Persze a másolás a luxusmárkák között is dívik. 2012-ben például a Chanel döntött úgy, hogy visszavonja jellegzetes, ásványi kristályokkal díszített karpereceit, amelyek az őszi/téli kollekció divatbemutatóján szerepeltek, miután fény derült rá, hogy azok megszólalásig hasonlítanak Pamela Love ékszertervező egy szezonnal korábbi karpereceire. Chanel vs. Pamela Love Ami a fast fashion márkák ellen szól A márkák iránti hűség manapság gyenge lábakon áll, ráadásul a felsőbb társadalmi körökben sem ciki már keverni a luxusmárkákat az olcsóbbakkal. Ráadásul a vásárlók egyre tudatosabbak, ami abban is megnyilvánul, hogy szívesebben vásárolják meg alacsonyabb áron a trendi, de egy vagy két szezon után már nem túl divatos holmikat azok is, akik amúgy megtehetnék, hogy többet áldoznak a divat oltárán. Sokszor ráadásul olyan jól lemásolják az adott szezon legmeghatározóbb darabjait egy divatház kollekciójából, hogy az már az eredeti termék iránti vágyat is csökkenti, hiszen az elérhetetlenség, az exkluzivitás érzése alapjaiban sérül.
Ez nem más, mint a fast fashion. A fast fashion láncok nem a tartósság, hanem a "sokat olcsón" elvén működnek. Pár hetente cserélődő kínálatukkal egyszerre teremtik és táplálják az igényt a folyamatos megújulásra – legalábbis a megújulás érzetére. A Krochetkids Társadalmi Szerepvállalással Segít Kitörni A Szegénységből / Fotó: Krochetkids Busásan kiszolgálják a félelmet, amire mi, 21. századi nagyvárosi emberek életfilozófiákat építünk: a lemaradástól való szorongást. Egy Huffington Post ban megjelent friss cikk szerint egy fast fashion lánc átlagosan 52 "mikro- szezont" különít el egy évben. Így tehát ahány hét, annyi kollekció. De mi a baj azzal, ha egy kiadós vásárlástól boldogabbnak, szebbnek, többnek érzem magam? Önmagában sem egy jó koncepció az életre nézve. A másik gond viszont, hogy a fast fashionnél is érvényesül az anyagmegmaradás elve: az olcsó ruháknak is van ára, amit a környezetünk és a munkaerő fizet helyettünk. De mi az ára? A divatipar – közvetve, de szó szerint – önmaga alatt vágja a fát.
Tény, hogy az anyaghasználat és az elkészítés valamivel színvonalasabbak, mint amit a fast fashion márkáktól kapunk, de az ár nagy részét a márka és a marketing teszi ki, nem pedig a minőségbéli különbség. A designer márkák óriási pénzeket költenek arra, hogy elhitessék az emberekkel, hogy megéri túlfizetni a termékeikért.
Körforgásban maradni – Mi a slow fashion? A "kevesebb több" és a "minőség a mennyiség felett" elveit szem előtt tartva, egy slow fashion márka természetes vagy újrahasznosított anyagokkal dolgozik, hazai tervezők és termékek támogatásával. Egy Környezetbarát Márka, A Sayang / Fotó: Sayang A termék minden értelemben körforgásban marad, az anyagbeszerzéstől a szekrényedig. Kicsit patetikus, de mondhatjuk, hogy a slow fashion elméletben mindhárom félnek nyereséges. Profitál a tervező, versenyképes fizetést és megbecsülést kap a dolgozó, minőségi és igényes terméket a vásárló, amivel hosszabb távon anyagilag is jobban jár. Egyébként a slow fashion fogalma és maga a mozgalom sem új keletű: 1985-ben Ronald Reagan indította útjára a Made in America kampányt, amely a hazai termékek vásárlására és a tisztességes munkafeltételek betartására próbálta ösztönözni az amerikaiakat. Próbálta. Lassítsunk egy kicsit! Ha már slow fashionről mint ellenmozgalomról beszélünk, muszáj pár szót ejtenünk arról is, ami a mérleg másik oldalán van.
forrás:
Debrecen - Popper Péter pszichológus előadásával kezdődött hétfőn a pszichológiai szakhét a Debreceni Egyetemen. A főépület X-es eladójában a padlón is ültek a fiatalok.
