Valóságképek – Kondor Attila és Szabó Ábel párhuzamos kiállításai Megnyitó: 2022. március 10., 17:30 A kiállítást megnyitja: Sulyok Miklós művészettörténész Kurátor és rendező: Barkóczi Ákos művészettörténész Helyszín: Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2., Bejárat a Széchenyi utcáról) Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 9 – 17 óráig A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A középkorú képzőművész-generáció két jelentős alkotójának miskolci kiállításán a modern város- és tájképi ábrázolások lehetőségei közül két markánsan eltérő, de egymással beszédes párhuzamba állítható felfogás jelenik meg. Mindkét festő alkotói pályája az egyetemes és magyar művészeti hagyománytól inspirálva bontakozik ki, aktuális szellemi, egzisztenciális, ismeret- és létfilozófiai vagy éppen társadalmi vonatkozású belátások terepévé téve a festészet gyakorlatát. Péterfy Gizella (1943 - ) - híres magyar festő, grafikus. A kiállításnak nemcsak az a célja, hogy bepillantást adjon egy-egy átfogó jellegű válogatással a festők munkásságába, hanem hogy egymásra hatásukban vizsgálva a műveket és a bennük megnyilvánuló szemléletmódokat a néző előtt érzékletesen tárulhasson fel a világról alkotott jellegzetes karakterű festői víziók kettősége.
Mondta, hogy nézzem meg, mert készített rólam is felvételt, ahogy átmegyek az egyik partról a másikra. Nagy élmény volt látni, hogy mennyire más szemszögből látja a drón a dolgokat, és ez adta vissza leginkább az élményt, amit átélek a vízen. Ekkor változtattam a perspektíván: felemelkedtem és madártávlatból készítettem vitorlázókról, jeges Balatonról képeket, köztük a Rianást, amelyet a két évvel ezelőtti befagyott Balaton tömeges átcsúszása ihletett. A méretváltás pedig egy kísérlet: egyszerre megvettem hat nagy vásznat, és kipróbáltam, hogy mi lenne, ha a kis képeimet felvinném nagyobba. Működik-e 100×140-es méretben az, amit kicsiben megfestek? Most épp ezeknek a nagy képeknek keresek helyet, szeretném egyben kiállítani őket. – Korábbi portréin az expresszív jegyek dominálnak, egészen más hangulatban születtek. – Tíz évig jártam egyetemre, és volt időm több mindennel kísérletezni ezalatt. Akkoriban Szarvason indult egy új művészeti iskola, főleg a képzőről kivált, kitessékelt tanárok köréből alakult.
Hagyományos anyuka (remélhetőleg valamikor majd nagymama) lennék? Igen, az vagyok bizonyos értelemben. De baj ez? Más értelemben pedig nem vagyok az. És ez is baj? Tényleg érezzem magam kevésbé egyenjogúság-pártinak, csupán azért, mert örömmel főzök? Nem akarom rosszul érezni magam, amiért nekem örömöt okoz a táplálás. Szendvicset gyártani és etetni. Harminchárom liter levest főzni. Túlzásba vinni. Megsértődni, ha csak ötször szednek. Magamban beszélek, miközben pucolom azt a rohadt borsót. Kicsit halványabb zöld lett. Fakóbb. Azt mondja nekem szemrehányóan, hogy én megalkudtam, mert kiszolgálom őket. Dr fábry adrienn ray Angol emelt szintű érettségi
Az etruszk hatásra a Capitoliumon épült első hivatalos állami szentélyben azonban már egy "fiatalabb" triász tiszteletére mutattak be áldozatokat: ebben Jupiter mellett Iunót és Minervát találjuk. Alakja a dél-itáliai görögökkel való érintkezés során azonosult Zeuszéval. Apollón tavasztól őszig tartózkodott az Olümposzon, télre hattyúk vontatta szekerén a hüperboreaszok földjére vonult, az örök tavasz földjére… Tovább Apollo, a Nap és a Költészet istene, a Legszebb Férfi Istenség A bölcsesség, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője, a béke fegyveres őre, a város alapításának szimbóluma. Egy jóslat szerint Zeusz és Métisz születendő gyermeke hatalmasabb és okosabb lesz mint maga Zeusz. Ettől tartva Zeusz élve lenyelte terhes asszonyát Métisz-t, mielőtt Pallasz Athéné megszületett volna… Tovább Pallasz Athéné a Városvédő, az Igazságos Háború Istennője Pallasz Athéné-vel ellentétben a dühödt csaták, az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés istene volt.
