Submitted by sinhaz on Thu, 12/08/2016 - 07:28 Bemutató: 2006. 01. 10. Michael - Huszta Dániel Kate - Banka Lívia Maggie - Faragó Edit Agnes - Ferenc Ágota Rose - Figura Terézia Chris - Elor Emina Gerry - Kovács Nemes Andor Jack - Giricz Attila Fordította: Upor László Díszlet-, jelmeztervező: Csík György, mv. Brian friel pogánytánc washington. Koreográfus: Lavro-Gyenes Ildikó, mv. Dramaturg: Góli Kornélia Rendezőasszisztens: Ferenc Judit Smink: Szabó Margit Fény: Szöllősi László és Majoros Róbert Hang: Bíró Tibor Súgó: Lovas Csilla Fotó: Gavrilo Grujić
Ráadásul váratlanul betoppan a hűtlen szerető, a "balkézről született" kisfiú apja, s vele beköszönt otthonukba a kísértés. A megélhetésüket is veszély fenyegeti: úgy tűnik, hárman is elveszíthetik a munkájukat. S mindennek tetejébe a hősként és szentként tisztelt, hazatért báty is egyre eretnekebb módon viselkedik… Van-e kiút a szegénység, a kielégítetlenség, az előítéletek és az összezártság hálójából? Szerencsére a lányok mindegyike örökölt felmenőiktől jócskán szeretetet, gyengédséget, odaadást egymásért, valamint a legnehezebb helyzeteken is átsegítő derűt és talpraesettséget. És azt a különleges képességet, hogy vágyaikat és fájdalmukat zenébe és táncba fojtsák… Szereplők: Michael/ Kálmánchelyi Zoltán Kate/ Nagy Cili Maggie/ Alberti Zsófi Agnes/ Dunai Júlia Rose/ Nagy-Bakonyi Boglárka Chris/ Herman Flóra Gerry/ Lábodi Ádám Jack/ Szerémi Zoltán Díszlettervező: Valló Péter Jelmeztervező: Benedek Mari Dramaturg: Duró Győző Zene: Badics András Kellékes: Jenei Ferenc Súgó: Papp-Ionescu Dóra Ügyelő: Győrváry Eszter Rendezőasszisztens: Katona Mária Rendező: Valló Péter Bemutató: (az aktuális járványügyi helyzet függvényében) 2020. Brian friel pogánytánc ford. augusztus 28.
"Az előadásban a mai világ és az emlékek, vagyis a nosztalgikus világ váltakozik – a már felnőtt gyerek szemszögéből megmutatva. Ehhez kellett kitalálni egy színházi nyelvezetet, amely egyszerre naturális és egyszerre abszurd. Nagy időutazás ez a darab, amelyet több eszközzel próbáltam megmutatni" – mondta az alkotó. Herman Flóra. Bánsági Ildikó, Tompos Kátya, Tóth Auguszta, Nagy Mari, Nagy-Kálózy Eszter / Nemzeti Színház: Pogánytánc / Fotó: Eöri Szabó Zsolt "Ahol több nő él összezárva, ott sok a feszültség, az elfojtott vágy, keveredik a gyűlölet, a szeretet és a rivalizálás. Ennek ellenére a darabban a legfontosabb és leglényegesebb elem a szeretet. A Pogánytáncot akár nevezhetjük az ír Három nővérnek is. A nők a végén meghalnak, de az emlékük a fiúban, Michaelben él tovább. A halált is próbáltam másként megmutatni, tulajdonképpen úgy jelenítettem meg, hogy ők, a nővérek az életen túl is együtt vannak szeretetben. Persze, egy ilyen helyzetben, amikor össze vannak zárva, mindenképpen megjelenik a feszültség, a konfliktus, de ezekből mind tanulni lehet – és Michael, a fiú ezt jeleníti meg.
Borbás Gabi érett alakítása, melynek finom és érzékeny momentumai most közvetlenül átjönnek a nézővel való közeli kapcsolatban, élményszerűen. Söptei Andrea szerepe személyreszabott telitalálat, melyhez a nagyon alapos szerepformálás még sok gondosan és aprólékosan megformált elemet tett hozzá. Pasqualetti Ilona a fojtott érzelmek és a robbanásig feszült belső ábrázolásával vált egyéni és ugyanakkor szerves részévé az előadásnak, Ivancsics Ilona pedig a szellemileg kissé retardált családtag kiszámíthatatlanságát, ugyanakkor a valóságban legalább az ép családtagok viselkedésének árnyaltságával vetekedő sokszínűségét vitte a színpadra. Szoták Andrea szerepének nehézségét - romantikát vinni ebbe a kissé bumfordi egyszerűségbe - láthatóan minden gond nélkül oldotta meg, érzelmekben gazdag színészi alakítás az övé. Pogánytánc. Bács Ferenc Jack, misszionárius pap szerepében ismét újabb oldaláról mutatkozott be, sikerrel. Egyetlen, kiszolgáltatott szereplőként is uralja a színpadot, s jól formálja meg az inkulturálódó személyek állandó konfliktusát, akár csak kultúráról, akár vallási kultúráról legyen szó.
