Ipari forradalom érettségi tête de lit A person A friend A little Forradalom: gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari forradalom elnevezés nem biztos, hogy helytálló, mert a folyamat nem volt gyors, de annál inkább mélyreható. Ipari forradalom alatt a nemzetgazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely változásokat indít el a társadalomban, a demográfia, az infrastruktúra, a művészetek, a tudományok terén is. Az első ipari forradalom Az ipari forradalom megindulását 1780 körül lehet datálni. Nyugat-Európában ekkor minőségi változás ment végbe az iparban, a termelés technikája forradalmian megváltozott, a kézműipart, a manufaktúrákat fokozatosan felváltotta a gyári tömegtermelés, és a korábbi energiák (szél, víz) helyett pedig a szenet és a gőzt kezdték hasznosítani. Az ipari forradalom lezárulását nem lehet konkrétan meghatározni, a fejlődés még a mai napig is folyamatban van. By Illustrator T. Allom – History of the cotton manufacture in Great Britain by Sir Edward Baines A változások előfeltételei közé tartozott a mezőgazdaság tőkés átalakulása, a jól működő hitelszervezet kialakulása és a lakosság növekedése is.
A kézi fonás és szövés nem tudta az igényeket kielégíteni. Találmányok: Az ipari forradalom kibontakozását James Watt találmánya, a gőzgép tette lehetővé. A gőzgépet alkalmazták a textiliparban, szénbányászatban, kohászatban és az ipar sok más területén, de a legforradalmibb változást a közlekedés terén idézett elő. Stephenson találmánya a gőzmozdony, Fulton találmánya a gőzhajó. Az első műutak a Skót mérnök Mac Adam tervei alatt készültek. A hírközlést Morse találmánya, a távíró forradalmasította. A nehézipar találmányai a magaskoho és a kokszolás. Az első gépek egyedi, kézzel gyártott, drága gépek voltak. Anglia elsőként jutott el a gépgyártás gépesítéséhez. Elterjedtek a forgácsoló gépek. A kötelező szabványméretek bevezetésével megoldották az alkatrész utánpótlást is. Az ipari forradalom a kisebb-nagyobb késéssel Európa többi országába és Észak-Amerikába is lejátszódott. Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei: – a mezőgazdasági és ipari termelés növekedése – a pusztító járványok felszámolása – a közegészségügy megszervezése következtében a népesség addig példátlan arányban megszaporodott (Anglia lakossága 1740 és 1850 között megháromszorozódott) – urbanizáció, városiasodás játszódott le (a falu munkaerő feleslege a városokba költözött és nagy ipari városok jönnek létre, Pl.
Fajváltások következtek be az állattartásban, így nőtt többek között a juhok száma, ez pedig a textilipar fellendüléséhez is vezetett. Valamint jól működő hitelszervezet alakult ki. 1694-ben megalakult az Angol Bank, így az emberek már befektetéseket tudtak létrehozni. Könnyűipar A klasszikus ipari forradalom vezető szektora a könnyűipar, azon belül is a textil/pamutipar volt, mivel a nehéziparnál olcsóbb tőkebefektetést igényelt és szinte korlátlanul rendelkezett olcsó nyersanyaggal. A gyarmatokból beáramló (főként Észak-Amerikából) hatalmas gyapotmennyiség feldolgozásához az új gépek feltalálása szükségessé vált. Az 1760-1820-as évekig tartó időszak a találmányok kora. John Kay repülő vetélője, James Hargreaves és Samuel Crompton fonógépe, valamint Edmund Cartwright szövőgépe – ami 50-100 ember munkáját tudta helyettesíteni – nagymértékben segítették a textilipar fejlődését. Anglia ebből nagy haszonra tett szert, hiszen a ruhafélék kelendő cikkek, és a gyarmatai is rá voltak kényszerülve, hogy az angol ruhát vásárolják meg.
