Felnőttképzés Eduline 2011. november. 28. 19:32 "Figyelemfelkeltő céllal" kötögetett a parlamentben az LMP-s képviselő Elolvasom Féloldalas bejegyzésben reagált a Facebookon az LMP-s Kaufer Virág arra a vitára, amelyet az váltott ki, hogy a... Közoktatás MTI 2011. 27. 17:26 "Olcsó megoldás" a kormány szakképzési tervezete az MSZP szerint Az MSZP szerint a kormány zsákutcába viszi a szakképzést, mert több milliárd forintot kivonnak a rendszerből, a... 2011. 23. 13:12 A szakképzés átalakításáról vitáznak a parlamentben A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán - délután a... 2011. 11:05 Megkezdődött a szakképzési törvény vitája a parlamentben Sorsdöntő fordulóponthoz érkezett a szakképzési rendszer az új szakképzési törvény megalkotásával - mondta a...
Évente kétezer tehetséges tanuló hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel külön támogatásra is jogosult lesz az Apáczai ösztöndíj keretén belül. A béremelés és az ösztöndíjrendszer részleteit a törvény elfogadása után dolgozzák ki. Az új szakképzési törvény a tervek szerint januártól lép hatályba, és a 2020/2021-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először. A kormány célja, hogy a magyar fiatalok olyan készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is. A megerősített rendszer biztos elhelyezkedéshez és tisztességes bérekhez segíti a szakképzett fiatalokat. (Forrás: ITM Kommunikáció, fotó:)
A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Fotó: © Aero7MY / Flickr A kifejezetten a járművek adásvételére megalkotott rövidke jogszabály ebben az évben nem változik. A rendelet tartalmazza azokat a részletszabályokat, amik ahhoz szükségesek, hogy a járművekre kötött adásvételi szerződések a hatósági eljárásokban felhasználhatóak legyenek. A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az elad ó a változástól számított 8 napon belül, hogy bejelent se a közlekedési igazgatási hatóságnak. Itt kérdezheti le a megvásárolni kívánt gépjármű életútját díjmentesen. A kártörténeti adatok csak 2019. január 1. napját követően bekövetkezett káreseményekről állnak rendelkezésre a fenti linken elérhető adatbázisban. A jármű futásteljesítményére és forgalomban tartására vonatkozó adatokról grafikonok is vannak, valamint hozzáférést biztosít az eredetiségvizsgálat és a műszaki vizsgálat képi dokumentációjához is. Kormányablakok, ahol bejelnetheti a tulajdonos, vagy üzembentartó változást. Gépjármű adásvétel illetékmentességének esetei: A környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése gépjárműadóról szóló tv.
Mindezt pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt gépjármű adásvételi szerződésben kell rendezni, ami azt jelenti, hogy vagy két tanú tanúsítja az okiraton, hogy a felek a szerződést előttük írta alá, vagy pedig ügyvéd látja el ellenjegyzésével, vagyis ügyvéd szerkeszti is magát az okiratot. A gépjármű adásvételi szerződésből 4 példányt készítsünk. 2 lesz az eladóé, 2 darab pedig a vevőé.
A gépjármű adásvételek korábban sokkal egyszerűbbek voltak, ma azonban a tulajdonjog átruházónak (eladó) és a tulajdonszerzőnek (vevő) a tulajdonjog, illetve az üzembentartó személyében bekövetkezett változás bejelentését teljes bizonyító erejű magánokirat alapján kell teljesíteni, amelynek kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg. A teljes bizonyító erejű okirat az adásvételi szerződés, melyet két tanú előtt ír alá mindkét fél, vagy pedig közjegyző illetve ügyvéd készíti el azt, és pecsétjével látja el. A 304/2009. (XII. 22. ) Korm. rendelet rendelkezései szerint a szerződésnek alaptartalma a felek személyi adatai és a jármű műszaki adatai, a vételár, valamint a forgalmi engedély szám és a törzskönyv szám is. Továbbá tartalmaznia kell pl. azt, hogy mindkét fél kijelenti, hogy eljár az okmányirodánál az átíratás tekintetében a rendeletnek megfelelő határidőn belül. Arról is nyilatkozni kell, hogy az átíratás elmulasztásának jogkövetkezményeivel tisztában vannak. Ha bármely tartalmi elem hiányzik a szerződésből, akkor elutasítja a hatóság a bejegyzést.
Még mindig vannak, akik az átíráson akarnak spórolni és nem íratják át a megvett nagymotort. Megértem, hogy minden forint számít, de nagy könnyelműségnek tartom az ilyet. A másik eset, amikor az adásvételt egy üzembentartói megállapodással igyekeznek leplezni. Ez sem helyes. Elsőre tényleg úgy tűnik, hogy így meg lehet spórolni pár ezer – vagy tízezer – forintot, de az ilyen spórolásnak később nagyon súlyos következményei lehetnek! Mik ezek? Mindenféle átírás hiányában, ha a motor használója pl. egy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést követ el – különösen gyorshajtást – ami miatt jön a csekk, úgy a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonost – az eladót – fogják felelősségre vonni. Mentesülhet az eladó, ha megfelelő szerződése van a vevővel. A vevő a megvett motort csak akkor tudja a nevére íratni, ha a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól származik a tulajdonjog átruházásra irányuló szerződés. Ha az átírás nélkül megszerzett nagymotort később el akarja adni a tulajdonosa, akkor nehezebb lesz vevőt találnia, aki az eladó nevére szóló törzskönyv hiányában elhiszi neki, hogy az eladó a motornak ő a valódi tulajdonosa.
A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok számára elővásárlási jog alapítható, valamint az üzletrész megszerzését harmadik személyek tekintetében korlátozhatják vagy feltételhez köthetik. Főszabályként üzletrészt csak akkor lehet harmadik személyre átruházni, ha a tag törzsbetétét teljes mértékben befizette. Ez alól kivétel ha pótbefizetését a tag késedelmesen teljesítette, vagy elmulasztotta. Ekkor a pótbefizetés összegét az üzletrész árából le kell vonni. További kivétel ha a tag tagsági viszonya megszűnik a teljes törzsbetét-befizetési kötelezettségének elmulasztása miatt. Ilyenkor a taggal való megállapodás alapján értékesítik üzletrészét; megállapodás hiányában árverésre kerül sor. A tagot, társaságot, taggyűlés által kijelölt személyt (ebben a sorrendben) az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.
Ilyen esetben az érv az szokott lenne, hogy a vevő majd vissza megy az eredeti eladóhoz új adásvételit kötni. Csakhogy gyakran az idő előrehaladtával ezek a valamikori eladók elköltöznek, megváltozik a telefonszámuk és eltűnnek. Ha pedig ráhamisítják a régi eladó aláírását az új szerződésre, akkor már bűncselekmény történik. Arról nem is beszélve, hogy a valamikori eladónak már nem érdeke egy újabb adásvételit aláírni, mert akkor őt szedhetik elő, hogy az eltelt idő alatt mi volt a kötelező biztosítás folyamatos fizetésével, illetve esetleg a gépjárműadóval. Ha az eladó csatolja az újabb átíráshoz a régi adásvételijét, akkor utólagosan meg kell fizetnie az átírási illetéket, és esetleg mulasztási bírságot is. A késlekedő vevő esetében közlekedési igazgatási szabálysértés miatt bírság, és a motor forgalomból történő kivonása is felmerülhet. Az is előfordulhat átírás hiányában, hogy ha később balesetet okoznak a motorral, és az eladó már nem fizette a biztosítást – és a vevő sem, akkor a MABISZ az eladótól visszakövetelheti az ügyben kifizetett kártérítést.