A mester – sok más mellett – mesélt hallgatóinak a felismeréséről: a legtöbb öngyilkosságra készülő ember nem a szeretetlenség, hanem a szeretetre való képtelenség miatt akar véget vetni az életének. Időzött az önismeret fogalmánál, az erre való igény divatjánál. Mint mondta, az önismeret azért izgatja az embereket, mert azt hiszik, hogy sorsismeretet jelent. Azt hiszik, ha valaki mélyen megismeri magát, a saját titkos részét, akkor rendbe fog jönni az élete. De van-e az énnek titkos része? Ki előtt titok az? Mi az akadálya, hogy magunk előtt feltárjuk? KÖNYVAJÁNLÓ :: papilona-pszichológus. Továbbá: van-e gyógyító hatása van az önismeretnek? Popper Péter válasza szerint először is kérdés, hogy egészen biztosan akarja-e az ember megismerni önmagát - a gonoszságaival, gyengeségeivel együtt -, vagy csak a magáról alkotott illúziók megerősítésére van szüksége.Viselkedése, reakciója egyfajta válasz arra, ahogy a környezet viszonyul hozzá. Gyermekkorban nagyon sok minden eldől és berögzül, pozitív és negatív élmények egyaránt, és ha valakiben túlsúlyra billen a negatív emlék, akkor abból egy nehezen kezelhető felnőtt lesz, ha viszont a pozitív élmények rögzültek a lelki merevlemezre, akkor egy úgynevezett normális embert kapunk. Egyszerű ez. A felnőtt már egy bizonyos tudáshalmaz birtokában van, kifejlett egoval, és ilyen-olyan gondolatokkal, formálni képes környezetét. Lelkiállapota (akarva-akaratlanul) kisugárzik az őt körülvevő világra. Bajainkért sokszor a külső körülményeket vádoljuk, pedig mi faragtuk, teremtettük olyanná azokat. Ha rendet rakunk magunkban, a legnehezebb helyzetekben is megtaláljuk a megoldást. Hány Popper "Professzor" Péter dolgozott a fiatalok megtörésén? – Megfigyeltek, ügynökök és a Kalef galeri a PestiTV-n! - PestiSrácok. Figyelj csak! Ma van az a holnap, amitől tegnap annyira féltél Ahogy Popper Péter oly találóan és velősen megfogalmazta: "A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság: a jelen. " A hétköznapi ember hajlamos elmerülni a megváltoztathatatlan múltban és remegve várni a jövőt.
Popper Péter fiatalkori megvakulásának története A felvétel a Magyar Rákellenes Liga HER2 Klub rendezvényén készült, ahol meghívott előadóként Popper Péter pszichológus-író arról beszélt, hogy milyen érzés betegnek, kiszolgáltatottnak lenni, hogyan lehet minél kisebb lelki károsodással megúszni egy súlyos betegséget. A szemtünet észlelése előbb játéknak indult, majd évekig tartó megpróbáltatásokhoz vezetett, miközben az író-pszichológus felismerte, miként lehet távolabbról szemlélni az embernek a saját betegségét. A videó csak egy korlátozott ideig érhető el az oldalunkon! Boltunkban megvásárolhatja A Tigris és a Majom című könyvet, amelyben Popper Péterrel beszélget Mihancsik Zsófia. Ha további Popper Péter írásokat olvasna, a webáruházunkból ezeket is megrendelheti. Popper Péter a gyógyulás érdekében hagyta, hogy megvakuljon | Házipatika. Megjelent a pszichológus 3 előadását tartalmazó DVD is, mely megrendelhető a oldalon, illetve megvásárolható az Írók Boltjában, a Vince Könyvesboltban, a Láng Tékában, az Elixír Könyvesboltban és az Édesvíz Könyvesboltban.