Az istenek hiába próbálták kiszabadítani, még nekik sem sikerült. Zeusz visszahívta Héphaisztoszt az Olümposzra, ahova való volt, hogy szabadítsa ki Hérát. Azonban Héphaisztosz nem engedelmeskedett. Így történt aztán, hogy a bor és mámor istene, Dionüszosz megkörnyékezte a szakállas és sánta istent palotájában, és annyi bort itatott vele, hogy az teljesen elkábult. Ezt kihasználva egy öszvér hátán átvetve a boristen felvitte Héphaisztoszt az Olümposzra. A kovácsisten még ott sem állt azonnal kötélnek, és segítségéért cserébe Aphroditét kérte feleségül. Miután megkapta, kiszabadította anyját. Zeuszt ekkor éktelen fejfájás kezdte gyötörni. Héphaisztosz kalapácsával fejbe verte a főistent, és az ütés hatására Zeusz fejéből talpig felfegyverezve kipattant Pallasz Athéné, akibe azonnal beleszeretett a kovácsisten. Így megpróbálta elcsábítani a mesterségek nagy tudóját. De Athéné túlságosan rondának találta Héphaisztoszt, és eltűnt a kovácsisten ágyáról. Ezek után feleségül vette Aphroditét, akinek hűtlenségétől rendkívül tartott, így készített egy láncból szőtt hálót, amit senki sem tud elszakítani, és ha hűtlenségen kapná feleségét, elkapja a becstelen udvarlót.
Harci szekerét két tüzet okádó fekete ló húzza, a harckocsi előtt Enüó és Erisz a harctéri mészárlás és a viszály istennői futnak. Arész, a vérengző isten amint meghallotta, hogy valahol a földön harc folyik, azonnal odasietett. Berohant a csata közepébe és kiszámíthatatlanul kaszabolt, míg lehetett, nem nézve, hogy melyik sereg embereit öli meg. Hermész az Istenek hírnöke, Zeusz és Maja nimfa gyermeke, Apollon egyik legjobb barátja. Ő volt a pásztorok, utazók, kereskedők, súly- és hosszmértékek istene, az irodalom, az ékesszólás, az atlétika és a tolvajok védelmezője… Tovább Hermész, az Istenek hírnöke A tűz, a vulkánok, a kovácsmesterség istene. A mesteremberek, főleg a fémművesek védelmezője. Zeusz gyermeket várt Métisz-től, ám egy jóslat miatt lenyelte a terhes anyát, így saját maga lett várandós a gyermekkel, Pallasz Athéné-vel… Tovább Héphaisztosz, a Tűz és a Vulkánok Istene Artemisz a Hold és a vadászat szűz istennője, a vadállatok úrnője, nők és a gyermekek védelmezője. Az erdőkben, hegyekben, szakadékokban él.
Iuppiter Terminus - a határok felett őrködő. Iuppiter Fluvialis - esőt hozó és esőt küldő. Iuppiter Optimus Maximus - a Legjobb és Legnagyobb. Iuppiter Tonans – mennydörgő Kultusza az etruszk hódítás után terjedt el Rómában, ekkor épült az etruszk stílusú capitoliumi Iuppiter Tonans-templom, amely név szó szerinti fordítása a templomban is olvasható Zeusz Brontósz névnek. [1] Ez az épület Róma későbbi történetében mindig is nagy szerepet játszott, egyfajta állami jelképpé vált. A felnőtté válás ünnepétől kezdve (amikor a toga viridis felöltésére került sor) a consulok hivatalba lépés előtti bikaáldozatán keresztül a triumphus aktusáig sok fontos vallási és állami esemény helyszíne volt. Apollón tavasztól őszig tartózkodott az Olümposzon, télre hattyúk vontatta szekerén a hüperboreaszok földjére vonult, az örök tavasz földjére… Tovább Apollo, a Nap és a Költészet istene, a Legszebb Férfi Istenség A bölcsesség, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője, a béke fegyveres őre, a város alapításának szimbóluma.
Szakálla volt, és gyakran pálcát is tartott a kezében, hogy járását könnyítse. Athénban nagy tiszteletnek örvendett, és temploma, a Theseum még ma is áll az Akropolisz lábánál. Héphaisztosz római megfelelője Vulcanus, etruszk megfelelője Sethlans. Források [ szerkesztés] Ókori lexikon. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Arcanum. [2001]. ISBN 963 9374 11 3 Ki kicsoda az antik mítoszokban. (Hozzáférés: 2021. feb. 4. )