Ráadásul váratlanul betoppan a hűtlen szerető, a "balkézről született" kisfiú apja, s vele beköszönt otthonukba a kísértés. A megélhetésüket is veszély fenyegeti: úgy tűnik, hárman is elveszíthetik a munkájukat. S mindennek tetejébe a hősként és szentként tisztelt, hazatért báty is egyre eretnekebb módon viselkedik… Van-e kiút a szegénység, a kielégítetlenség, az előítéletek és az összezártság hálójából? Szerencsére a lányok mindegyike örökölt felmenőiktől jócskán szeretetet, gyengédséget, odaadást egymásért, valamint a legnehezebb helyzeteken is átsegítő derűt és talpraesettséget. Jegymester webáruház. És azt a különleges képességet, hogy vágyaikat és fájdalmukat zenébe és táncba fojtsák… Szereplők: Michael/ Kálmánchelyi Zoltán Kate/ Nagy Cili Maggie/ Alberti Zsófi Agnes/ Dunai Júlia Rose/ Nagy-Bakonyi Boglárka Chris/ Herman Flóra Gerry/ Lábodi Ádám Jack/ Szerémi Zoltán Díszlettervező: Valló Péter Jelmeztervező: Benedek Mari Dramaturg: Duró Győző Zene: Badics András Kellékes: Jenei Ferenc Súgó: Papp-Ionescu Dóra Ügyelő: Győrváry Eszter Rendezőasszisztens: Katona Mária Rendező: Valló Péter Bemutató: (az aktuális járványügyi helyzet függvényében) 2020. augusztus 28.
Mi magunk, akarunk vagy sem változni? Tudunk másképp cselekedni, mint ahogyan szoktunk? Olyan kérdések ezek, amelyeket senki nem tud megválaszolni helyettünk. Ha a válasz igen, akkor nem problémamegoldó elméleteket gyártsunk, hanem cselekedjünk egész életünkkel. Magor megjegyezte: az előadást hallgató sátornyi érdeklődő is nagy változtatásokra lenne képes, és abból kell kiindulnunk, hogy mindenki értékes ember. Farkas Andrással, a Kolozsvár 2015 – Legyen Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa pályázat koordinátorával és Veres N. Tímeával, a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális és Ifjúsági Fővárosa programot szervező csapattaggal Boda Szabolcs, az Élő Erdély Egyesület elnöke beszélgetett arról, hogy helyi és regionális szinten, valamint konkrét megvalósításokként mit jelentenek ezek a projektek. Az Európai Ifjúsági Fővárs cím elnyerése Kolozsvárnak az európai köztudatban való újratérképezését jelentené. Továbbá, azt is, hogy ez egyedülálló alkalom a magyar és román ifjúsági civil szervezetek közös gondolkodásra és tervezésre serkentésében.
26 – Helyi értékek, helyi termékek 13. 00 – A "Székelyföldi virtuális útlevél" projekt indítása – bemutató és sajtótájékoztató – a Hargita Megyei Turisztikai Szövetségek és Turisztikai Információs Irodák vezetői 14. 30 Homoródalmási kézműves sajtok – előadás és termékbemutató – Sándor Huba, sajtkészítő, Homoródalmás 16. 00 Transylvania Authentica program – bemutató, Bándi Enikő, programfelelős, Polgár-Társ Alapítvány, Csíkszereda 17. 30 Filmvetítés: "Vigyázat, ehető! – a francia bioforradalom", Jean-Paul Jaud filmje 23. 00 NemTévé – Becherovka elektro party Barnával Péntek, 2012. 27. – Kastély Erdélyben Egész nap: Kastély-kvíz – vetélkedő 13. 00 Könyvbemutató: "Isten segedelmével udvaromat megépítettem…" Történelmi családok kastélyai Erdélyben. 14. 30 MoNUmenteUITATE – a bukaresti Építészeti Egyetem kezdeményezésének bemutatása (román nyelvű előadás) – Arche Egyesület, Bukarest 16. 00 Kastély Erdélyben: hogyan tehető fenntarthatóvá a kastélyok körüli önkéntes tevékenység? – Bánffy Farkas, kastélytulajdonos és fejlesztő, Farkas András, elnök, PONT csoport, Haba Tünde, programfelelős, Élő Erdély Egyesület, Lukács Katalin, a WebKastély vetélkedő nyertes csapatának tagja 17.