Az ipari forradalom: A XVIII. század utolsó harmadában elindult folyamat, amelynek bölcsője Anglia. Megváltoztatta a gazdaságot, a társadalmat és a politikai helyzetet. A XIX. században érkezett meg Európába és ez a folyamat a mai napig tart. Korszakai: 1770-1880: a textilipar, a kohászat, a bányászat fejlődik. 1880-1945: gépgyártás, autóipar, olajfinomítás, elektromos ipar. 1945-től: repülőgépgyártás, autógyártás, elektronika, nukleáris energia, biotechnológia, környezetvédelem. Területek, ahol változást hozott: A gépeket alkalmazzák az izomerő helyett, az emberi és állati erők helyett új energiafajtákat részesítik előnyben (gőzenergia). Új alapanyagokat fedeznek fel és fel is dolgozzák őket (kőszén, vegyipar). A mezőgazdaságból tömegek vándorolnak át az iparba és a kereskedelembe; a kisüzemek helyett a gyáripar veszi át a szerepet. A kereskedelmi változás abban nyilvánul meg, hogy rövidebb idő alatt, több árut tudnak előállítani. Jellemző a városiasodás: az emberek vidékről a városokba költöznek.
Az ipari forradalom kibontakozása Az ipari forradalom a XVIII. század utolsó harmadá ban, egyesek szerint 1769-ben (James Watt feltalálja a gőzgépet) elindult folyamat, ami elsősorban az iparban hozott robbanásszerű változást, de társadalmi, gazdasági és technológiai változások kiváltó oka is volt. Kiindulópontja Anglia volt, majd a XIX. században Európa többi országába – elsők között Franciaországba, Amerikába és Németalföldre – is megérkezett, és még napjainkban is tart. Több oka van, amiért a forradalom Angliában jelent meg elsőként – a kirobbanáshoz szükséges kedvező hármasfeltétel nek ugyanis ez az ország felelt meg a legjobban: Az óriási gyarmatbirodalom biztosította a nagy mennyiségű, olcsó nyersanyagot, munkaerőt és a piaci lehetőségeket. Körbehajózható szigetországként fejlett kereskedelmi rendszert tudott kialakítani (könnyebb az áru szállítása a folyóknak és a kikötőknek köszönhetően). A mezőgazdaság tőkés átalakulás a már lezajlott. A vetésforgó és műtrágya használata miatt nőtt a mezőgazdasági termelés, majd a mezőgazdasági termékszerkezet is átalakult (pl: gabonafélék helyett takarmánynövény-termesztés).
King Ludd. Sztrájkokat is folytattak: 1834-ben Lyonban a selyemszövők sztrájkoltak és 1844-ben Sziléziában a takácsok léptek fel ez ellen. Nem mindig vették őket komolyan, vagyis a sikerük nem volt garantált. A női és a gyermekmunkások is megjelentek. Társadalmi következmény: a társadalom három csoportból állt: A., Burzsoázia: ők álltak a társadalom élén, ők a nagypolgárok. Gyártulajdonosok, banktulajdonosok, nagykereskedők és részvénytulajdonosok. Kiszorították a nagybirtokos arisztokráciát. B., Középosztály: megélhetésüket a fizetésük adta, az elit nagyobb fizetést kapott (orvosok, jogászok, mérnökök, középmanagerek, a közigazgatás vezetői, egyetemi tanárok, kis-, és középüzemek tulajdonosai). C., Munkásság: egyre nagyobb tömeget tettek ki, a városokban éltek. Színes csoport: fehér galléros munkás (=szakmunkás, tanult); betanított (=napszámos). Elindultak a szakszervezetek, melyeknek céljuk a munkásság helyzetén való javítás volt. Források Ebből a bűzből az emberi munka legnagyobb folyama árad szét, amely megtermékenyíti az egész világot.
