnek, 2010 nem a vége, hanem a kezdete egy nagyszabású, kulturális alapú városfejlesztésnek.
2008. február 13. – Konzorciumi megállapodást kötött a pécsi és a baranyai önkormányzat, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pécs 2010 Menedzsment Központ a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont megvalósítására. február 15. – Megalakult a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program művészeti tanácsa, amely március 1-jén kezdte meg munkáját. A testület által kidolgozott programtervet május 5-én adták át. Európa kulturális fővárosa – Wikipédia. március 26. – Lemondott Czakó Zsolt grafikus, a pécsi EKF-program arculattervezője; döntését azzal indokolta, hogy az utóbbi tíz hónapban környezetében fejetlenséget, kapkodást és dilettantizmust tapasztalt. április 16. – Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága, az Európai Unió tagállamainak budapesti nagyköveteivel közösen, Pécsre kihelyezett ülésén tájékozódott az EKF-program előkészületeiről. május 20., június 20. – Elkészültek a pécsi konferencia- és koncertközpont, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Közterek és parkok újjáélesztése projekt – Tettye városrészre vonatkozó – engedélyezési tervei.
– A JuGyu Gyaksuli Könyvtári Blogja Pécs - Európa kultúrális fővárosa Pizza szósz alap song Résztvevők ülnek a pécsi Kodály Központ avatásán 2010. december 16-án © MTI / Kálmándy Ferenc Az intézményrendszer fenntartása és megtöltése tartalommal azonban komoly kihívás. Kult: Pécs 2010: döntés a helyhatósági választás után | hvg.hu. A jelenleg ismét a Pécsi Tudományegyetem külügyi igazgatójaként dolgozó Tarrósy István szerint (aki főállásban a bölcsészkar politikatudományi és nemzetközi kapcsolatok tanszékének docense), a külföldi hallgatók számának közelgő megduplázása – Balog Zoltán épp az EKF2023 apropóján jelentette be Pécsett, hogy a kormányzat 20 milliárd körüli összeget szán a PTE idegen nyelvű képzéseinek fejlesztésére – nagy lehetőséget jelent. TAz általuk elérhető külföldiek bevonása lendületet adhat a stagnáló pécsi kulturális iparnak. A pályázat "puha" része, azaz a civil kurázsira és az együttműködésre épülő szemléletváltás már jóval kevésbé érződik, bár Tarrósy szerint a város kulturális életében is egyre aktívabb külföldi hallgatók ezen a téren is hozhatnak változást.
A nyalóka, vagyis lollipop kifejezés Amerikában már az 1700-as években is használatos volt. 1937-ben le is védették, így hozzájuk köthető a modern nyalóka feltalálása, bár a történelem során sokszor és sokféleképpen készítettek azelőtt is pálcikára ragasztott ehető cukorka édességet. Ahogyan közeledünk a Karácsonyhoz, úgy egyre több ikonikus dekoráció és ünnepi dísz kerül a boltok kirakataiba, polcaira és otthonainkba. A karácsonyi hurrikán nyalóka is ilyen hagyományos kiegészítő, főleg piros-fehér színeinek köszönhetően. Amerikából átvett tradíció dekorációs célra használni, a kandallóra akasztott zoknik, hatalmas ragyogó fényfüzérek és a kéményből ereszkedő Télapó sziluett mellett. Az általunk horgolt stilizált nyalóka formát használhatjuk az ajándékok csomagolásának kiegészítőjeként, otthonunk dekorálására, karácsonyfa díszként, – csak a fantáziánk szabhat határt felhasználására. Az elkészítéséhez szükségünk lesz piros és fehér színű vékony pólófonalra, és 8-as horgolótűre.
A világ első hóembere könyvillusztráció formájában született 1380 környékén. A következő híres, már valójában megépített alak pedig 1494-ben, amikor egy nagy havazást követően Michelangelo megformázta a Mediciek kertjében inkább szobornak mondható alkotását. Nálunk a klasszikus hóember három hólabdából áll és fején vasfazék, orra helyén répa van, szemét és gombjait pedig szén darabok vagy kavicsok helyettesítik. A különböző kultúráknak különböző kinézetűek a hóból épült alakjai, Japánban például csak egy gömbből állnak, a daruma babákra utalva és ezzel továbbvíve őseik hagyományait. Az általunk készítendő kosárka is inkább erre a keleti kultúrában megjelenő hóemberre hasonlít és felhasználható dekorációs céllal, vagy apró kincsek elrejtésére, csecsebecsék tárolására. Készíthetjük 3 vagy 5 mm zsinór-, illetve pólófonalból, mérete és textúrája az anyagválasztásunktól függ.