Végül a teljesítményeket hajszoló fogyasztói társadalmunkban egyre gyakoribb az olyan öngyilkosság, amit egyfajta végtelen kimerültség jellemez, mintha elfogytak volna az életenergiák. Különösen férfiaknál fordul elő, abban az életkorban, amikor a leginkább veszélyeztetettek szívinfarktus szempontjából is. Forrás: Popper Péter: Fáj-e meghalni? - Saxum kiadó
Ahogy maga a szerző írja könyvéről: "Ami él, mozgásban van. A történelem, a társadalom is. A lényeg: Nincs olyan inga, amelyik csak az egyik irányban leng ki. Testileg, lelkileg, társadalmilag nagy események váltogatják egymást. Ne ítélkezz túl korán, hogy jók-e, vagy rosszak! Pusztulás és újraszületés ugyanaz a folyamat. Az új eljöveteléhez a réginek meg kell semmisülnie. És ez sokszor fájdalmas, ijesztő megrázkódtatás, egyéni sorsunkban és kollektív életünkben is. Ennek ellenére ne ess pánikba, mert ez csak rontja a helyzeteket. A kiváró nyugalom megőrzése lenne az ideális, a legnagyobb zűrzavarban is. Csak hát érzékeny és önmagunkat féltő lények vagyunk. Tehetünk magunkért valamit válságok idején? Ebben próbálnak segíteni ezek a tanulmányok. Talán nem adhatnak sokat, de a bajban a legkisebb kapaszkodó is hasznos és megnyugtató lehet. "
Pedig a múlton merengeni olyan, mintha a lerágott csontot elraknánk a mélyhűtőbe, a jövő pedig nem több délibábnál. Az egyetlen okos megoldás a jelenben lenni, a jelen helyzeteit tökéletesíteni - mert abból lesz az, amit jövőnek nevezünk. A szorongó embert leginkább a képzelete nyomasztja: fölöslegesen, de azért teljes erőbedobással próbálja megsaccolni a jövőt, felkészülve a legborzasztóbb történésekre is. Nyugtalan elménk olyan, mint egy rakoncátlan majom: ha nem tud valamivel foglalkozni, akkor unatkozni kezd, ilyenkor pedig az ember hajlamos önsajnálatba merülni. A legegyszerűbb fegyver, ha megpróbáljuk megérteni félelmeinket (eredetüket, természetüket), és tudomásul venni, hogy nem minden probléma tragédia. "A szeretet annak a megélése, hogy valami igencsak fontos az ember lelki egyensúlya, kielégülése, önértékelése, biztonsága szempontjából. A félelem pedig abból a felismerésből fakad, hogy a fontos kapcsolat nem abszolút, hanem bizonyos feltételek betartásához kötött, tehát adott esetben elveszíthető. "
A mai társadalom emberének - kisebb-nagyobb mértékben - zaklatott az elméje. Mindenkinek. Ez együtt jár modern kultúránkkal. Az érzelmek elszabadultak, és a technikai fejlődés már inkább dekadencia - az ember naponta vált mobiltelefont, és ha nincs is pénze, technikai kütyükre mindig futja. Érzelmeink kavarognak, számos dolog csábít ezerfelé. Vágyakozunk és félünk. A szeretet üzletté vált, a párkapcsolatokba beköltözött a politika. Úgy tűnik, hogy az embereken úrrá lett az unalom, és ezért szaladnak újabb-és újabb érzék kielégítések felé. Érdekes megfigyelni, hogy az ember alig várja, hogy végre alávethesse magát valamilyen érzelemnek (legyen az harag, vagy túláradó majomszeretet) hajlamos túlzásokba esni és egyáltalán nem akarja megérteni, se irányítani érzelmeit. Abban a hitben él, hogy átadni lényét a haragnak és a mohó vágyakozásnak teljesen normális. Pedig a legtöbb probléma az emóciók tágas spektrumában keresendő. Érzelmeink fegyelmezetlenek, meggondolatlanok és reakciósak - az egyetlen módszer, ha megértjük azok illuzórikus természetét.