King Ludd. Sztrájkokat is folytattak: 1834-ben Lyonban a selyemszövők sztrájkoltak és 1844-ben Sziléziában a takácsok léptek fel ez ellen. Nem mindig vették őket komolyan, vagyis a sikerük nem volt garantált. A női és a gyermekmunkások is megjelentek. Társadalmi következmény: a társadalom három csoportból állt: A., Burzsoázia: ők álltak a társadalom élén, ők a nagypolgárok. Gyártulajdonosok, banktulajdonosok, nagykereskedők és részvénytulajdonosok. Kiszorították a nagybirtokos arisztokráciát. B., Középosztály: megélhetésüket a fizetésük adta, az elit nagyobb fizetést kapott (orvosok, jogászok, mérnökök, középmanagerek, a közigazgatás vezetői, egyetemi tanárok, kis-, és középüzemek tulajdonosai). C., Munkásság: egyre nagyobb tömeget tettek ki, a városokban éltek. Színes csoport: fehér galléros munkás (=szakmunkás, tanult); betanított (=napszámos). Elindultak a szakszervezetek, melyeknek céljuk a munkásság helyzetén való javítás volt. Forrás: |
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2013. aug 31. 9:31 Az amerikaiak többsége elutasítja, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon a szíriai polgárháborúba - derült ki annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeiből, amelyet a Reuters és az Ipsos közösen készített. A felmérés szombaton közzétett eredményei szerint a megkérdezett amerikaiak 53 százaléka nem támogatna egy amerikai katonai csapást Szíria ellen. A beavatkozás amerikai ellenzőinek az aránya valamelyest csökkent az utóbbi napokban, hiszen az ezt megelőző közvélemény-kutatás még azt mutatta, hogy a beavatkozást nem támogatók aránya 60 százalékos. A legutóbbi közvélemény-kutatást még azelőtt készítették, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter bejelentette: a szíriai vegyifegyver-támadás mögött Bassár el-Asszad áll. A múlt héten végrehajtott támadásnak több mint 1400 halálos áldozata volt. Index - Külföld - A Köpcös nem akarja, hogy kiadják az USA-nak. MTI háború Szíria Amerika
Gyógyszert marékszámra kapom, éjjel megvoltak a vérvételek is, a cytokin-vihart kiütő készítmény, addig laborra várás és reménykedés, hogy nincs semmi komlikáció és elkezdett hatni a kezelés. Folyt. Kö és ha meghalnék már most leszögezem; jó hipochonder módjára a síromon az ájjon: Én megmondtam! Mi történt? Nem akarja bevenni a gyógyszert Kovács Kati! - Blikk Rúzs. #inkábbmintazoxigénmaszkot "amikor életünk egyik legforróbb nyarában sülünk meg, gondoljunk arra, hogy ez lehet a maradék életünk egyik leghűvösebb nyara"
Hét góllal nem lehetett bevenni az egri várat A borzasztó rosszul kezdte a Tigra-ZF Eger elleni bajnokit a Kaposvári VK az férfi vízilabda OB I. 22. fordulójában. A somogyiak a folytatásban hiába küzdöttek, nem tudták ledolgozni az első negyedben összeszedett hátrányukat. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
Három független képviselőtől várhatja az MDF frakciójuk megmentését, ám úgy tűnik, senkinek sem akaródzik az egyszerre elolvadó és kormányváltó frakció életben tartása. Gyenesei, Tóth András és Almássy már nemet mondott. Csáky András kilépésével újra a megszűnés veszélye fenyegeti az MDF-frakciót. A konzervatív képviselőcsoport a közelmúltban már volt hasonló helyzetben, akkor egy független képviselő, Lengyel Zoltán leigazolásával mentették meg a frakciójukat. Csáky távozása bedöntheti a frakciót (Fotó: MTI) Most is a függetlenek közül kell választaniuk (mivel egy másik frakcióból csak úgy ülhet át valaki, ha előtte független lesz, és fél évet függetlenként dolgozik), ám a helyzetük nem könnyebb. A Parlamentben ugyanis öt független képviselő ül: Császár Antal, Vas János, Almássy Kornél, Gyenesei István és Tóth András. Császár és Vas nem jöhet számításba, mert a Házszabály szerint legalább fél év függetlenség után ülhetnek csak át a képviselők egy új frakcióba, nekik pedig nincs meg a fél évük.