1988 márciusában, mint az újabb kor első erdélyi szervezete, a menekültek körében alakult meg az Erdélyi Magyar Értelmiségi Klub. Bírósági nyilvántartásba vételünk 1990 áprilisában történt meg, ekkor már Erdélyi Magyarok Egyesülete néven. Kezdettől fogva feladatunknak tekintettük az erdélyi hagyományok, értékek megőrzését népszerűsítését, felvállalva a menekültek érdekképviseletét is. A magyarországi és romániai politikai változások bizonyos mértékű hangsúlyeltolódást jelentettek a szervezet tevékenységében, de céljaink és vállalt kötelezettségeink a mai napig érvényesek. Szorosabbra fűztük kapcsolatainkat az otthoniakkal és közvetítő szerepünk az anyaországi intézmények, szervezetek felé megnövekedett. A menekültügyi problémák háttérbe szorultak a turizmus, az ideiglenes tartózkodás és letelepedés kérdései mögött. Munkánkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a Magyarországon élő erdélyiek identitás-megőrzéshez kapcsolódó érdekképviselete. 1990-től önálló székhellyel is rendelkezünk a 1056 Budapest, Molnár u.
Legjelentősebb rendezvényeink: Somló Hangja Fesztivál, Kiscsőszi Pajtafesztivál (partnerségben), Bakony Népművészeti Találkozó (partnerségben), Farsangi Disznóvágás Kiscsőszön, Regölés Kiscsőszön, Veszprémi Folklórparádé, Bakony Virágai Szólótáncverseny, Bakony Néptáncfesztivál (partnerségben), Vándorvigadalom, stb.. Magyar-Magyar kapcsolatok Évek óta bonyolítjuk és fejlesztjük "Hidak" programunkat. E tevékenységünk kezdetben arra korlátozódott, hogy határon túli magyar hagyományőrzőkkel építettünk kapcsolatot. Később ezeket a szervezeteket meghívtuk Magyarországra és közös eseményeket, konferenciákat, előadássorozatokat szerveztünk. Jelenleg egy honlap formájáb an reklámozzuk tevékenységünket () a honlapon található információk a világ bármely tájáról elérhetők. Azért fontos ez, mert a honlap célja a távol élő magyarok megszólítása, a más országokban működő magyar népművészeti szervezetekkel való kapcsolattartás. Elmélyült kapcsolatot ápolunk Kanada, Amerika, Ausztria, Szlovénia (Muravidék), Szlovákia (Csallóköz), Románia (Erdély), Szerbia (Vajdaság) és Németország magyar néptáncosaival.
Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület létrejötte, eddigi működése Az előző évtized jobboldali kormányzásának utolsó évében kormány-közeli információkra alapozva találkozott a magyar hagyományőrzés kiemelkedő személyiségeiből álló, közel ötvenfős csoport, melynek célja egy országos hatókörű, a néphagyomány ügyét átfogó módon kezelő, segítő civil szervezet létrehozása volt. A létrehozandó szervezet – tekintettel a tagság összetételére – megalapozottan számíthatott az akkori vezetés támogatására. Az első bejegyzési kísérlet után kormányváltás történt és a kezdeti lendület elveszett. A tagság nagy részének kedvét szegte az új helyzet, melyben a várt háttér-támogatásnak már nem volt realitása. Néhány kitartó alapító azonban szakmai célok mentén folytatta a találkozókat. Ennek eredményeképpen végül 2003-ban a Veszprém Megyei Bíróság által bejegyzésre került a szervezet (érdekesség, hogy az azonos tartalmú alapító okiratot a Pest Megyei Bíróság két alkalommal is elutasította). Bár a tagságon keresztül eredetileg tervezett országos lefedettség lényegesen szűkült, a célok nem változtak.
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület EMKE - Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. 1885-ben alakult, Kolozsváron. Létrehozói az erdélyi magyar polgárság és nemesség. Alapvető céljai: a magyar nyelv és nemzeti öntudat erősítése, főleg Erdély szórványmagyar közösségei körében. Kulturális intézmények létesítése. A a magyar közösségek gazdasági felemelkedésének a segítése. Magyar Emberi Jogok Alapítvány A Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) -- eredetileg Committee for Human Rights in Rumania -- 1976 óta nemzetközi erőket mozgósít a Kárpát-medencében kisebbségben élő hárommilliós magyarság megsegítésére, támogatására és emberjogi helyzetének javítására.